2009. március 15-én, a romák elleni sorozatgyilkosság idején, pár héttel a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság után Miskolc egyes részein olyan hírek terjedtek el, hogy szélsőséges, cigányellenes személyek támadása várható - idéze fel a történteket a két jogvédő szervezet.

A romák félelmét megerősítette a fokozott rendőri készültség - tette hozzá a közlemény. Hajnali fél kettőkor egy főleg romák lakta településrészen, a Muszkás oldalon a családjaik megvédésére készülődő férfiak rátámadtak egy több alkalommal arra haladó és gyanúsan lassan közlekedő autóra, az abban ülők könnyebb sérüléseket szenvedtek. 
 
Ma a Miskolci Törvényszék megváltoztatta a megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítéletet, amely magyarellenes cselekményben találta bűnösnek az elkövetőket. A törvényszék kimondta, nem bizonyítható, hogy a 11 vádlottat a cselekmény elkövetésében magyarellenes érzület motiválta, ezért a vádlottakat elsősorban garázdaság miatt terheli felelősség, és ennek megfelelően a kiszabott büntetéseket jelentősen, a korábbi 4–5-ről 1–2 évre enyhítette.

Megállapította a bíróság, hogy nem bizonyítható, hogy a „halál a magyarokra” feliratú botot a vádlottak valamelyike készítette, és az sem, hogy a támadásnál bármelyikük használta volna - tette hozzá a Helsinki Bizottság.

Az sem volt bizonyítható, hogy az állítólagos magyarellenes bekiabálás a vádlottak valamelyikétől származott, hiszen ismeretlen elkövetők is voltak. A jogalkalmazás szempontjából előremutató, hogy a bíróság fontosnak tartotta a cselekmény motivációjának a vádlottakra egyenként lebontott vizsgálatát - fogalmazott a közlemény. 
 
A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy a Törvényszék kimondta azt is, hogy a gárdista, szkinhed csoportok tagjait nem védi a gyűlölet-bűncselekmény tényállása, így közösség tagja elleni erőszak helyett garázdaság megállapításának volt helye.
 
„A mai napon született ítélet erősítheti a roma kisebbség tagjainak az igazságszolgáltatásba vetett bizalmát. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a bíróság nem mondta ki, hogy a vádlottakat cselekményükben a rasszista támadástól való félelem, és nem előítélet motiválta, tehát emiatt sem lett volna megállapítható gyűlölet-bűncselekmény” – mondta Jovánovics Eszter, a TASZ romaprogramjának vezetője. 
 
„A mai ítélet színvonalasan vezeti le a büntetőjog egyik legfontosabb elvét: minden egyes terhelt cselekménye önállóan vizsgálandó és bűnösséget csak minden kétséget kizáróan bizonyított cselekmény esetén lehet megállapítani. A Helsinki Bizottság üdvözli az ítéletet, ugyanakkor a döntésnek vannak olyan elemei – pl. egyes bizonyítékok figyelembevétele –, amelyek miatt elképzelhető, hogy az írásos ítélet ismeretében további jogorvoslatot keresünk a Kúriánál vagy akár Strasbourgban” - tette hozzá Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.