Boross Péter kiemelte: elképesztő a "túlreagálás" a szoborra. A kormány nagyon helyesen az 1944-es tragikus évfordulót emlékezetessé akarta tenni. A magyar népet tragédia érte 1944-ben, az emlékmű ezt örökíti meg, minden áldozat fájdalmát, ezért is érthetetlen az ellenkezés - vélekedett. Közölte: természetellenes egy szobor ügyében ez az óriási felháborodás. Úgy látja, nincs értelme "a zsigeri gyűlölködésből fakadó felháborodásnak", mert az primitívvé teszi a vitákat.

A holokauszt-emlékévet politikai okokból akarják lejáratni - mondta Boross Péter. Hozzátette: alig van olyan program az emlékévben, amelybe ne kötöttek volna bele, és nem lehet véletlen, hogy ez pár héttel a választás előtt történik.

Hangsúlyozta: azt, hogy a német megszállás előtt "családokat vagonban nem vittek el Magyarországról, azt azért tényként el kéne ismerni". Nem ugyanaz volt a bánásmód a zsidókkal szemben a német megszállás előtt, mint utána, "bármennyi méltánytalan, borzalmas, elítélendő dolog is történt" - mondta. Úgy vélte, akkora a különbség, hogy aki ezt egy folyamatnak tekinti, az "elhazudja a magyar történelmet".

MTI / Kovács Tamás

Arról, hogy Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató Intézet vezetője a Kamenyec-Podolszkba történt deportálást idegenrendészeti eljárásnak nevezte, Boross Péter kijelentette: a történész nem mondta, hogy ez nem része a holokausztnak, és nem tagadja a holokausztot. 

"Akkor valóban volt egy idegenrendészeti eljárás, aminek keretében áttettek a határon zömében zsidó személyiségeket, ami egy iszonyú, gyűlöletes tragédiába fulladt", és logikus, hogy ez része a holokausztnak - fogalmazott. Hozzátette: "de ha valaki csak az elejét mondja, az nem egyértelmű azzal, hogy tagadja a holokausztot is".

Az Antall-kormány kabinetjének miniszterelnöke szerint "galád dolog" azzal vádolni Szakály Sándort, hogy tagadja a holokausztot. Boross Péter azt mondta, nem tud arról, hogy a történésznek szélsőjobboldali kötődései lennének, ezt kizártnak is tartja. "Tisztességtelen vád", hogy Szakály Sándor ezen eszmékkel azonosulna - közölte.

Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke megjegyezte: ő javasolta Szakály Sándort a Veritas élére, és az ő történelmi szemlélete "sokkal egészségesebb, mint a különböző kurzusszemélyiségeké, akik vagy ide vagy oda elfogultan szemlélik a világot".

A volt miniszterelnök arra is kitért, hogy Rákosi Mátyás korától kezdve a magyar történelmet eltorzították, generációk nőttek fel téveszméken. A tárgyilagos vélemény mára teljesen értéktelenné vált, mert "mindenki húz valahova, a történészek is kétfelé húznak, ha nem háromfelé" - fogalmazott.

Szakály Sándor történész az MTI-nek korábban adott interjújában azt mondta, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki.

A történész néhány nappal később, az ATV Szabad szemmel című műsorában a nyilatkozatával kapcsolatban azt mondta: "akit ezzel megsértettem, én megkövetem". Nem sértegetni akartam, én egy olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban egy szakkifejezés volt - tette hozzá Szakály Sándor.

Mint mondta, 1941-ben azokat az embereket Magyarországról "kitoloncolták", és "sajnálatos módon halál lett a sorsuk". "Ezért nyilván a magyar társadalom valamilyen szinten felelősséggel tartozik megkövetni ezeket az embereket" - fogalmazott.

Megjegyezte azt is, hogy amint a magyar hatóságok tudomására jutott, mi történik ott, akkor az emberek egy részét visszafogadták és a kitoloncolást felfüggesztették. A történész szerint szakmai kérdésről van szó, amely - mint mondta - "sajnos politikai konstellációba" került. "Nyilvánvalóan én tévedhettem ebben a dologban, semmilyen szándékosság nem volt benne" - tette hozzá.