A 21 vádlott közül 20-at ítéltek el költségvetési csalás miatt nem jogerősen öt hónap és két év közötti szabadságvesztésre, de közülük csak annak a háromnak kell letöltenie hat és nyolc hónap közötti büntetését, akik már felfüggesztett vagy feltételes szabadlábra helyezés hatálya alatt álltak.
Az eredeti vád jogosulatlan gazdasági előny megszerzéséről szólt, de a vádhatóság módosította a vádat, illetve az ügy elbírálását az új büntetőtörvénykönyv hatályba lépése is befolyásolta. Annak alapján enyhébb elbírálást kellett alkalmazni ugyanis.
A tényállás szerint 2009-ben debreceni, hajdúsámsoni és derecskei lakásokról születtek színlelt adásvételi szerződések. A vádlottaknak nem volt igazi tulajdonszerzési szándékuk, csak a 450 ezer és 2,4 millió forint közötti összegű lakástámogatásokat akarták megszerezni. Összesen több millió forint állami támogatást vettek fel jogtalanul.
Egyebek mellett hamis munkáltatói igazolásokat, fiktív munkaszerződéseket és társadalombiztosítási bejelentésről szóló igazolásokat nyújtottak be a bankokhoz, amelyekhez valótlan költségvetéseket, építési szerződéseket is mellékeltek. Előfordult, hogy még a munkabért is átutalták, hogy kérhessenek róla banki kivonatot. Az egyik vádlott ilyen céllal egy gazdasági társaságot is létrehozott.
Egy másik vádlottnak az volt a feladata, hogy egzisztenciálisan kiszolgáltatott, ezért könnyen befolyásolható embereket hajtson fel, akik jogosultak az otthonteremtési támogatásra.
A bírósági tényállás szerint az első-, a harmad és a tizenegyedrendű vádlottak voltak az ügy "mozgatórugói", hitelközvetítő és építési vállalkozó is volt köztük.
Az eljárást körülbelül fél évvel hosszabbította meg a vádlottak hozzáállása, több embert rendszeresen csak rendőri elővezetéssel sikerült a tárgyalásra vinni ugyanis.
