A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A pénteki Magyar Közlönyben megjelent jogszabály visszautal a kéményseprő közszolgáltatási törvényre, amely a nyitott égésterű gázüzemű tüzelőberendezések üzemeltetése esetén egyes épületekben kötelezővé teszi a szén-monoxid-érzékelők felszerelését október 15-től. Ilyen épület a bölcsőde, az óvoda, az iskola, a szálláshely és a kórház is, amennyiben a tüzelőberendezés a közösségi térben, vagy pedig a vele légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben van.
Az olyan új épület, amelyben nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemel, csak akkor kaphat használatbavételi engedélyt, ha - a jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő - szén-monoxid-érzékelő berendezést helyeznek el benne. Ennek az az oka, hogy a nyitott égésterű berendezés nem az épületen kívülről kapja az égéshez szükséges levegőt, hanem az épületen belüli levegőt használja erre a célra, ezért ha nincs megfelelő levegő-utánpótlás, tökéletlenné válik az égés, és ez szén-monoxid-termeléssel jár.
Ezeket a kötelezően felszerelt érzékelőket kell ellenőrizniük a kéményseprőknek, és amennyiben azok működése nem szabályos, akkor értesíteniük kell a tűzvédelmi hatóságot.
Miután sem a kéményseprőknek - sem egyetlen hatóságnak - sincs információja arról, hogy konkrétan mely épületeknek kell október 15-től rendelkezniük szén-monoxid-érzékelőkkel, ezért a kémények évente esedékes ellenőrzése során a tulajdonosnak kell nyilatkoznia arról, hogy neki kötelező-e felszereltetni az érzékelőt.
Eddig a becslések szerint Magyarországon 100-500 ezer lakás rendelkezik szén-monoxid-riasztóval, azonban szakértők szerint tízből nyolc lakásban hamis biztonságérzetben élnek a lakók az olcsó műszerek miatt. Laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott vélemények szerint a magyar piacon 3-20 ezer forint közötti összegért kapható riasztók közül a 10 ezer forintnál olcsóbbak nem kellően megbízhatóak.
