A Népszabadság információja szerint Varga Tibor bírót - aki 2012-ig felszámolási ügyekkel is foglalkozott - a Kecskeméti Törvényszék elnöke felmentette a munkavégzés alól, mert nem tudta hitelt érdemlően igazolni vagyongyarapodását.

Bicskei Ferenc, a törvényszék elnöke elmondta: a bírók jogállásról szóló törvény szerint a bírónak háromévente vagyonnyilatkozatot kell tennie, amelyben köteles saját és családtagjai jövedelmét feltüntetni. A bíró vagyonbevallását összevetették a három évvel korábbival, és úgy ítélték meg, hogy a "bevallott jövedelemből nem lehetett volna olyan vagyongyarapodásra szert tenni".

A törvényszék elnöke az Országos Bírói Tanácsnál (OBT) eljárást kezdeményezett, amely novemberben azzal zárult, hogy a kecskeméti bíró valamit eltitkolt bevallásában, mert az általa igazolt jövedelem nem nyújthatott fedezetet a bevallott vagyongyarapodásra. Ezután a törvényszéki elnök a törvény alapján javasolta Handó Tündének, hogy kezdeményezze a köztársasági elnöknél a bíró felmentését, és egyúttal felfüggesztette a bírót a munkavégzés alól.

Az MTI kérdésére a törvényszék elnöke jelezte, hogy az ügynek lehet más következménye is, de az már nem a bíróságra, hanem a nyomozó hatóságra tartozik. Az OBH az MTI-vel az eset kapcsán azt közölte: a hivatal elnöke az ügyben november 20-án - a törvényszék elnöke indítványának megfelelően - kezdeményezte az érintett bíró felmentését a köztársasági elnöknél. A bíró felmentési ideje egy hónap.

A törvény szerint, ha egy bíró vagyongyarapodására a szolgálati viszonyából vagy a munkáltató által ismert más törvényes forrásból származó jövedelme nem ad magyarázatot, a munkáltatói jogkör gyakorlója - jelen esetben a Kecskeméti Törvényszék elnöke - ellenőrzési eljárást kezdeményez az OBT-nél.

A törvény kimondja azt is, hogy a bírót fel kell menteni, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában - a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve - lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, illetve elhallgat, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja.

Az OBH az eset kapcsán rámutatott arra is: az elnök egyik stratégiai célja a bírósági szervezet integritása. A törvényben meghatározott kontrollfolyamatok működését, illetve erősödését mutatja többek között a bírák etikai kódexe.