Meglepődtem, amikor Gyurcsány felhívott – tanú a tévészékház ostromáról

A tábornok elmondta, hogy meglepődött, amikor felhívta őt Gyurcsány Ferenc az ostrom napján este 10 óra körül, az idő tájt, amikor a Kossuth téri tüntetők átvonultak a tévészékházhoz. A miniszterelnök azt kérdezte, hogy mi történt a Szabadság téren, mit tett a rendőrség, meg tudják-e védeni a székházat.

Majd a tanú szerint egy utasításként is felfogható kérést intézett hozzá telefonon a miniszterelnök, amely szerint minden törvényes eszközzel védjék meg a székházat, konszolidálják a helyzetet. Továbbá azt a kérést, illetve utasítást fogalmazta meg, hogy a főkapitány-helyettes tegyen jelentést neki az ott zajló eseményekről.

Szabadfi Árpád akkor még a helyszínen tartózkodóktól, a parancsnokoktól kapott információk alapján azt közölte a miniszterelnökkel, hogy meg tudják védeni a Szabadság téri épületet. 

Az országos főkapitány volt helyettese elmondta azt is, hogy ezután Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő minisztertől megkapta a kormányfő telefonszámát. A tanú megjegyezte, hogy ezen a telefonhíváson is meglepődött, hiszen nem szokták miniszterek keresni.

A bíró felvetette, miért kereste a miniszter az országos főkapitány helyettesét, hiszen az ORFK nem volt alárendelve a titkosszolgálatoknak, mire Szabadfi Árpád úgy reagált, akár kérés volt, akár utasítás, a tartalma mindenképpen az volt, hogy fel kell hívni a miniszterelnököt.

A tanú hozzátette, amikor Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány jelentette neki, hogy bejutottak a székházba a demonstrálók, ezt telefonon jelentette Gyurcsány Ferencnek. Jelezte azt is, hogy az elsődleges információk szerint a beszivárgó füst miatt hagyták el a székházat a rendőrök.

A volt országos rendőrfőkapitány-helyettes elmondta azt is, hogy a miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésekről próbálta tájékoztatni miniszterét, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium élén álló Petrétei Józsefet, ám az éjszakai órákban őt nem sikerült elérnie. Védői kérdésre a tanú elmondta, hogy a miniszterelnöki telefonokban nem érzett semmi kivetnivalót, például hatáskörtúllépést.

Szabadfi Árpád szerint 2006. szeptember 17-én a Kossuth téren a létszámhelyzet még lehetővé tette volna az oszlatást, de az erőszaknak még semmi jelét nem lehetett tapasztalni, a tömeg csak jelszavakat skandált. A minisztérium szóbeli állásfoglalása pedig az volt, hogy választási gyűlés van a Parlamentnél, amit csak akkor szabad feloszlatni, ha erőszakos. Elvárás ugyanis, hogy a rendőrség választási időszakban ne legyen főszereplő.

A tanú szerint a megyei főkapitányok jelentéséből érződött, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése nyomán vidéken is lehet számítani demonstrációkra.

Arra az ügyészi kérdésre, hogy tapasztaltak-e szervezettséget a tévészékházat ostromlóknál, Szabadfi Árpád úgy reagált, hogy akkor nem volt ilyen információ. Mire a bíró felvetette, hogy helyszíni beszámolók szerint a téren mintegy varázsütésre megjelent egy érdekes csapat, amely nyomban a rendőrökre támadt, egy abból az időszakból ismert sms pedig első világháborús versből idézett: "ne lőj fiam, mert én is ott leszek".

A volt főkapitány-helyettes elmondta, nem kapott előzetes információkat arról, hogy mi várható. Később pedig sok fals, illetve ellenőrizetlen információ volt, például, hogy bizony körök Budapest körbezárását tervezik.

A tárgyalássorozaton korábban már több tanú is beszámolt arról, hogy a titkosszolgálatoktól semmiféle használható információt, előrejelzést, figyelmeztetést nem kaptak a tévészékház ostroma előtt arról, hogy a fővárosban jelentős erőszakos események várhatók.

Szabadfi Árpád elmondta, hogy szeptember 18-án, a székház ostrománál a helyszínen lévő parancsnokok felvetették a lovas egység bevetésének lehetőségét. A volt főkapitány-helyettes azonban ezt – mint mondta -–nem engedélyezte, miután az egység parancsnoka jelezte neki, hogy azon az alacsony kerítésekkel tagolt helyszínen ez a bevetés nagyon sérülésveszélyes lenne a lovas rendőrök és a demonstrálok szempontjából egyaránt. Ugyanakkor a vízágyú bevetését a volt főkapitány-helyettes engedélyezte.

A tanú nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az azonosító jelvények viselése alól Bene László, akkori országos főkapitány – a per elsőrendű vádlottja – nem adott felmentést. A volt főkapitány-helyettes a tárgyaláson azt is elmondta, hogy azokban a napokban felajánlotta lemondását az országos főkapitánynak, Bene Lászlónak.

A büntetőper tanúk meghallgatásával folytatódik. A bíró jelezte, hogy a későbbiekben még sor kerülhet Szabadfi Árpád újabb meghallgatására is.

A másfél hónapja elkezdett büntetőperben Bene László nyugalmazott rendőr altábornagyot, volt országos főkapitányt, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagyot, volt budapesti főkapitányt és tucatnyi társukat a 2006. őszi fővárosi eseményekkel összefüggésben vádolja az ügyészség, és többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.

Álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádlottak tagadják bűnösségüket. Sajtóhírek szerint a büntetőperben több mint száz tanúra és több mint ötven tárgyalásra lehet számítani, az elsőfokú eljárás várhatóan 2014 második félévében fejeződik be a Fővárosi Törvényszéken.