Az előzetes várakozásoknak megfelelően csak az vált kérdésessé az országgyűlési választáson, hogy megőrzi-e a kormánypárt a kétharmados parlamenti többségét. Ennek nem pusztán parlamenti jelentősége van, hanem politikai is: a minősített többség az egyetlen, amelyet a Fidesz elveszíthet a választás eredményeként – közölte elemzésében a Political Capital.

"Ha csak a szavazatszámokat nézzük, a Fidesz és az LMP rosszabbul teljesített, mint 2010-ben, mégis ők örülhettek a legjobban. Ezzel szemben a baloldali pártszövetség és a Jobbik több szavazatot kapott, mint négy éve, parlamenti pozíciójuk mégis alig változott" – olvasható az írásban.

A Political Capital szerint a Jobbik sokkal jobb politikai kilátásokkal rendelkezik a következő négy évre, mint az abszolút vesztesnek tekinthető baloldal. Az, hogy a Jobbik listán javítani tudta az eredményét, szerintük segítheti őket az EP-választáson és az önkormányzati választáson is, ami növeli is e két választás tétjét.

A 2014-es választás is fenntartotta a magyar pártrendszerben 2010-ben előállt, de a rendszerváltás óta példátlan egyensúlytalanságot: míg a jobboldali pártok, azaz a Fidesz és a Jobbik listán 2010-ben a szavazatok közel 70 százalékát tudták megszerezni, most is csaknem kétharmadát, pontosabban 65 százalékot.

Political Capital

Ebben a Political Capital szerint némi párhuzamot láthatunk Lengyelországgal, a baloldal 2005-ös összeomlása óta nem tudott kormányzóképes erővé válni, és a jobboldal tartósan dominálja a politikát – fontos különbség ugyanakkor, hogy míg ezt Lengyelországban egy mérsékelt – a Donald Tusk vezette Polgári Platform – és egy populista jobboldali párt – a Jog és Igazságosság – verseng egymással, addig nálunk egy populista jobboldali (Fidesz) és egy szélsőjobboldali párt (Jobbik).

A Fidesz határon innen legalább 600 ezer szavazót veszített négy év alatt, határon túl viszont csak mintegy 100 ezres pótlásra tett szert. Bár a végleges adatokat még nem ismerjük, bizonyos, hogy Orbán Viktor pártja kevesebb szavazatot szerzett, mint az elmúlt három választáson bármikor.

A listás arányt tekintve is látványos az új választási rendszer és a kétpólusú ellenzék Fideszt segítő hatása: a Fidesz alig több mint két százalékponttal szerzett több szavazatot most (͘44,4 százalék), mint 2006-ban (42,03 százalék); akkor a győzelem is messze volt, most a kétharmad is meglehet - tették hozzá.

A második helyezett baloldali ellenzéki szövetségre vert közel 900 ezres szavazatkülönbség, illetve a korábbinál is inkább többségivé alakított választási rendszer azonban így is óriási, akár kétharmados mandátumfölényt eredményezett.

Political Capital

A választás nagy vesztese ezzel szemben gyarapítani tudta táborát az elmúlt négy év során. 2010-ben az MSZP alulról súrolta az egymilliót, a választói szövetséggé kiegészült formáció idén – alacsonyabb részvétel mellett – több mint 1,2 millió szavazatot gyűjtött. Sőt, nem csak megtartani tudta második helyét, hanem sikerült növelnie is előnyét a Jobbikkal szemben 135 ezerről körülbelül 250 ezerre.

A baloldal előzetes elvárásaihoz képest – azaz harminc százalék feletti listás eredmény – az eredmény azonban egyértelmű kudarc, különösen, ha a Fidesz végül így is megszerzi a kétharmadot – írta az elemzés.

A választás másik győztese, az LMP sikerrel vette az ötszázalékos küszöböt, miközben elvesztette 2010-es szavazóinak mintegy harmadát, körülbelül 130 ezer választót. Mivel arra számíthatunk, hogy a „kormányváltó” szövetség kudarca után a belső felelőskereséssel lesz elfoglalva, ezt a minimális sikert az LMP az elkövetkező időszakban saját tábora bővítésére is használhatja. Az EP-választáson várhatóan önállóan induló Együtt-PM-mel viszont nagy verseny indulhat a centrumszavazókért.

A Jobbik a választás éjszakáján gyászhangulatban köszönt el híveitől, miközben alacsonyabb részvétel mellett közel 150 ezer fővel gyarapítani tudta táborát, sőt valószínű, hogy az egymilliós lélektani határt is átlépte. Halvány esélye még egyénimandátum-szerzésre is maradt, de ez csak a meg nem számolt szavazatok ismeretében dől majd el. A párt javuló eredményét némileg mérsékeltebb politikai hangvételével érte el.

Ezzel együtt a Jobbik továbbra is szélsőséges párt mind ideológiáját, mind a szélsőséges szervezetekkel fenntartott szövetségeit tekintve. Fontos figyelmeztetés, hogy az elmúlt évek pártpolitikai, kormányzati, civil- és médiastratégiái teljesen hatástalannak bizonyultak a Jobbikkal szemben.

Nem gyengítette a szélsőjobboldalt sem az Orbán Viktor által ígért „két pofon” politikája – például a büntetőjogi lépések –, sem a döntően a Jobbik programját megvalósító „jó kormányzás”.

A Fidesz az elmúlt négy évben, de különösen a választási kampányban szinte egyáltalán nem politizált a Jobbik ellen. Hatástalannak bizonyult ugyanakkor a csak a megbélyegzésre, a viták kerülésére épülő baloldali „karantén”-stratégia is; az egyre népszerűbb, szalonképesen is kommunikáló, mérsékeltebb arcát mutató Jobbik ellen ez eleve nem lehetett sikeres. 

Az elkövetkező négy év egyik fontos kérdése, hogy képes lesz-e a kormány, a pártok, a média és a civil társadalom olyan új megközelítésekkel előállni, melyek hozzájárulhatnak a szélsőjobboldal gyengítéséhez. Amennyiben nem, a Jobbik lehet a következő ciklus egyik nagy nyertese, és 2018-ban a kormánypárt legfőbb kihívójává is válhat – írta a Political Capital.

A választási rendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket, akkor is, ha végül éppen hogy nem lesz meg a Fidesz kétharmados többsége. A szavazatok körülbelül 44 százalékával a mandátumok 66 százaléka bizonyosan a Fideszé. Ebben a legnagyobb szerepe az egyéni kerületek megnövelt súlyának, a második forduló eltörlésének és a „győzteskompenzációnak” van.

A kampányhirdetések szabályozása is egyértelműen a Fidesznek kedvezett, és hozzájárulhatott ahhoz, hogy a baloldal nem tudott érdemben bővülni és szavazókat mozgósítani. A 2002 óta monoton csökkenő részvételi arány az elkötelezett Fidesz-tábor szavazatainak súlyát növeli.

A könnyített jelöltállítás és a visszaéléseket ösztönző kampányfinanszírozás miatt ringbe szállt kamupártok első ránézésre nem sok vizet zavartak, nem kizárt ugyanakkor, hogy néhány szoros egyéni kerületben más eredmény született volna, ha nincsenek jelen.

A választókerületi térkép hatása ennél is nehezebben mérhető, de annak elsősorban szorosabb eredménynél lehet nagyobb a jelentősége. 2014-ben tehát nem derült ki, mit tud a kerülettérkép – vélte az elemzés.

A külhoni magyar állampolgárok szavazatszáma minden várakozást alulmúlt, azok hatása valószínűleg egyetlen listás mandátum sorsát változtatta meg. Bár ez minimálisnak tűnik, nem kizárt, hogy a végelszámolásnál épp ez a néhány tízezer szavazat billenti át a Fideszt a kétharmados határon.