A lehetséges adakozók visszatartják a milliókat, s éppúgy hiányolják az ellenzéki összefogást, mint a potenciális szavazók.
„Az a meggyőződésem, hogy az egész ország, így az én személyes érdekem is az, hogy a jelenlegi kormányt váltsák le. Bárkinek segítek, akinek ez a célja. Akár a rendelkezésemre álló természetbeni eszközökkel, akár pénzzel” – mondta a HVG-nek Bleuer István üzletember, az Esma reklámcég társtulajdonosa az ellenzék támogatásával kapcsolatos kérdésre. Hozzátette: piaci versenye Simicska Lajos reklámérdekeltségeivel annyira egyoldalúan zajlott, hogy az Esmának mára nem maradt osztogatható pénze, így a magánvagyonából segít. Bleuer úgy érzi, hogy egységes baloldali ellenzéknek több esélye lenne nemcsak a kormányváltásra, de más „szponzorok” meggyőzésére is.
A megkérdezett pártok – az MSZP, az Együtt 2014 és a DK – pénzügyeinek ismerői hasonlóan vélekednek: mintha eltűntek volna a bőkezű adakozók, pontosabban a pártemberek reményei szerint csak kivárnak. MSZP-s forrás említette, hogy vidéken még akad pár segítőkész vállalkozó („nem minket szeretnek, hanem amazokat gyűlölik”), ők beszállnak egy-egy akcióba néhány százezer forinttal, de az országos „nagyok”, a pénzügyi és az infrastrukturális ágazatból ismert korábbi szimpatizánsok egyelőre elkerülik a pártházakat. A HVG-től neve elhallgatását kérő, a politikai paletta jobboldalához kötődő üzletember pedig arról számolt be: hiába ismeretes szűkebb pátriájában, Észak-Magyarországon a politikai elkötelezettsége, személyes kapcsolatai révén ottani szocialisták is kérték már a segítségét egy helyi – egyébiránt fideszes támogatású – polgármester visszás ügyeit bemutató szóróanyag nyomdaszámlájának kifizetéséhez.
Mindennapos léptékkel mérve érthetetlen a pártemberek panasza. A pártok egyéni jelöltenként egymillió forintot, illetve a listájukon indulók száma alapján további, sávosan emelkedő összegű kampánypénzt kapnak 2014-ben a költségvetéstől, amit megtoldhatnak saját forrásból. Az MSZP-től azt a választ kaptuk a korteskeretről érdeklődve, hogy „jelen tudásuk szerint” 840 millió forintot terveznek elkölteni a parlamenti választási kampányra. Az MSZP – ellentétben a 2010-es választások után alakult balos ellenzéki pártokkal – mindezen felül éves párttámogatást is kap, jut külön pénz a parlamenti frakció, valamint a Táncsics Mihály Alapítvány működésére, ami mindösszesen több mint egymilliárd forint 2013-ban. A mérleg másik serpenyőjében pedig tetemes adósság van: 450 milliós folyószámlahitel és ugyanekkora jelzálogkölcsön, utóbbi fedezetei a törvény alapján nemrégiben kedvezményesen megvásárolt pártirodák (lásd Irodahitel-százmilliók című írásunkat), törlesztőrészlet évi 75 millió forint. Az adósságcsapdából az MSZP a frekventált helyen lévő irodák értékesítésével próbál szabadulni, a rózsadombi Szemlőhegy utcai ingatlanra például már került is vevő.
„A pártok gazdálkodása egészen bizonyosan a közélet legnagyobb hazugságainak egyike” – mondta Gyurcsány Ferenc, nem a sokat idézett közelmúltbeli pódiumbeszélgetésen DK-elnökként, hanem még 2009-ben a T. Házban miniszterelnöki bársonyszékből. Ez ügyben következetesen nyilatkozik. Az MSZP-ben úgy emlékeznek, az ő szocialista pártelnöki időszakához fűződik egyebek mellett a budai székházbérlés időszaka (a Köztársaság téri székház eladása és a Jókai utcai megvétele közötti időben), ami a párt költségvetési támogatásának egyharmadát vitte el, vagyis bár az exminiszterelnököt talán zavarta a pénz eredete, de azért szívesen költötte. Gyurcsány környezetében minderre úgy reagálnak, a volt elnök valóban elvi kérdést csinált a Köztársaság tér elhagyásából, de a részleteket pénztárnoka intézte, pártbeli ellenvetés pedig nem volt. Az MSZP anyagi helyzete mostanra normalizálódni látszik – állították ottani forrásaink, de azt még név nélkül sem kommentálták, hogy ez kinek köszönhető: a Gyurcsány által is sokat ostorozott Puch László pénztárnoknak, vagy a kezdetben Puch által is támogatott pártigazgatónak, Velez Árpádnak. Ő az MSZP-sek szerint az elmúlt hónapokban átvette a teljes pénzügyi irányítást édesapja, Velez Zoltán évtizedes barátjától, Puchtól.
Utóbbi a pártpénzemberek doyenjeként vonulhat háttérbe: 1998-ban vette át a kasszakulcsot a Tocsik-botrányban „megperzselődött” Boldvai Lászlótól, s bár könyvtárra való újságcikk, terhelő nyomozati vallomás és egyéb irat feszegette esetleges érintettségét az utóbbi csaknem 15 év legszaftosabb korrupciós ügyeiben (K&H-botrány, BKV-ügy), a hatóságok még ellenzéki éveiben sem vegzálták. Ennek közforgalmú magyarázata kiváló kollegiális kapcsolata a Fidesz pénzügyeit a kilencvenes évek eleje óta uraló – bár formális párttisztséget csak rövid ideig viselő – Simicska Lajossal. Létezett-e valaha is a kapcsolat, s ha igen, az ifjú Velez átvette-e Puch helyét az egyeztetéseken, bizonyossággal nem tudható. Adalék lehet azonban a Simicska-érdekeltségű, állami megbízásokkal hizlalt Közgép Zrt. hirdetési stratégiájának látványos megváltozása az utóbbi időben. Míg a cég 2010–2011-ben kizárólag a jobboldalhoz sorolt sajtótermékekben reklámozott, 2012-ben megjelentek a hirdetései a 27 százalékos közvetett MSZP-tulajdonban lévő Népszabadságban, illetve a formálisan független, valójában azonban pártközeliek által működtetett Népszavában. E stratégia beválhatott: az idei első kilenc hónapban – a Kantar Media Kft. adatai szerint – Simicska némi nemzeti sportos hirdetésmorzsát leszámítva kizárólag az utóbbi két újságban népszerűsítette cégét, ráadásul listaáron számolva több mint duplaannyi összeget (88,5 millió forintot) költve a jóval kisebb, mindössze 15 ezres értékesített példányszámú Népszavában.
Az E2014 pénzügyeit szövetségi szinten Szigetvári Viktor társelnök intézi, az operatív vezetés Cseh György pénzügyi igazgató feladata. Ő újoncnak számít: korábban a CIB alapkezelőjét irányította, néhány éve saját oktatócéget futtat. Az Együtt egyébként a szabályok alapján 620 millió forintot költhetne a kampányban, de – mint Szigetvári a HVG-vel közölte – ennyit biztosan nem fog (a DK-nál 200-300 millióból remélik megúszni a választásokat). A Bajnai-párt helyzete egyébként sajátos. Az exminiszterelnök Haza és Haladás Egyesülete a legnépszerűbb a támogatók körében – bár állítólag rá is vonatkozik az ellenzéki pártok által tapasztalt támogatói kivárás –, az általa kalapozott pénz azonban nem fordítható pártkampányra. Apadt a kezdeti lelkesedés, ami a nyilvánosságot illeti, de Szigetvári ígéretet tett majdani nyilvános kampányszámlára. Annak ellenére, hogy a Haza és Haladást már érték támadások a szerződéses alapon, elemző dolgozatok fejében például az OTP-től és a Moltól korábban kapott mintegy 20 millió forint miatt, Bajnai kiállt a nemzetközi vesztegetés gyanújával keresett Hernádi Zsolt Mol-elnök mellett, mondván, hiszi az olajtársaság első emberének ártatlanságát. Az Együttben elutasítják, hogy a bizalom a korábbi donációval függene össze, inkább sokat sejtetően azt mondják: Bajnai kormányfőként felügyelte a titkosszolgálatokat is, így sokat tudhat a Mol elleni esetleges külföldi manipulációkról.
RÁDI ANTÓNIA
Tizennégy százalékos hátrányból tizenöt százalékos előnyt épített a Tisza Párt a tavalyi EP-választások óta eltelt kerek egy évben. A Medián legfrissebb felmérése szerint többségbe került azok aránya, akik Magyar Péter pártjának győzelmére fogadnak 2026-ban a Fidesz felett.
Több mint egy évig tartott a tárgyalás, az ítélet nem jogerős.
A filozófus nem hiszi, hogy Magyar Péter a liberális demokrácia helyreállításának bajnoka lesz.
Május vége óta többször is el kellett halasztani a misszió indítását.
A volt miniszter főtanácsadó lesz.
Az infektológus szerint nem kell rettegni.
Még nincsen felelőse az ügynek.
A lap személyiségi jogi pert indít.
