A tüntetést az Energiaklub, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Paks Vobiscum? és a Védegylet szervezte.

A megmozduláson részt vesz az LMP több politikusa is. A demonstrációval a szervezők azt akarják elérni, hogy az országgyűlési képviselők utasítsák el "a paksi paktumot", vagyis a tervezett paksi atomerőmű-bővítésről szóló orosz-magyar megállapodást. A zömében fiatalokból álló tömegben sokan "Stop Paks" matricát viselnek a mellkasukon. A színpadon kifeszített molinókon többi között a "Paksi paktum nem!", "Továrisi welcome", "Ne paksoljátok el a jövőnket", "Csernobilt drága pénzért?", "Orosz rulett", "A Nap sugározzon, ne az atom!" feliratok olvashatók.

MTI / Koszticsák Szilárd

Visszahozzák a hulladékot

Pénteken benyújtotta a kormány a parlamentnek a Moszkvában aláírt orosz-magyar szerződést a Paksi Atomerőmű bővítéséről. Ebből kiderül, hogy Oroszország csak húsz évig vállalja az elhasznált fűtőelemek tárolását vagy feldolgozását, ez után a hulladékot visszaszállítják Magyarországra. Erről eddig a kormányzati kommunikáció nem szólt.

Nézze meg a tüntetésről készült videónkat!

Magyarország a szerződésben külön vállalja, hogy az orosz féltől kapott hasadóanyagot nem dúsítja tovább, nem használja katonai célra, vagyis nem épít belőle atombombát. Hiányzik ugyanakkor a szerződésből az új atomerőmű ára, a finanszírozás kérdése, illetve az is, hogy mikor kell elkezdeni és befejezni az építkezést. A határidőkről csak annyit lehet megtudni, hogy a szerződés határozatlan időre szól, de csak akkor lép hatályba, mikor „diplomáciai csatornákon megérkezik az utolsó írásos tájékoztató arról, hogy a felek eleget tettek a hatálybalépéshez szükséges hazai eljárásoknak”.

A jelentős kormányzati megrendelésekkel bíró Nézőpont intézet szombaton közölte a felmérését a paksi bővítésről. A kutatócég ezer főt kérdezett meg, a megkérdezettek 52 százaléka tartja szükségesnek a bővítését, 25 százalékuk ellenzi azt, 23 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Mint írták: jelentősen nagyobb a megállapodást előnyösnek tartók tábora (42 százalék), mint az azt elutasítóké (23 százalék). A megkérdezettek 89 százaléka hallott arról, hogy Magyarország és Oroszország megállapodott a paksi bővítésről.