Az ügyben kedden büntetőfeljelentést tesz a megyei rendőr-főkapitányságon - mondta Horváth László. A lakosság tájékoztatásán túl este hatkor fórumot tartanak Abasáron. Reményeik szerint estére kiderül az is, hogy korlátozottan, nem ivóvíznek használható-e a vezetékes víz - tette hozzá.

Horváth László szerint egyelőre nincs tudomásuk arról, hogy bárki is egészségkárosodást szenvedett volna. Hozzátette, a helyzet rendezésének leggyorsabb módja az aktív szénszűrők beszerelése, ez 2-4 hétig tart, a rendszerbe állításuk mintegy 20 millió forintba kerül.

Horváth László ismertetése szerint szerves oldóanyagokat, szén-tetrakloridot, triklóretilént és tetraklóretilént mutattak ki a vízben. Ezek a Magyarországon már nem használt anyagok bizonyos koncentráció felett károsak az egészségre. Az érintett vízbázison augusztusban is végeztek méréseket, az akkori adatok jóval alacsonyabb koncentrációt mutattak. Most egyes pontokon hatszoros volt a növekedés - magyarázta.

Az Abasár feletti területeken, a Pipis-hegyen működő Egyesült Izzó Félvezető és Gépgyár használt ilyen oldószereket, elsősorban a diódagyártásnál. Ez a tevékenység azonban a nyolcvanas évek végén megszűnt - tette hozzá a védelmi bizottság elnöke.

Ifj. Wernigg Róbert megyei tiszti főorvos azt mondta, a kutakban talált oldószerekről információjuk főként a belégzés hatásairól van, ugyanis rendkívül ritka, hogy ezek az anyagok ivóvízbe kerüljenek. Azt még nem tudják, hogy a mostani esetben milyen kockázatot jelentenek ezek az anyagok - tette hozzá.

Ritter Géza, az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy tartálykocsikkal napi 70 köbméter ivóvizet biztosítanak Abasáron, ezzel ki tudják elégíteni az egy emberre eső napi minimális, 30 literes vízigényt. Kedden egy víztartályt is telepítenek a községben.

A védelmi bizottság keddi ülésén döntött arról, hogy ellenőrzik a teljes abasári ivóvízhálózatot, továbbá a környékbeli hálózatokat is, azaz Gyöngyös, Markaz, Visonta, Pálosvörösmart, Halmajugra és Gyöngyöshalászi kútjait is.