Rácz András a BFNPI fenékpusztai kutatóházában tartott projektindító sajtótájékoztatón elmondta: a zalavárihoz hasonló élőhely-fejlesztési pályázatokra a 10 magyarországi nemzeti park igazgatósága mintegy 6 milliárd forintos pályázati forrást tud felhasználni. Ebből az összegből 32 projektet valósíthatnak meg 2015-ig - mondta a helyettes államtitkár.

Kitért arra, hogy az élőhelyek fenntartását segítő infrastruktúra biztosítására 2011-ben 4 milliárd forintos pályázati keretet kínáltak a nemzeti parkoknak, de ezt az összeget nemrég 2 milliárd forint átcsoportosításával sikerült növelni. A rendelkezésre álló összegből állattartó telepek vásárlását, felújítását és gépbeszerzését tudják finanszírozni.

Rácz András felidézte, hogy az ezredfordulóra mindössze két számottevő bivalygulya maradt az országban, ebből az egyik a BFNPI fenntartásában lévő kápolnapusztai rezervátumban. A Zalaváron elhelyezett állománnyal együtt ezek az állatok - legeltetésük révén - a Kis-Balaton környékén a vizes élőhelyek kezelésének is egyik legfontosabb eszközei.

Hozzátette: a 2014-től induló új európai uniós költségvetési időszakban megint lesz környezeti, energetikai hatékonysági operatív program, s ebben a természetvédelmi célú fejlesztések kiemelten szerepelnek. A pályázati keretből az élőhelyfejlesztés és az ökoturizmus fejlesztése mellett az élőhelyek fenntartásához kapcsolódó infrastruktúra kezelése, a mezőgazdasági tevékenység támogatása valósítható meg.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója kifejtette: a zalavári, eredetileg marhahízlaló majort 2008-ban vették meg, a két hektáros területen két istálló áll, körülötte legelők találhatók. Az itt tartott bivalyok részben az egykori Festetics uradalomból származnak, 1992-ben a levágásuk előtt vásárolták meg az igavonásra és hústermelésre tartott állományt, amely ma nagyjából 220 egyedből áll.

A környezet és energia operatív programból nyert 248 millió forintos összeg 100 százalékos támogatottságot jelent, 73 millió forintot építkezésre és felújításra költenek, a fennmaradó összeget pedig gépvásárlásra fordítják - részletezte a nemzeti park igazgatója. 

Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke azt mondta: terveik szerint a következő uniós ciklusban a Kis-Balatont, az ország egyik legjelentősebb élőhelyét szeretnék jobban megismertetni a közönséggel. Külön Kis-Balaton programot kívánnak kidolgozni, hogy még inkább turisztikai célponttá váljon a térség.