Milliós, de legalább a nettó átlagfizetésnek megfelelő plusz összegre is szert tehetnek a parlamenti képviselők, miniszterek, államtitkárok azzal az adócsökkentő törvénymódosítással, amit kedden fogadtak el az Országgyűlésben. Akad olyan kormánypárti képviselő, aki 1,3 milliót nyerhet, ha visszavonul az országos politikától a jövő évi választások után.

A magas végkielégítésekre 2010-ben kivetett 98 százalékos adó 75 százalékra csökkentését két nappal az Országgyűlés téli szünete előtt terjesztette elő a kormány. Ráadásul nem az adójogszabályokért felelős nemzetgazdasági miniszter, hanem a vidékfejlesztési tárcát vezető Fazekas Sándor, aki az agrártárgyú salátatörvényhez fűzött zárószavazás előtti módosítóval javasolta az adócsökkentést – így az nem kerülhetett az illetékes parlamenti bizottságok elé sem, csak a végső szavazás előtt folyhatott róla vita. A tervezet végül kormánypárti támogatással kedden átment az Országgyűlésen.

Bár a kormánypárti frakciók 2010-ben arra hivatkozva vetették ki visszamenőleges hatállyal – az Alkotmánybírósággal dacolva – az 98 százalékos különadót, hogy visszaszerezzék az egyes állami és önkormányzati cégeknél – különösen a BKV-nál – kifizetett több tízmilliós végkielégítéseket, a magas közterhet a leköszönő politikusoknak is meg kell fizetniük. Jövőre a palament létszámának 386 főről 199-re csökkentésével, a várható minisztercserékkel számos kormánypárti és ellenzéki politikus vonul majd vissza, ők pedig a különadó mérséklésével kétségtelenül jól járnak.

Mennyit nyernek rajta a képviselők?

Nem véletlen, hogy a tervezet vitájában az ellenzék azzal vádolta a Fideszt és a KDNP-t, hogy csak „a saját kádereik” helyzetét akarják megkönnyíteni. „Miután a Fidesz végigverte az embereken a különadót, most sajátjai érdekében csökkenteni akarja a mértékét” – reagált hétfőn Fazekas javaslatára az MSZP elnökségi tagja, Szanyi Tibor, aki „pofátlanságnak” nevezte az adócsökkentést.

Ki viheti haza a zsét?

Túry Gergely

Az országgyűlési képviselők javadalmazására vonatkozó szabály szerint, amennyiben a politikusokat nem választják újra, vagy önként visszavonulnak, hathavi tiszteletdíj illeti meg őket, amit vagy részletekben, vagy egy összegben kérhetnek (a képviselők rendszerint az utóbbi választják). Ezt a „végkielégítést” az alapdíjukból és a különféle pozícióik (elnöki, alelnöki, jegyző, frakcióvezetői vagy -helyettesi, bizottsági elnöki posztok stb.) után kapott havi díjuk alapján kalkulálják ki.

A hvg.hu kiszámította, hogy a 98 százalékos adó 75-re csökkentésével, mennyi többlethez juthatnak a legjobban kereső vagy a parlamentből távozó képviselők. Például még a szerényebben díjazott – a törvény ellen szavazó – Szanyi Tibor is közel 150 ezret kereshet a változással. Ő biztosan jogosult lesz rá, hiszen elhagyja a parlamentet: az MSZP európai parlamenti listáján szerepel.

Zölddel az Országgyűlést deklaráltan elhagyó képviselők. Pirossal a pártjuk által már biztosan újraindított – tehát bekerülésük esetén a végkielégítéstől eleső – politikusok, feketével azok, akikről még nincs végleges döntés az adott pártban. (A táblázatot részben a HVG tavaszi jövedelem-toplistája alapján állítottuk össze, továbbá a több helyről is pótdíjat húzó, vagy az ügyben megszólaló képviselőket, illetve a parlamentből biztosan távozó polgármesterek egy részét válogattuk be – a szerk.)

A végkielégítés jobban teljesít

Mint a táblázatból kitűnik, az adókulcs csökkentése után is jelentős marad az elvonás, ám a 75 százalékos szabály bevezetésével a búcsúzó képviselők kétségtelenül jobban járnak. Ugyanakkor a táblázat „A végkielégítés 75 százalékkal terhelt részének nettója” nevű oszlopában található összeg nem a teljes végkielégítés: ennél többet kapnak kézhez, ugyanis a távozási pénz 2 millió alatti részét nem terheli különadó, csak a szokásos kötelezettségek és járulékok (a pontos összeget a különféle – például a gyerekek után járó adókedvezmények – miatt nem tudtuk megállapítani).

Becslésünk szerint a végkielégítések így is 2-3 milliósak lesznek. Még a videoriporterünknek az ügyben nyilatkozni nem akaró, majd őt kioktató Ágh Péter is 260 ezer forinttal jár jobban – amennyiben a Sárváron induló képviselőt nem választják újra.

Listánkat a házelnök és a háznagya vezeti. Igaz, fideszes források biztosra veszik, hogy Kövér László a párt országos listájának előkelő helyén lesz, tehát ismét bekerül majd a parlamentbe. Viszont az elnök esetében a törvény homályosan fogalmaz: ha lejár az Országgyűlés mandátuma, mindenképpen hathavi tiszteletdíjra jogosult. A mostani összetételű Országgyűlés mandátuma pedig a választások miatt biztosan lejár jövőre, kérdés, hogy Kövér jogosult lesz-e az összegre akkor is, ha újraválasztják és esetleg ismét házelnök lesz. Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa a hvg.hu-nak viszont azt mondta, ha ugyanazt a személyt választják az Országgyűlés elnökének, akkor nem kaphat „végkielégítést”.

Több fideszes, KDNP-s és MSZP-s képviselő jövőre túl lesz a 62-n, kérdés, hogy vállalnak-e még egy mandátumot (az országos listáról a kormánypártok még nem döntöttek – a szerk.). Ha ők inkább a nyugdíjat választják, akkor a különadóról szóló törvény szerint őket még a 75 százalék sem érinti.

Szintén 6 hónapnyi illetményre jogosultak mandátumuk lejártakor a kormány úgynevezett politikai vezetői: a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok. Ha ismét a Fidesz nyeri a választásokat – az eddigi nyilatkozatok alapján – Martonyi János az a miniszter, aki biztosan távozik. Így megnéztük, ő hogy jár az adókulcs csökkentésével. Bár ő a kormány honlapján található vagyonnyilatkozatában nem közölte fizetése nagyságát, a hivatalos közlésekből tudható, hogy a miniszterek illetménye 1,1 millió körül mozog. A 75 százalékos különadóval egy ekkora összeget kereső miniszter több mint egymilliót nyerhet. A miniszter-képviselők vagy a képviselő-polgármesterek akár két helyről is húzhatnak végkielégítést, az adótörvények szerint azonban a különadó alapján külön-külön kell megállapítani (Martonyinak nincs parlamenti mandátuma – a szerk.). A miniszterek ugyanakkor megválthatják ki nem vett szabadságaikat, ami  – amit szintén érint a különadó –: a kancelláriát vezető Kiss Péter 2006-ban például közel 8 milliót kapott ezen a jogcímen.

Lázár édes gyereke

„Édes gyermekemnek is nevezhetném, mivel még frakcióvezetőként én kezdeményeztem a pofátlan végkielégítések megadóztatását” – így beszélt a különadóról hétfői sajtótájékoztatóján Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a különleges adókulcs csökkentését az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyó perekkel indokolta, és arra hivatkozott, hogy Franciaországban is „legitimnek számít” a 75 százalékos különadó, így bíznak benne, hogy ezt a kulcsot már az EU is el fogja fogadni. Rogán Antal frakcióvezető pedig azzal indokolta a csökkentést, hogy az Európai Unióval vitában áll a kabinet, Brüsszel ugyanis „nullára szeretné csökkenteni a végkielégítések különadóját”.

Lázár János - mostohán bánnak a gyerekével

Túry Gergely

„Logikátlan és hamis indok” – állítja Lázár érveléséről Angyal József. Az okleveles adószakértő szerint, ha a strasbourgi bíróságon pereskedő magyar állampolgárokon akarna segíteni a kormánytöbbség, akkor nem 2014. január 1-től, hanem visszamenőleges hatállyal léptették volna életbe a közteher csökkentését. Angyal szerint ebben az esetben nem tiltott a visszamenőlegesség: a 2010-es jogalkotási törvény ugyanis a terhek könnyítését visszamenőlegesen engedélyezi, csak a súlyosbítást nem. Ráadásul, akik a végkielégítésük elvonását követő hat hónapban nem fordultak a strasbourgi bírósághoz, a jövőben már nem perelhetnek, csak azok, akiket a közeljövőben rúgtak ki. Rogán állításával ellentétben az EU nem indított kötelezettségszegési eljárást az ügyben Magyarország ellen, az emberi jogi bíróság pedig nem az unió intézménye.

Idén a magyar állam ellen már három ítélet született az ügyben Strasbourgban, Magyarország mindhármat elveszítette. A bírák úgy ítélték meg: a 98 százalékos különadó olyan magas, hogy jogtalan tulajdonelvonásnak tekinthető. Ezért a pereskedőknek – egy kormányváltás után kirúgott minisztériumi alkalmazottnak, egy adóhivatalnoknak és az egyik állami cég alkalmazottjának – több millió forint értékű kártérítést ítélt meg a strasbourgi testület. A Fidesz egyik, az ügyeket nyomon követő politikusa a hvg.hu-nak azt mondta, jogilag vitatható lett volna a 75 százalékot visszamenőleg bevezetni, hiszen az ő értelmezése szerint a strasbourgi győztesekre is vonatkozna, így őket újból „sújtaná” az új adókulcs, így a visszamenőlegesség törvénytelen lenne.

A Strasbourgtól segítséget kérő magyar állampolgárokról – közel 300-an vannak – kiderült, hogy többüknek 20-30 év után mondtak fel, és igazán kiugró, több tízmilliós végkielégítést sem kaptak. Az adóhatóság adatai szerint nyárig 1,7 milliárd forint folyt be az államkasszába. Idén, az év közepéig csak 200 millióhoz jutott hozzá az állam a 900 milliós előirányzathoz képest.

A különadóval kétszer is foglalkozott az Alkotmánybíróság, mindkét alkalommal alkotmánysértőnek találták, az Ab első döntését követően a parlamenti kormánytöbbség adóügyi kérdésekben korlátozta a testület jogosítványait. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2012 májusában tervbe vette a 98 százalékos adó teljes megszüntetését, ám az ügy ebben a formában lekerült napirendről.