K. András, az úgynevezett ároktői banda egyik tagja valószínűleg soha nem gondolta volna, hogy egy napon törvényt módosítanak a kedvéért. Az egyebek mellett nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel több emberen elkövetett emberöléssel vádolt férfi ugyan november 22-én házi őrizetbe kerülne – hiszen immár négy éve van előzetes letartóztatásban –, a kormánytöbbség azonban ezt mindenképpen szeretné megakadályozni.

Kocsis Máté, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke, illetve Gulyás Gergely, a Fidesz jogász szakpolitikusa már október elején bejelentette, hogy – hivatkozva két másik, még aznap, Svájcban elfogott ároktői bandatag korábbi szökésére – változtatni kívánnak az előzetes letartóztatás szabályain. Az előzetes időkorlátjának eltörlését egy büntetőjogi salátatörvényhez csapták hozzá bizottsági módosító javaslatként, de mint utóbb kiderült, időzavarba kerültek vele.
 
A napirend szerint a parlament hétfőn szavazna a módosítókról, vagyis a zárószavazás egy hét múlva lenne esedékes, így a törvény nem lépne hatályba november 22-ig. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője ezért múlt pénteken azt javasolta, hogy hétfőn, a házszabálytól eltérve egy füst alatt tartsák meg a zárószavazást is. Ehhez viszont négyötödös többségre, vagyis az ellenzék támogatására is szükség lett volna, és a kormánypártok egyáltalán nem lehettek biztosak benne, hogy meg is kapják, még a büntetőjogi kérdésekben általában a szigor pártján álló Jobbik sem ígérte biztosra.

MTI / Beliczay László

Elővették a csodafegyvert

Rogán ezért hétfőn külön javaslatot nyújtott be a büntetőeljárási törvény módosításáról, amely kizárólag az előzetes letartóztatás időkorlátjának eltörlését tartalmazta. Ezt kivételes sürgős eljárásban – ennek megszavazásához elég a kétharmados többség – megtárgyalhatták volna már hétfőn, kedden pedig el is fogadhatták volna. A külön törvény megoldotta azt a helyzetet is, hogy korábban az alkotmányügyi bizottság két, össze nem egyeztethető módosítót adott be: az egyik öt évre emelte volna az időkorlátot, a másik teljesen eltörölte volna. A kormány érdekes módon mindkettőt támogatta.

A friss javaslat lényege viszonylag egyszerű volt: bármennyi idő is telik el, nem szűnik meg automatikusan a vádlott előzetes letartóztatása, ha vele szemben 15 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyik eljárás. Arra az ellenzéki kérdésre, hogy akkor mikor szűnik meg az előzetes, az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azt mondta: amikor a bíróság megszünteti. Elvileg tehát a bíróságnak nincs megtiltva, hogy házi őrizetbe helyezze a vádlottat (ilyen súlyos bűncselekményeknél egyébként nem szokták), de pusztán az idő múlása miatt nem kell ezt tennie.

Mire azonban véget ért az alkotmányügyi bizottság ülése, az ellenzéki frakciók jelezték, hogy támogatják a házszabálytól eltérést, ami lehetővé tette a hétfői zárószavazást, ezért Rogán visszavonta a törvényjavaslatot, amelynek papírja szinte még meleg volt a nyomtatótól. Az Országgyűlés végül 292 igen szavazattal, 7 ellenében támogatta, hogy még hétfőn szavazzanak a korábban benyújtott salátatörvény módosító indítványairól (ezek közt ott van az a rendelkezés, amelyet Rogán külön törvényként is benyújtott). Nemmel szavazott: Ipkovich György (MSZP), Steiner Pál (MSZP), Lengyel Szilvia (LMP), Mile Lajos (LMP), Kolber István (független), Szűcs Erika (független) és Varju László (független).

Frissítés: A Fidesz kérésére a parlament hétfőn este külön is szavazott arról a módosítóról, amely a súlyos bűnökkel vádolt személyek esetében eltörli az előzetes letartóztatás időkorlátját. A javaslatra 272 képviselő szavazott igennel, 46 nemmel, ketten pedig tartózkodtak. Igennel szavaztak a kormánypártok képviselői, kivéve a fideszes Bene Ildikót és Kövér László házelnököt, akik nemmel voksoltak. Támogatták a módosítást a jobbikosok – kivéve Gaudi-Nagy Tamást, aki tartózkodott –, illetve a soraikból kilépett függetlenek. Nemmel voksolt az MSZP és az LMP, illetve a függetlenek zöme (a PM-es Karácsony Gergely tartózkodott, Szilágyi László igennel voksolt). A törvényjavaslat egészét 271 igen szavazattal, 46 ellenében, három tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

Terrorgyanús képviselő?

Az ellenzéki támogatás azért furcsa, mert képviselőik hétfőn délelőtt, az alkotmányügyi bizottság ülésén még élesen bírálták a javaslatot. Az ároktői banda ügyét a nyilvánosság előtt először emlegető jobbikos Staudt Gábor is azt mondta: kétségei vannak, hogy az-e a jó megoldás, ha eltörölik az előzetes letartóztatás határidejét. Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás egyenesen úgy fogalmazott: bár szeretnék, ha szigorú ítélet születne, még az ároktői banda tagjainak is vannak eljárási jogaik, aki pedig látott már büntetőeljárást Magyarországon, az megtapasztalta „az ügyészi önkényt”, és tudja, hogy „visszaélésszerűen” alkalmazzák ezt az intézményt, pusztán kényelmességből.

Gaudi-Nagy egyrészt a terrorizmussal vádolt Budaházy György példáját említette, aki két és fél évig volt előzetesben, másrészt azt mondta: abszurd esetben őt magát is megvádolhatná terrorizmussal az ügyészség – hiszen kapcsolatban áll Ümit Hamit ujgur ellenzéki vezetővel, akit potenciális terroristaként utasítottak ki Magyarországról –, és emiatt a javaslat elfogadása után „élethossziglan” előzetesben tarthatnák. Az MSZP-s Ipkovich György pedig azt mondta: Rogán javaslata alapján akár 18 évig is előzetesben tarthatnák azt, akit 15 éves büntetéssel fenyegetett bűncselekménnyel vádolnak.

Bárándy Gergely szocialista képviselő azt mondta: meglepődött, mikor Rogán azt mondta, hogy a házi őrizet egyenlő a szabadlábra helyezéssel, hiszen ez azt jelenti, hogy a belügyminiszter által irányított rendőrség nem képes ellátni a feladatát. Szerinte az ároktői rablógyilkosok szökése a rendőrség hibája volt, és ők ezt próbálták is felvetni az ellenőrző albizottság ülésén, de a Fidesz távol maradt. „Nincs két járőr, akit oda lehetne állítani?” – kérdezte Bárándy, aki bejelentette, hogy pártja módosító indítványt nyújt be, amellyel ideiglenesen, 2015. január 1-ig öt évre emelné az előzetes időkorlátját, remélve, hogy addig rendet lehet tenni a rendőrségen és a bíróságokon.

A fideszes Gulyás Gergely nem mulasztotta el megjegyezni, hogy az ároktői ügyben még 2009-ben, az előző kormány idején indult a nyomozás, de maga is jogosnak nevezte az ellenzéki érvek egy részét. Úgy fogalmazott ugyanakkor: a konkrét esetben arról kell dönteni, hogy ráengedjük-e ezeket az embereket a társadalomra vagy sem. A javaslat indoklásában több országot (például Svédország vagy Németország) is megemlítenek, ahol nincs időkorlátja az előzetesnek, amivel kapcsolatban Gulyás is elismerte, hogy ezekben az államokban nem húzódnak el annyira az eljárások, mint Magyarországon.

MTI / Czeglédi Zsolt

Felelősek-e a bírák?

Az előzetes letartóztatás kérdése mellett a büntetőjogi salátatörvénybe bekerült a bírók felelősségének kötelező vizsgálata is. A korábbi módosítók helyett hétfőn benyújtott javaslat szerint soron kívül értékelni kell a bírók tevékenységét, ha már több éve folyamatban van egy perük, és kiderül, hogy az eljárás „a bíró önhibájából” húzódik el. Ezt a javaslatot – mint Répássy az ülésen bejelentette – ebben a formában az Országos Bírósági Hivatal elnöke sem támogatja, de a fideszes többség mégis benyújtotta.

A módosítónak eredetileg volt egy olyan változata, amely felmentést adott volna azoknak a bíróknak, akiknek az országos átlagnál 10 százalékkal több ügyük van. Répássy szerint ezt végül azért vetették el, mert Budapesten és Pest megyében minden bírónak jóval több ügye van, mint az országos átlag, így rájuk gyakorlatilag nem vonatkozott volna. Az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a hangsúly „a bíró önhibáján” van, hiszen ezen esetek miatt szokták elmarasztalni Magyarországot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán is, így ezekben az esetekben a bíró kárt okoz az államnak.

Bárándy Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosító elfogadása esetén a bírók munkája nem fog másból állni, mint egymás ellenőrzéséből. Szerinte az Országos Bírósági Hivatal 2012-es beszámolójából is az látszik, hogy nem voltak képesek érdemben csökkenteni az ügyhátralékot, így nem várható javulás. Az OBH idézett beszámolója szerint tavaly 2,5 százalékkal csökkent a 3 éven túli ügyek száma, és a Központi Régió is lefaragott 4000 ügyet a hátralékából, de még mindig az látszik, hogy egy első fokon a törvényszéken indult büntetőügy átlagosan 411 nap alatt jut el döntésig, majd az ítélőtáblának is szüksége van 235 napra a másodfokú döntés meghozatalához.