„Miért kellene nekünk még egy SZDSZ, amikor az Együtt 2014-gyel már van nekünk?” – tette fel a kissé pikírt kérdést egy szocialista vezető azzal kapcsolatban, hogy az MSZP sem a Demokratikus Koalícióval, sem a Fodor Gábor alapította Magyar Liberális Párttal (MLP) nem kötött választási megállapodást. A hvg.hu úgy tudja, az MSZP elnöke vezette delegáció egyszerűen közölte – előbb Gyurcsány Ferenccel, majd Fodor Gáborral – hogy, bár korábban a politikai csillagállás olyan volt, hogy szükségük volt a velük folytatott megbeszélésekre, de miután megállapodtak Bajnai Gordonnal, megváltozott a helyzet.

Az MSZP ugyanis ma már – több egymástól független forrásunk szerint is – úgy gondolkozik: mivel a Bajnai Gordonnal megkötött egyezséggel nemcsak a liberális értelmiség kritikáit sikerült elhallgattatni, hanem valószínűleg az egykori az SZDSZ szavazóinak jelentős részét is sikerült megnyerniük, semmi szükségük a továbbiakban sem a DK-ra, sem az MLP-re. Szintén több forrásból úgy tudjuk ugyanakkor, hogy Mesterházy Attila arra hivatkozott: az esetleges megállapodások „belső feszültséget okoznának a pártban”. Egyik szocialista forrásunk szerint a találkozók valóban nagyon rövidek voltak: „Gyakorlatilag ennyi történt, az ilyenkor mindig kötelező tárgyalási körök lefutása után, hogy közöltük, nem akarunk megállapodni, és elmondtuk, miért. Még gondoltam is, hogy picit hülyén jön ki: csak azért idehívni valakiket, hogy aztán elküldjük őket, de hát ezt személyesen kellett közölni, másképp nem ment”.

Meglepetés

A fejlemény láthatóan meglepte Gyurcsány Ferencet és Fodor Gábort is. Az MLP – információink szerint – egyfajta körvonalazódó informális megállapodás felrúgásaként értékelte a történteket. Ugyanakkor a liberálisok sem szerették volna, hogy Fodor Gábor az MSZP listáján induljon, részükről csak a teljes önállóság megőrzésével létrehozott együttműködés volt elképzelhető. Azzal viszont tisztában voltak, hogy az MSZP ezt nem fogja elfogadni, így ebből a szempontból már nem érhette őket meglepetés.

Az MSZP mind a februárban alapított Magyar Liberális Párttal, mind Schmuck Andor szociáldemokrata pártjával többször tárgyalt korábban. Még tavaly év végén jelentette be Mesterházy Attila, hogy ellenzéki egyeztetéseket kezdeményez, amire nemcsak Bajnai Gordon mozgalmát hívja meg, hanem a legtöbb, magát ellenzékinek valló szervezetet.
Akkor az MSZP az Együtt 2014 három alapító szervezetét – a Haza  és Haladás egyesületet, a Milla Egyesületet, a Magyar Szolidaritás Mozgalmat –, valamint az LMP-t, a Demokratikus Koalíciót, a 4K-t, a Schmuck Andor vezette Magyar Szociáldemokrata Pártot és az Árok Kornél irányította Szövetségben Együtt Magyarországért Pártot (SZEM) hívta meg a tárgyalásokra. Később más szervezetek is bejelentkeztek: az SZDSZ volt elnöke, Kuncze Gábor által irányított Szabadelvű Polgári Egyesület és az egykor szintén SZDSZ-es Ungár Klára vezette Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt, majd több civil szervezet is jelezte részvételi szándékát még január első hetében. Az LMP viszont már az elején jelezte, nem akarnak ezekkel a pártokkal tárgyalóasztalhoz ülni.

MTI / Marjai János

Az MSZP kezdeményezte, januárban indult „kerekasztal-tárgyalás” komoly feszültségeket gerjesztett a szocialisták és az Együtt 2014 között, ugyanis egyes, Bajnai szervezetéhez – amely csak később alakult párttá – tartozó politikusok kifogásokat emeltek a Mesterházy által meghívottakkal szemben. Bár Bajnai Gordon mindössze annyit jegyzett meg egy interjújában, hogy „a résztvevői kört” sem tartja „alkalmasnak” – a belső fórumokon az egyik stábtag „roncsderbit” emlegetett, bár a roncsnak nevezett szervezetek egyikével, az Ungár Klára vezette SZEMÁ-val végül maga állapodott meg –, de azért sem tárgyalna, mert olyan részletesen programot, amiről a tárgyalók vitatkoznak a koalíciós tárgyalásokon, választás után kell megalkotni.

"Nem minősítgetnek"

Mesterházy a hvg.hu-nak adott februári interjújában így védte meg Schmuckot: „Ha egyszer azt mondjuk, hogy szövetségi politikára, együttműködésre van szükség az Orbán-rendszer leváltására, akkor nem állhatunk neki a potenciális szövetségeseket, vagy azok politikusait minősítgetni. Főleg, ha ezek a szervezetek egyébként megfelelnek azoknak a paramétereknek, amelyeket előzetesen megfogalmaztunk.” (Ugyanakkor az eredeti terveihez képest – hogy csak az alkotmány átalakítását beszélik végig – E14 számos szakpolitikai kérdéshez is hozzászólt végül. Ráadásul miközben kifogásolta a tárgyalók személyét, maga volt minisztert, 2010 előtti politikusokat küldött az egyeztetésre.)
Mesterházy több nyilatkozatában is azt hangsúlyozta, a cél, hogy megegyezzenek a programról, és 2013 végére a választásokra készülve a közös jelöltekben is egyezzenek ki.

Az Magyar Távirati Iroda tudósításai szerint mind Gyurcsány Ferenc pártja, mind Schmuck Andor tárgyalói nagyon aktívak voltak, felvetéseik egy részét az MSZP elfogadta. A DK alelnöke jelentette be, kormányra kerülés esetén megváltoztatják az alaptantervet, az MSZDP tárgyalója számolt be arról, hogy nyilvánosságra akarják hozni az 1990 előtt keletkezett állambiztonsági iratokat. A Szövetségben Együtt Magyarországért alelnöke azt hangsúlyozta, női kvótát vezetnének be, hogy minél több nő legyen a politikában. Továbbá megígérték, hogy választási győzelmük esetén megszüntetnék a Terrorelhárítási Központot és az Országgyűlési Őrséget, eltörölnék a hallgatói szerződéseket.

A később alakult Magyar Liberális Párt már nem kapcsolódhatott be az egyeztetésekbe, de a MSZP-s források szerint valóban volt informális kapcsolatfelvétel az MLP-vel. A párt egyik vezetője még az Együtt-PM-mel folyatott júniusi egyeztetés előtt arról beszélt, ha nem sikerült megállapodni Bajnai szervezetével, akkor az MSZDP-vel, MLP-vel és a SZEM-mel kell majd megállapodni, mert az MSZP-nek feltétlenül nyitnia kell és hangsúlyoznia, hogy szövetségi politikát folytat.