A lassú postára is készüljenek a határon túli szavazók

Pálffy Ilona arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazatot tartalmazó boríték elküldésekor a postai átfutási idővel is számolni kell. A levélben leadott szavazatokat csak akkor tudják figyelembe venni, ha azok legkésőbb április 5-én éjfélig megérkeznek a Nemzeti Választási Irodához. A választási iroda vezetője úgy vélte, a külhoni magyar állampolgároknak célszerű lesz azonnal szavazni, mihelyt megkapták a választási levélcsomagot. 

Elmondta, a szavazatot a levélcsomagban megtalálható üres borítékba kell tenni, és azt le kell ragasztani. Ha nem ragasztják le a borítékot, érvénytelen lesz a szavazat. A levélben szavazó állampolgárnak egy nyilatkozatot is ki kell töltenie, amely alapján a hatóság ellenőrizni tudja, hogy valóban szerepel a névjegyzékben. A szavazás akkor lesz érvényes, ha ezt a lapot is kitölti és aláírja a választópolgár. A szavazat zárt borítékát, és a nyilatkozatot a megküldött válaszborítékban díjmentesen lehet postázni. Arra is lehetőség nyílik ugyanakkor, hogy a levélszavazatot a konzulátusokon március 22-től elhelyezendő urnákba dobják be a választók. 

Számolniuk kell a postai átfutási idővel azoknak is, akik postai úton kérik felvételüket a választói névjegyzékbe. A regisztrációs kérelmeknek március 22-én 16 óráig kell megérkezniük a Nemzeti Választási Irodához. Pálffy Ilona az internetes regisztrációt ajánlotta az érdeklődőknek, mert - mint fogalmazott - ott a rendszer is segít az eligazodásban. A regisztrációs kérelmek típushibájaként említette az édesanya születési nevének a hibás feltüntetését. Mint megjegyezte, a hibás kérelmek 90 százalékánál ezt a rovatot töltötték ki rosszul. (A hiba a romániai és a magyarországi anyakönyvezési rendszer különbözőségéből fakad. Míg Magyarországon az anya leánykori nevét, Romániában az anyának az érvényes nevét anyakönyvezik - a tud.)

Pálffy Ilona elmondta, a választási irodában eddig mintegy 137 ezer regisztrációs kérelem érkezett, és 117 ezer a névjegyzékbe már felvett kérelmezők száma. A két szám jelentős különbségét azzal magyarázta, hogy sokan több kérelmet is benyújtottak. Az elnök úgy vélte, a jogosultak közel fele kérte eddig a felvételét a választói névjegyzékbe, hiszen a félmillió külhoni magyar közül, aki állampolgársági esküt tett, 82 ezren magyarországi állandó lakcímet jelöltek meg, az állampolgárok húsz százaléka pedig kiskorú, és nem szavazhat.