szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem akadt senki, aki megkérdezte volna: és ezt így hogy?

Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének távozó elnöke jól járt a hétfő esti országgyűlési szavazással. Ez önmagában nem közérdekű esemény, de a háttere igen tanulságos.

A több bankban vezetői tapasztalatot szerzett Szász Károly 2000 májusában Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasaként került a több hatóság összevonásával akkor létrehozott PSZÁF élére. Hat évre választotta az Országgyűlés, de a Medgyessy-kormány annyira meg akart tőle szabadulni, hogy átalakította a felügyeletet: elnök helyett egy testületet állított az élére, és ezen a címen 2004-ben elküldte Szászt. Ezt a trükköt az Alkotmánybíróság is lenyelte, mondván: ha átszervezés történt, akkor nem alkotmányellenes, hogy a határozott időre választott vezetőt megbízatásának lejárta előtt menesztették.

Ezután nem volt meglepő, hogy az új Orbán-kormány idején 2010-ben visszaállították a PSZÁF egyszemélyi vezetését, és – a minden kormányváltás pénzügyes áldozatainak menedéket nyújtó OTP-nél kibekkelt évek után –  visszatért az elnöki székbe Szász Károly. Az akkor hozott törvény esetleges távozásának körülményeiről csak annyit mondott: a felmentési időre munkavégzés nélkül hathavi jövedelme jár neki, továbbá ugyanekkora végkielégítés, aminek fejében hat hónapig semmilyen köze nem lehet olyan céghez, amelyet az általa vezetett hatóság valamilyen döntése három éven belül érintett. Nem túl szigorú feltétel.

Ám közben kitört a több menetes botrány a végkielégítések 98%-os adója körül, amely persze valójában nem adó, hanem elkobzás. Az Alkotmánybíróság hiába dobta vissza, és hiába mondta ki világosan, hogy nem a törvény szerint járó pénzekkel kellene kötözködni, hanem az egyedi menedzserszerződések alapján kifizetett összegekkel, amilyenek az ismert BKV-botrányt is okozták. Csak az öt évre visszamenő hatályt sikerült törölni, de a jogszabály életbe lépett. És ekkor valakinek eszébe jutott: nehogy már a mi barátunkat is sújtsa a pofátlannak minősített végkielégítések elvonása! 2011 végén, az alaptörvénnyel összefüggő törvénymódosításokat tartalmazó roppant terjedelmű szövegbe, amelynek eredeti előterjesztésében szó sem volt erről, a zárószavazás előtti utolsó pillanatban bekerült, hogy vannak egyenlőbbek: a PSZÁF elnöke és két másik vezetője mentes a 98%-os adó alól.

Ez az alkotmányügyi bizottság módosító indítványaként szerepelt, de mint a testület akkori KDNP-s elnöke, Salamon László jelenlegi alkotmánybíró a bizottsági ülésen elmondta: a vaskos csomag, amelynek egyik pontja szólt a PSZÁF-elnöki juttatásról, „a kormány felvetésére kerül az alkotmányügyi bizottság elé, azzal a kéréssel, hogy … saját javaslataként terjessze elő”. Erről a konkrét pontról semmilyen indoklás nem hangzott el. Az 58 oldalas bonyolult szöveg (a „saját” javaslatuk!) elolvasására 10 percet kaptak a tagok, a hozzászólási időt fideszes kezdeményezésre öt percre korlátozták. Mindössze egy jobbikos és egy szocialista képviselő szólalt fel, de nem erről a passzusról, majd a többség megszavazta az egészet. A plenáris ülés szintén.

Csakhogy idén híre terjedt, hogy Szász Károly már nem fekszik olyan jól. Amikor Matolcsy György új MNB-elnökként felvetette a jegybank és a felügyelet összevonását, az erről meg se kérdezett Szász kétségeit hangoztatta, és alapos megfontolást javasolt. Hiába. Amikor a Kúria egy szakmai tanácskozásra a véleményét kérte a devizahitelekkel kapcsolatos perekről, leírta, hogy a szerződések tömeges megsemmisítése megrendítheti a bankrendszert. A miniszterelnök felháborodott ezen, az MNB újdonsült alelnöke pedig közölte, hogy nem veszik át Szászt, de a munkaerőpiacon bizonyára talál magának állást. Gondolom, Gerhardt Ferenc megérezte, hogy nyugodtan pökhendiskedhet a nemrég még befolyásosnak és a kormányfőhöz közel állónak tartott szakemberrel. Fidesz-politikusok „szégyenkeztek”, amiért a felügyelet „az emberek helyett a bankok oldalára állt”. Pedig nem állt sehová, csak szakmai meggyőződése szerint válaszolt egy kérdésre. Mellesleg igaza volt.

Amikor a nyár elején elkezdték tárgyalni az összevonásról is szóló új jegybanktörvény-javaslatot, a kormány előterjesztése mindennek ellenére még nem bántotta a felügyelet vezetőjét. Ám a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság benyújtott egy módosító indítványt, hogy vegyék el Szász Károly és két vezetőtársa mentességét, vagyis lényegében szinte a távozáskor járó teljes pénzüket, de akár rögtön mehessenek el dolgozni valamelyik, eddig általuk felügyelt bankhoz. Indoklás nem volt hozzá, pedig kötelező lenne. A bizottság egy öt percig tartó ülésen, hozzászólás nélkül fogadta el magáénak a készen kapott, e pontot is tartalmazó csomagot. A kormány támogatta a saját apparátusa által írt indítványt, a kormánypárti többség pedig 2013 júniusában simán megszavazta az ellenkezőjét annak, amit 2011 decemberében. Magyarázatot senki nem kért.

A zárószavazást akkor őszre halasztották, hogy megvárják az Európai Központi Bank véleményét. Ez történt meg szeptember 16-án, ám előtte pénteken Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beadott egy 35 oldalas módosító javaslatot, amelynek egyik pontja szerint Szászék mégis hazavihetik a kétszer hat havi pénzt. (Az az alelnök is, aki csak bő három hónapot töltött e tisztségben.) Ugyanakkor marad az elhelyezkedésüket fél évig korlátozó szabály. Indoklás Varga Mihály indítványához sincs, de a kormánypárti többség újra szó nélkül megszavazta az ellenkezőjét annak, amit júniusban elfogadott.

Ezt hívják nálunk jogalkotásnak.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Nem fekete-fehér történet: a szereplők bőrszíne miatt került össztűz alá a Netflix sikersorozata

Nem fekete-fehér történet: a szereplők bőrszíne miatt került össztűz alá a Netflix sikersorozata

Késnek az oltások Olaszországban

Késnek az oltások Olaszországban

Továbbjutott a magyar férfi kézilabda-válogatott a világbajnokságon

Továbbjutott a magyar férfi kézilabda-válogatott a világbajnokságon