Az ügyészség tájékoztatása szerint Simon Gábor egy afrikai ország hamis útlevelével nyittatott számlát egy magyar banknál.

A Fidesz képviselője felidézte, pártja korábban arra kérte a mentelmi bizottságot, vizsgálja meg, milyen jogi lehetőség van arra, hogy Simon Gábornak vissza kelljen fizetnie az Országgyűlésnek az összeférhetetlenség időtartama alatt felvett jövedelemét, több mint 36 millió forintot.

Ha a testület nem talál ilyen megoldást, a Fidesz az új Országgyűlés alakulóülése után jogszabály-módosítást kezdeményez, hogy a jövőben az ehhez hasonló esetekben akkor is visszakövetelhető legyen a jövedelem, ha nem a parlament állapítja meg az összeférhetetlenséget, hanem a képviselő lemond – tette hozzá.

Gulyás Gergely azt is kifogásolta, hogy Mesterházy Attila MSZP-elnök nem jelent meg a mentelmi bizottság ülésén.

"Egyre kevesebb az arra utaló adat, hogy egy magányos bűnelkövetővel állunk szemben" a Simon-ügyben – fogalmazott a kormánypárti politikus. Hozzátette: az a sajtóhír, hogy Simon a vallomása szerint csupán vagyonkezelő volt, azt valószínűsíti, "idegen vagyonról van szó". Ha ez igaz, akkor kérdés, kié ez a vagyon – jegyezte meg.

Gulyás Gergely komolytalannak nevezte Mesterházy Attila korábbi "magyarázkodását", amely szerint Simon Gábor az osztrák számlán lévő pénzre még a politikai életét megelőzően tett szert. A KISZ-ben és baloldali ifjúsági szervezetekben aktív Simon politikai szerepvállalása előtt "legfeljebb zsebpénzt kaphatott" – fogalmazott a fideszes képviselő.

Az adócsalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsított volt szocialista politikust szerdán helyezte előzetes letartóztatásba a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

Gulyás Gergelyt arról is kérdezték a tájékoztatón, hogy az ellenzéki összefogás szerint a kormány kötelessége kivizsgálni a gyanús ajánlásokat, miután sajtóértesülések szerint a választási induláshoz szükséges aláírásgyűjtés során több párt visszaélhetett az állampolgárok adataival, meghamisíthatta aláírásukat.

A Fidesz országgyűlési képviselője erre válaszul azt mondta: ha bármilyen gyanú felmerül az aláírásgyűjtés jogszerűségével kapcsolatban, akkor feljelentést kell tenni, mert nyomozati jogköre csak a rendőrségnek és az ügyészségnek van.