Mint megírtuk: a Debreceni Ítélőtábla hétfőn – a büntetések súlyosítása mellett – helybenhagyta a Miskolci Törvényszék ítéletét, amely magyarok elleni rasszista bűncselekmény elkövetésében találta bűnösnek azokat a romákat, akik 2009 őszén gárdisták autójára támadtak Sajóbábonyban.

2009. november 15-én a Borsod megyei Sajóbábony település határában, a cigánysor közelében szélsőségesek támadásától tartó romák egy csoportja karókkal, botokkal ütlegelni kezdett egy autót, aminek utasait gárdistáknak vélték. Az autó két utasa könnyebben megsérült. A településen előző nap konfliktus alakult ki a helyi romák és a Jobbik rendezvényét biztosító, gárdista egyenruhát viselők között, amiért a Jobbik helyi vezetője behívta “az Új Magyar Gárda keleti dandárjának majd 600 tagját”. Ezért alappal tarthattak a romák a Sajóbábonyba gépjárművekkel tartó szélsőséges szimpatizánsok erőszakos vagy megfélemlítő cselekményeitől.

A Miskolci Törvényszék 2013. május 9-i elsőfokú ítéletében rongálás mellett gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak) elkövetésében találta bűnösnek a roma származású elkövetőket.

A Debreceni Ítélőtába hétfői döntésében a súlyosítás indokaként azt hozta fel, hogy a fokozott rendőri jelenlét alkalmas volt a köznyugalom megzavarására.

Ez az érvelés a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint abszurd, hiszen a rendőrök eredetileg a szélsőségesek közeledte miatt voltak fokozottan jelen a település határában. "A közösség tagja elleni erőszak minősítése kapcsán a szóbeli indokolás igen alacsony színvonalú volt, nem tért ki a cselekmény indítékának elemzésére, és arra sem, hogy milyen alapon áll meg a magyarság elleni cselekmény" – írták közleményükben az ítélet után.

A TASZ szerint a bíróság súlyosabb bűncselekményben találta bűnösnek az elkövetőket, mint amit elkövettek. "A közösség tagja elleni erőszak mint gyűlölet-bűncselekmény lényege ugyanis az, hogy az elkövető előítéletes egy csoporttal szemben, alacsonyabb rendűnek tartja a csoport tagjait, és ettől az érzülettől vezérelve követi el cselekményét" – írják.

A jogvédő szervezet szerint az ügy körülményeiből, a vádlottak vallomásaiból is egyértelmű, hogy az elkövetőket nem “magyarellenes” előítélet motiválta a támadáskor, hanem az, hogy féltek az általuk gárdistáknak vélt személyek támadásától, el akarták őket űzni a településükről. "A magyarországi roma közösségek ebben az időben a sorozatgyilkosság miatt traumatizált állapotban voltak, de a Debreceni Ítélőtábla szerint azonban mindez csak ürügy volt" – folytatódik a közlemény.

A TASZ kiemeli: miközben egyre több ügyben merül fel romákkal szemben a rasszizmus vádja, továbbra is azt látják, hogy romákat érő rasszista megfélemlítés, erőszak esetében a hatóságok gyakran tétlenek vagy nem elég hatékonyan járnak el. Holott a gyűlölet-bűncselekmény tényállás a hátrányos helyzetű csoportok védelmét szolgálja.

"Mindez azt a látszatot kelti, mintha Magyarországon a romák szítanák a gyűlöletet, és a nem romáknak lenne származásuk miatt félnivalójuk. Ez pedig a szélsőjobb retorikája, amitől a kormánynak és a jogalkalmazó szerveknek is el kellene határolódniuk" – mondta Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője.