A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) mindenben segíti az igazságszolgáltatás, a belügyminiszter által összehívott értékelő-elemző munkacsoport, valamint a nemzetbiztonsági bizottság munkáját a romagyilkosságokkal kapcsolatban. Erről biztosította a Honvédelmi Minisztérium (HM) tájékoztatása szerint Kovács József altábornagy, a KNBSZ főigazgatója kedden az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát. 

Felidézték, hogy 2009-ben merült föl először, hogy az úgynevezett romagyilkosságok egyik gyanúsítottjának kapcsolata volt a KBH-val. A hivatal akkori vezetése ezt a többször is letagadta a nyomozóhatóság és az ügyet vizsgáló parlamenti albizottság előtt, az írásbeli megkeresésekre pedig ugyancsak több alkalommal valótlan, illetve hiányos adatokat szolgáltatott.

A HM-nek küldött közleménye szerint KNBSZ főigazgatója a zárt ülésén tájékoztatást adott a romagyilkosságokkal összefüggésbe hozott, a korábbi Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) jogutód szervezetének rendelkezésére álló iratokról, valamint a szolgálat részvételéről a Pintér Sándor belügyminiszter által életre hívott munkacsoportban. 

Kovács József a bizottságnak azt is elmondta: Hende Csaba honvédelmi miniszter utasította a KNBSZ-t, hogy döntsenek arról, felül lehet-e vizsgálni a 2010 nyarán a tárcavezető által elrendelt belső vizsgálatról szóló összegző jelentés minősítését. A felülvizsgálatról az elkövetkező napokban dönthetnek - áll a minisztérium közleményében. 

A HM felidézte, hogy Hende Csaba honvédelmi miniszter a 2010-es kormányváltás után azonnal belső vizsgálatot rendelt el, és mindvégig "a lehető legteljesebb mértékben" segítette a nyomozó hatóságok és a bíróság munkáját. A tárcavezető egyúttal menesztette a KBH korábbi vezetésének jelentős részét, az osztályvezetőkig bezárólag, összesen 53 embert - köztük az ügyben érintetteket. Továbbá átszervezték, s integrálták a két katonai titkosszolgálatot - közölték.

A HM belső vizsgálati jelentés szerint a KBH állományába tartozó tiszt ugyan kapcsolatban állt a romák elleni gyilkosságsorozat negyedrendű vádlottjával, Cs. Istvánnal, tőle a bűncselekményekről, semmiféle információhoz nem jutott. A nyomozás során fény derült arra, hogy a gyanúsított tettestársai - akik viszont Cs. Istvántól tudtak a kapcsolatról - a tiszt meggyilkolásának lehetőségét is fölvetették. Így került a KBH-s nyomozó a hatóság látókörébe, mint tanú. Meghallgatása előtt azonban a tisztet akkori felettesei nem mentették fel a titoktartási kötelezettség alól, így ő a kapcsolat tényét nem tagadva annak jellegéről pontatlan információkat adott. A kormányváltást követően ugyanakkor megkapta a felmentést, így bírósági kihallgatásán, 2012-ben "részletesen és a valóságnak mindenben megfelelően" beszámolhatott a Cs. Istvánnal 2004 és 2009 között fennálló, úgynevezett biztonsági kapcsolatáról - olvasható a közleményben. 

A HM tájékoztatása szerint a belső vizsgálatot követően a megállapításokról készült jelentést a honvédelmi miniszter 2010. szeptember 15-én megküldette a katonai ügyészségnek, kérve, hogy vizsgálják meg, történt-e bűncselekmény, azonban az akkori katonai főügyész válaszul írásban közölte a HM-mel: véleménye szerint nem történt bűncselekmény.  

A közlemény hangsúlyozza: a 2010-es kormányváltást követően a HM "mindvégig teljes ismeretanyagával segítette az ügyészség és a bíróság munkáját, valamennyi (így az ügyészség 2011-es újbóli) megkeresésre részletes és a valóságnak megfelelő választ adott, az első fokon ítélkező bíró pedig a katonai titkosszolgálatnál személyesen is áttanulmányozta az ügyben keletkezett valamennyi iratot". A romagyilkosságok ügyében a Budapest Környéki Törvényszék K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, míg Cs. Istvánt tizenhárom év fegyházra ítélte. A gyilkosságsorozatban hat ember meghalt, kettő maradandó sérüléseket szenvedett.

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője augusztus 23-án közölte, hogy a romagyilkosságokkal összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészség katonai büntetőeljárással kapcsolatos nyomozást rendelt el, amit kiemelt ügyként kezel.