szerző:
MLF
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Becsempészett egy félmondatot a Fidesz a belügy egyik törvénytervezetébe, hogy felmentse a parlamenti képviselőket az egyik összeférhetetlenségi szabály alól. Ha megszavazzák a tervezetet, egyesen a parlamentből ülhetne át legalább két képviselő a havi 498 ezer fixet biztosító Független Rendészeti Panasztestületbe. Az Országgyűlés létszámcsökkentése miatt sokan jelenleg is keresik a menekülő útvonalat.

„A nemzeti utas-adat információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról” – ezt a címet kapta az a salátatörvény, amellyel a kormány egy újabb lehetőséget teremtene a parlament létszámának csökkentése miatt az országos politikából kieső képviselőknek.

A törvénytervezetet október 4-én nyújtotta be a Belügyminisztérium, a javaslat 12 törvényt módosítana elsősorban az utas-adat információs rendszer kialakítása érdekében. Az indoklás szerint a bevezetendő rendszer a szervezett bűnözésben és terrorizmusban érintett személyek kiszűrésére szolgál utazási szokásaik, adataik alapján. A tervezet szerint Magyarország már elnyert több mint 5 millió eurót – közel 1,5 milliárd forintot – a nyilvántartás kialakítására, ezért is szükséges a jogszabályi háttér megteremtése.

Ám a célirányos passzusok közé beillesztettek egy olyan tőmondatot, amelynek semmi köze sincs az EU által támogatott információs rendszerhez. Ez lehetővé teszi, hogy országgyűlési képviselők is tagjai lehessenek a Független Rendészeti Panasztestületnek (FRP). 2008-as megalakítása óta ez a testület vizsgálja, ha rendőri intézkedés, kényszerítő eszközök alkalmazása során valamelyik állampolgárnak megsértették a jogait.

Négy üres szék a láthatáron

Több kormányzati politikus a hvg.hu-tól értesült arról, hogy a Belügyminisztérium a panasztestületre vonatkozó összeférhetetlenség feloldására készül. Az egyik névtelenséget kérő államtitkár azt mondta, mivel a salátatörvény egy szűkebb szakterületre vonatkozik, még bele sem nézett a szövegbe. Információink szerint a panasztestületre vonatkozó mondatot nem a belügyben fogalmazták meg, "pártvonalon" került bele a tervezetbe. Az erről beszélő fideszes forrás nem is tagadta, hogy ezzel akarnak újabb menekülési útvonalat biztosítani a kisebb parlament miatt az országos politikából kiszoruló képviselők számára.

Keresik a helyük
©

Ugyanis a rendőrségről szóló törvény szerint jelenleg nem lehet a testület tagja az, aki a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő volt. Ha a parlament elfogadja a BM tervezetét, akkor a parlamentben ülő bármelyik képviselőt be lehet választani a testületbe, aki még szavazhat is saját magára az Országgyűlésben. Az FRP-nek hivatalosan öt tagja van, akiket az Országgyűlés kétharmados többséggel választhat meg. Miután az elnököt, Juhász Imrét a parlament a Fidesz jelölése nyomán még márciusban alkotmánybírónak választotta, jelenleg négyen ülnek a testületben, hármójuknak 2014 februárjában jár le a hatéves mandátumuk, továbbá Juhász posztját is fel kell tölteni.

A testület tagjai tiszteletdíjat kapnak: az elnök a közigazgatási államtitkári illetmény 80, a tagok az illetmény 55 százalékát kapják. Ez az elnök esetében bruttó 797 ezer, a tagok esetében 498 ezer forintot jelent. Mivel a testületi tagok összeférhetetlensége csak a polgármesterségre, az állami vezetői funkciókra, a párttisztségekre, a rendőrségi, a adóhivatali és a honvédségi állományra – és jelenleg a képviselőségre – terjed ki, a tagoknak a testületi munka mellett lehetőségük van más állást is vállalni, a tiszteletdíjon felül fizetést felvenni. A tagok közül Kádár András Kristóf jelenleg is a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, a másik tag, Féja András pedig ügyvédként dolgozik.

Átmenetileg megengedett

Tehát amennyiben a képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenséget törlik, továbbá képviselőt választanak az FRP-be, akkor mindkét helyről felveheti a tiszteletdíját. Legalább is a következő választásokig, mert azt követően lép hatályba a képviselőkre vonatkozó, szigorú összeférhetetlenségi szabályozás.

Rendőrségi akció - civil vagy politikai kontroll lesz?
©

A panasztestületre vonatkozó szabályozás megváltoztatása a Fideszből származó információink szerint pont erre a februártól a választásokig tartó átmeneti időszakra vonatkozna. Mivel a tagokat kétharmaddal kell megválasztani a parlamentben, 2008-ban a pártok kiegyeztek: egy fideszes, egy MSZP-s, egy SZDSZ-es, egy MDF-es és egy KDNP-s jelölt kerülhetett a testületbe. Miután a szocialisták jelölte Kaltenbach Jenő 2010-ben lemondott, helyére már nem az MSZP jelölhetett tagot, a Fidesz és a Jobbik szavazatával Kozma Ákos ügyvéd, Orbán Viktor egykori pártelnöki kabinetfőnöke került. 2011-ben egyszer már módosították a törvényt lehetővé téve, hogy a tagok újraválaszthatók legyenek, ám fideszes forrásaink szerint nincs szándék arra a pártban, hogy az MDF vagy az SZDSZ egykori jelöltjét újrajelöljék. Kádár András Kristóf a hvg.hu-nak azt mondta, elvi szinten ellenzi az újraválaszthatóságot bármilyen független posztnál, szerinte így könnyen megtörténhet, hogy a tagok „udvarolnak” a politikusoknak az újraválasztásukért.

Mint a hvg.hu is többször megírta, 2011 óta folynak egyeztetések arról a Fideszben, hogyan képzelik a jövőjüket a 199 fősre csökkentett létszámú parlamentből kieső képviselők. Mint múlt héten megírtuk, a polgármesterek többsége maradna önkormányzata élén, többen kormányhivatalt kaptak. 2011 óta Mikola István OECD nagykövet, Balsai István, Salamon László alkotmánybíró, Matolcsy György jegybankelnök, Bánki Erik európai parlamenti képviselő lett. Nagy Andor és Dorkota Lajos lemondott a mandátumáról. Az előbbi izraeli nagykövet, az utóbbi energiahivatali elnök lett.

A rendőrségi törvény szerint az lehet az FRB tagja, aki jogi végzettségű és az alapvető jogok védelme területén kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik. Az utóbbiba beletartozhat a parlament emberi jogi bizottságban végzett munka is, de ott a kormánypártok 16 tagja közül csak kettőnek, Lukács Tamásnak és Gulyás Gergelynek van jogi végzettsége. A Fidesz szakpolitikusai még név nélkül sem akartak az esetleges jelöltekről nyilatkozni, fővárosi jogász körökből származó információink szerint eddig csak Horváth Attila neve merült fel. Horváth korábban a jobbikos Gaudi-Nagy Tamással készítette a jelentést a 2006-os rendőri túlkapásokról. (A panasztestületet a 2006-os zavargások után hozták létre, hogy legyen civil kontroll a törvénytelenségek sorát elkövető rendőrség felett.)

Kérsz egy törvényt?

Ebben a parlamenti ciklusban a parlament kormánypárti többsége több alkalommal is módosított úgy törvényeket, hogy azt egyik vagy másik politikus, vagy a Fidesz-KDNP holdudvarába tartozó szakember karrierjéhez igazították.

Szász Károly a Fidesz pártigazgatójával 2011-ben - kért, kapott
©

Kocsis Máté és Lázár János még 2010 júliusában terjesztette be azt a törvényt, amely megakadályozta volna, hogy az őszi önkormányzati választásokon volt katonák, rendőrök, nemzetbiztonságiak indulhassanak. Csakhogy a parlamenti vita során kiderült, hogy ez a Győrben induló, fideszes Borkai Zsoltra is vonatkozta, így gyorsan változtattak az eredeti előterjesztésen. 2010 őszén a Fidesz – az Alkotmánybíróság ellenkezése miatt – többször is nekifutott, hogy 98 százalékos adóval sújtsa a magas végkielégítéseket. Bár az Ab vétóira a testület jogköreinek korlátozásával reagált a Fidesz-többség, úgy módosították menet közben a végkielégítésekre vonatkozó szabályozást, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét irányító Szász Károlyra (akinek évekkel korábban a bíróság ítélte meg a pénzt) nem vonatkozott.

Szintén külön törvényt kapott Szapáry György bankár, Orbán Viktor korábbi tanácsadója. Őt 72 évesen akarták washingtoni nagykövetnek, de a törvény szerint 70 év volt a felső korhatár – a kormánypárti többség módosította a szabályokat. A legfőbb ügyésznek négy év múlva nyugdíjba kellett vonulnia, miközben lehetővé tették, hogy kilenc évig maradhasson a posztján. A nyugdíjazást megakadályozandó Polt Péterrel kivételt tettek: a legfőbb ügyésznek 70 év a nyugdíjkorhatár. Ha a parlament nem tudja majd kétharmados többséggel betölteni a posztját, Polt akármeddig az ügyészség feje maradhat.

Összeférhetetlenségi akadályt hárítottak el Domokos László elől is: a fideszes képviselőből lett számvevőszéki elnök csak törvénymódosítással lehetett a Költségvetési Tanács tagja. Hasonló segítséget kapott Töröcskei István is, aki 2011 novemberében lett az Államadósság Kezelő Központ vezetője. A Fidesz-közeli üzletembernek – aki a 37. leggazdagabb magyar a maga 14 milliárd forintjával – meg kellett volna válnia a magánérdekeltségeitől, többek között a Széchenyi Banktól, ám a kormánypártok egy törvénymódosítással kisegítették.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Létezik-e tökéletes munkahely? És ha igen, hogyan ismerjük fel?

Létezik-e tökéletes munkahely? És ha igen, hogyan ismerjük fel?

A német koalíció próbája volt az alapnyugdíj

A német koalíció próbája volt az alapnyugdíj

Hatmilliót fizet Dánia a menekülteknek, ha hazatérnek Szíriába

Hatmilliót fizet Dánia a menekülteknek, ha hazatérnek Szíriába

Trianonról másképp: az akkori Soros és a sajtó megregulázása

Trianonról másképp: az akkori Soros és a sajtó megregulázása

A nagy Leonardo-show: nem csak a Mona Lisa hiányzik

A nagy Leonardo-show: nem csak a Mona Lisa hiányzik

Ki nem találná, milyen számokat húztak ki az ötöslottón!

Ki nem találná, milyen számokat húztak ki az ötöslottón!