Gyurcsány visszakozik: magától nem megy, csak ha elcsapják
Nincs értelme hosszabb távon Orbán Viktor „centrális erőtér” elképzelésének, mert könnyen lehet, hogy 2018-ban elég lesz kétmillió választói szavazat a kormányra kerüléshez – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a nép igényei diktálják a politikát, és „ha van rendpárti igény, két lehetőséged van. Vagy kielégíted, vagy meghagyod másnak a válaszadás lehetőségét". Gyurcsány azt is elárulta, akkor sem ajánlja fel a lemondását a pártelnökségről, ha az EP-választáson egyetlen mandátumot sem nyernek.
hvg.hu: Nem tudtuk nem észrevenni az irodájában található Szembenézés című füzetecskét. Szembenézett már azzal, hogy a radikális jobboldal az ön kormányzása alatt tört fel?
Gyurcsány Ferenc: Nem tabutéma ez nálam, szoktam róla beszélni. Azt hiszem 2006-ban sem én, sem a környezetem nem értette meg, hogy a konvergenciaprogramnak milyen közvetlen szociális következményei lesznek, és ez miképpen erősíti meg a radikális jobbot. Ugyanakkor az akkori ellenzék, a Fidesz válasza a „jó kormányzás” volt, azaz, hogy ezzel a terápiával megszüntethetők a szélsőjobboldal térnyerésének okai. Hát, eltelt négy év a „jó kormányzással”, látjuk, mennyit erősödött a szélsőjobb.
hvg.hu: Ami pár éve még tabu volt, arról már nyíltan beszélnek MSZP-s politikusok is: a Jobbik a baloldaltól vitt el szavazókat április 6-án.
Gy. F.: A számok nem feltétlenül ezt mutatják. A baloldali tábor 2010-hez képest közel 300 ezerrel nőtt, a Jobbiké 160 ezerrel. A Fidesz veszített sok szavazót. Azt elfogadom, hogy a Jobbik 2010-es eredménye mögött ott volt, hogy részben a baloldaltól vittek el szavazatokat, 2010 után viszont megváltozott a helyzet.
hvg.hu: Mit szól hozzá, hogy egykori politikai főtanácsadója érvel amellett, hogy a Jobbikkal igenis vitázni kell?
Gy. F.: Nem gondolom, hogy egy alapvetően újnáci ideológiát követő párt vezetőjével nekem le kéne ülnöm. Mondhatom egyszerűbben is: vagy köpködsz, vagy vitatkozol. Márpedig a Jobbik köpköd. Szóval és tettel egyaránt.
hvg.hu: Ha csak a politikai logikát nézzük: nem lenne hasznosabb a Jobbikot, Vona Gábort nyílt vitában, a nagyközönség előtt megpróbálni a földbe döngölnie?
Gy. F.: Sokan azt mondják, a Jobbik azért nőtt ekkorára, mert a karantén nem működött, ezért ki kell azt nyitni. Szerintem meg azért, mert a karantén nem volt elég szoros. Ezért – gondoljuk mi – jobban rá kellene zárni a Jobbikra. Falat építeni a párt köré. Ettől függetlenül, ha egy kocsmában találkozom egy jobbikossal, nem mondom neki, hogy üljön át egy másik asztalhoz. Vele vitatkozom.
hvg.hu: Ehhez képest az MSZP és az Együtt-PM politikusai arról beszéltek április 6-a után, hogy hiba volt bizonyos kérdéseket – így a társadalom rendpárti vágyait – érintetlenül hagyni, ezzel pedig átadni a terepet a Jobbiknak. Hiller István, az MSZP volt elnöke egyenesen arról beszélt, hogy Horn Gyula népe a Jobbikra szavazott.
Gy. F.: Mi tagadás, a nép igényei diktálják a politikát. Ha van rendpárti igény, akkor két lehetőséged van: kielégíted, vagy meghagyod másnak a válaszadás lehetőségét. A baloldal, mert nem tudta szabadságpárti meggyőződését összeilleszteni a rend igényével, néma maradt. Ez nem tartható. De ne bagatellizáljuk el a dolgot, szerintem ez a dilemma az egyik legnehezebb intellektuális kérdés a mi oldalunkon, feltéve, ha nem kívánunk kriptonácivá válni. Aki ezt megoldja, az a baloldal meghatározó erejévé válhat.
hvg.hu: Mi arról beszélünk, hogy a baloldal 2010 óta sem tudott fordítani, nem nyerte vissza, amit akkor elveszített.
Gy. F.: Akkor mondjuk azt, hogy vannak ilyen és vannak olyan választókerületek is. Ahol a Fidesz rovására erősödtek, és ahol már korábban a baloldal rovására nőtt a Jobbik. Lehet azt mondani, hogy a Jobbik vezérlő ideológiája az újnácizmus, a szavazóikról viszont nem gondolom, hogy ilyen nézeteket vallanának. Sokszínű a táboruk, rengeteg választójuk kiábrándult a nagy pártokból, egzisztenciális gondokkal küszködnek. Van, amikor a radikalizmus progresszív, ilyen volt 1848 vagy 1956. És vannak olyan pillanatai a történelemnek, amikor destruktív természetű. Ilyen pillanatokban a mérsékelt pártok nagy bajban vannak, nehezen találják a válaszokat, a radikálisok viszont könnyen, mert a válaszaik egyszerűek és leegyszerűsítőek.
De úgy gondolom, hogy mégiscsak van egy egyszerű válasz az önök által felvetett kérdésre. Van egy olyan borsodi település, Rakaca, ahol a lakosság közel 90 százaléka cigány. A DK évek óta nagyon intenzíven jelen van a falu életében, többen a településről a párt tagjai, de sokat is járunk oda falunapokra, különféle eseményekre. Abban a választókerületben, ahol a falu található, a Jobbik a harmadik lett, alig kapott szavazatot. Mi meg fej-fej mellett végeztünk a Fidesszel. Szóval a minimum, hogy ott kell lenni, ahol élnek az emberek. Ez tudom, hogy banális, de pokoli nehéz megcsinálni. Különösen olyan fiatal és szegény pártnak, mint a miénk.
hvg.hu: Hogyan lehetséges, hogy a két cikluson keresztül folyamatosan kormányzó, forrásokkal bőven ellátott baloldal épp a szervezeti jelenlétét számolta fel az ország jelentős részében?
Gy. F.: Az egyik legborzalmasabb öröksége a pártállamnak az MSZP apparátusi jellege. Nem a versengő, nem a mozgalmi, hanem az ügyintéző párt. Ennek kultúrája nagyon erős volt a baloldalon. Egyébként mindenütt Európában az a jellemző, hogy a baloldali pártok sokkal erősebbek városon, mint vidéken, a hagyományos közösségekben. Ezt látjuk Ausztriában vagy Németországban is, és persze idehaza.
hvg.hu: Nemcsak a pártállami múltját, hanem az adósságot is nyögi az MSZP. Évi 800-900 millió forint állami támogatás, plusz az MSZP-nek járó frakciópénzek mellett miért kellett majdnem egymilliárd forint svájcifrank-alapú hitelt felvenni az új pártszékházra, amikor ön volt az MSZP elnöke?
Gy. F.: Próbálnék konkrét választ adni, de nehéz: minden bizonnyal azért, mert az új székház megvásárlása, felújítása ennyibe került. Miközben egy pokoli nagy szervezetet tartott el akkor az MSZP, a frakció- és pártalkalmazottakkal együtt legalább 300-350 embernek adott fizetést. A két nagy hitelünk a Jókai utcai pártingatlanon, illetve a vidéki irodák megvásárlásán – vagyis beruházásokon – keletkezett, a működést tudtuk a támogatásból finanszírozni. Úgy viselkedtünk, mint a legtöbb magánszemély, akik szintén hitelből fedezik egyes beruházásaikat.
hvg.hu: Ön hozta meg ezeket a döntéseket?
Gy. F.: Nem tudom megmondani, formálisan ki döntött. Tartalmilag a pártpénztárnok (Puch László – szerk.) nagy szabadsággal vitte az ügyeket. Arról, hogy ezt a hitelt, vagy másikat fel kell-e venni, nem volt vita az MSZP-ben. A szándék, hogy költözzünk el a Köztársaság térről, tőlem jött, meg akartam szabadulni attól a terhelt múltú épülettől. Ezek után mérte fel a pénztárnok, hogy mik a pénzügyi lehetőségek. Hitelszerződést biztosan nem írtam alá, de ezt nem a felelősség áthárítása miatt mondom, csak mint tényt rögzítem.
hvg.hu: Mesterházy Attila a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta, nem zárható ki, hogy második helyen fordulhat a Jobbik az európai parlamenti választásokon. Ön milyen eredményre számít?
Gy. F.: Jelentős hangulatbeli változásra másfél hónap alatt nem lehet számítani. Apró eligazító jelek persze lesznek. Hogy ki lesz a második, hogyan teljesít összesen a Kormányváltók három pártja, milyen eredményre tesz szert az LMP? Most azt gondolom, hogy a DK eléri a bejutási küszöböt. Ha megnézzük több évre visszamenőleg az Ipsos és Medián méréseit, akkor azt láthatjuk, hogy a küszöb környékén mért kisebb pártok mind bekerültek. Ebből kiindulva bízom benne, hogy a DK-nak összejön.
hvg.hu: Csakhogy a DK és az Együtt nem indult még külön. Azzal számol, hogy április 6-án önerőből is bejutottak volna?
Gy. F.: Azt hiszem, igen.
hvg.hu: Akkor miért nem indultak külön? Most lenne saját frakciója.
Gy. F.: Mert nagyon helyesen úgy gondoltuk – és a választóink nagy része is ezt várta tőlünk –, hogy az együttindulás jobb eredményt hoz az egész baloldalnak. Ha külön indulunk, akkor a baloldal legfeljebb egy egyéni kerületet tudott volna elhozni a XIII. kerületben. A többi kerületben – ahol győzni tudott az összefogás – 1-10 százalék volt a különbség a baloldal és a Fidesz között, ha külön indulva megosztjuk a ránk szavazókat, akkor sokkal rosszabb eredményt értünk volna el.
Ugyanakkor régi tapasztalat, ahol nincs egy pártnak saját egyéni jelöltje, ott a pártlistára is kevesebben szavaznak. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a közös indulás volt a lehető legjobb stratégia, miközben ma már ezt sokan támadják, így Bajnai Gordon is. Bár január első napjaiban ő adta be a derekát, és végül ő kezdeményezte a közös indulást.
hvg.hu: Két szocialista forrásból is úgy tudjuk, hogy egy belső használatra készített felmérés szerint két alapvető ok miatt szerepelt rosszul a baloldali szövetség. Az egyik a gyenge kampány és a Simon-ügy, a másik Gyurcsány bevétele az összefogásba. Ezzel a lehetőséggel szembenézett már?
Gy. F.: Nem ismerem ezt a kutatást. de nem bonyolult a helyzet. Ha az EP-választáson a három párt összesen többet fog kapni, mint 26 százalék, akkor fel fog erősödni azoknak a hangja, akik szerint hiba volt együtt indulni április 6-án, ha meg nem, akkor elfogy a szél az összefogást utólag kritizálók vitorlájából. Ami meg önmagunkat illeti: a DK május 26-án elkezd egy háromhetes belső vitát. Erről június 14-én egy országos konferenciát fogunk tartani.
hvg.hu: Betartja majd a szavát: ha nem jutnak be, akkor lemond másnap a pártelnökségről?
Gy. F.: Akkor összehívunk egy rendkívüli kongresszust, ami mindenről dönthet. Rólunk is, rólam is. És bátorítani fogom tagjainkat, hogy ne fogadjanak el tabukat. Le lehet bennünket is váltani, állunk elébe.
hvg.hu: Korábban arról beszélt, hogy sikertelenség esetén lemond.
Gy. F.: Csapot-papot nem hagyunk. Hogy ennek a pártnak ki a vezetője, a párt tagjai fogják eldönteni, mi kinyitjuk számukra a kérdést. Ha elcsap a pártom, akkor valamilyen civil foglalkozás után fogok nézni.
hvg.hu: Azért ez a párt az ön személyére van felépítve, erről ön is többször beszélt már. Ha nem „csapják el”, akkor maradnak az „ágaskodó ambíciók” 2018-ra?
Gy. F.: Idézzünk pontosan! (nevet). Az Origónak azt mondtam: „nem tudom, hogy 2018-ban, 2022-ben vagy később ágaskodik-e a miniszterelnöki ambícióm”. Sok tekintetben azt sem tudom megmondani, hogy mi lesz 2015-ben a magyar politikában.
hvg.hu: Ha jól szerepel a DK a hétvégén, akkor elindul a cicaharc Mesterházy és ön között a baloldal vezetője címért? A Fideszben erre számítanak.
Gy. F.: Erre számítottak április 6-a után is. Én nem fogok egy ketrecharcban elindulni, nem a másikat kell ledöfni, hanem jobb, izgalmasabb, érvényesebb politikát kell csinálni. Ez utóbbira tényleg van ambícióm. Elemezni meg nem túl könnyű, mert ha jól érzékelem, akkor a korábbi kétosztatú magyar pártpolitika most alakul át háromosztatúvá. Ez sok mindent megváltoztathat.
hvg.hu: Jól értjük, hogy ön is híve lett a centrális erőtér orbáni doktrínájának?
Gy. F.: Ugyan, dehogy! Pusztán arról beszélek, hogy könnyen megeshet, hogy 2018-ban már kétmilliónál kevesebb szavazattal is nyerni lehet, de hogy ezt a balközép elérje, ahhoz nem áll érdekünkben az MSZP, vagy akár az Együtt-PM mesterséges gyengítése. Ezért a versengés rendben van a baloldalon, a háború viszont szerintem tilos.
hvg.hu: Éppen ön említette az interjú elején, hogy a baloldal nagyon rossz szervezeti állapotban van, a legtöbb településen nincs jelen. Ráadásul a baloldali pártok állami támogatása csökkent. Innen nézve arra nincs garancia, hogy a baloldal egyszer majd meg tud annyira erősödni, hogy elfoglalja a centrális erőtér központi terét.
Gy. F.: Nem kétséges, hogy ez drámai hátrány. Fontos, hogy a baloldal képes legyen megszervezni újra önmagát. Ehhez valóban sok pénz kell, de most mit nyafogjunk? Csinálni kell! Fontosabb, hogy legyen hite a baloldalnak, ami mozgatja. A baloldal inkább morgolódik, kritikus természetű, több a vélemény, kevés a cselekvés. Ha azt kérdezik tőlem, hogy lehet-e ezen a kultúrán rövid távon változtatni, akkor be kell vallanom, nem tudom.
hvg.hu: „Utaznak” Molnár Zsoltra? (Molnár Zsolt nyilatkozta a hétvégén, hogy az Együtt-PM és a DK „utazik rá”, ezért is mondott le többek között. – szerk. )
Gy. F.: Értem én, hogy amikor nagyon megütve érzi magát valaki, akkor gyors válaszokat keres, hogy vajon honnan érkezett a támadás. Nekünk nem érdekünk gyengíteni az MSZP-t. Én vittem volna el a Magyar Nemzethez a 168 Óra 1992-es számát, miközben számolni sem tudom, hány perünk van egymással? Ne haragudjon, ez képtelenség.
hvg.hu: Amúgy önök érzékeltek valamit abból, hogy Rogán Antal vagyonosodásáról kényelmetlen volt az MSZP-nek beszélnie a kampányban?
Gy. F.: Ha vannak olyanok, akik a politikának azt a módját vallják magukénak, ami több együttműködésre, és kevesebb küzdelemre épül, az nem baj. Akkor okoz problémát, ha nem világos a saját pártjában sem, hogy ő a „galamb típusú” szereplő az ügyben. Persze, ha erről a pártelnök, a pártvezetés tud, és támogatja, akkor rendben, ha nem, ha különutas politikát folytat, akkor az megengedhetetlen. De nem ismerem az MSZP belső viszonyait, nekik kell megítélni Molnár Zsolt tevékenységét.
hvg.hu: Fúrta valaki hátulról az ellenzék politikáját a kampányban?
Gy. F.: A fúrás brutálisan igaztalan kifejezés. A kampányban minden reggel volt egy megbeszélés a kampányfőnökök között. Hamar világos lett, hogy bizonyos konfrontatív ügyekben (ilyen volt Rogán Antal vagyonosodása is) ők kevésbé éles fellépést javasoltak, mint mi. De miért ne lehetne ilyet tenni? Ezért vitte az ügyet a Kerék- Bárczy tőlünk, és Juhász az Együtt-zől a szocik meg háttérben maradtak.
hvg.hu: Pártelnöki megbeszélésen nem tapasztalt ilyet? Mesterházy Attila ott is „galamb” volt?
Gy. F.: Ott nem merültek fel ilyen kérdések.
hvg.hu: Molnár fontos szereplő lehetett volna, hiszen ő vezette a budapesti MSZP-t, és a fővárosban az ellenzék lát esélyt a győzelemre az őszi helyhatósági választásokon.
Gy. F.: Ezt másképp látom. Az MSZP kinyitotta a történetet azzal, hogy Mesterházy kijelentette: nincs kőbe vésve Horváth Csaba indítása, sőt a hírek szerint akár az LMP jelöltje mögé is beállnának. Ha ez így van, akkor sem biztos, hogy Molnár Zsoltra kulcsszerep várt volna.
hvg.hu: Ön gyakran mondogatja, hogy ott vannak a fejében a személyi javaslatok. Megvan már az a név, akit közös főpolgármester-jelöltként bedobna a közösbe?
Gy. F.: Egy nevem biztos van.
hvg.hu: DK-s politikus?
Gy. F: Nem.
hvg.hu: Pártpolitikus?
Gy. F.: Nem.
hvg.hu: Csak nem Vágó István?
Gy. F.: Nem, de ne barkochbázzunk tovább (nevet). Ha ezt a nevet elmondanám, mindent tönkretenne.
hvg.hu: Akkor azt árulja el, ki lett volna az a miniszterelnök-jelölt, akit Mesterházy Attila és Bajnai Gordon helyett harmadikként javasolt tavaly év végén.
Gy. F.: Nem, mert még nem vetettem el a lehetőségét annak, hogy legyen közös főpolgármester-jelölt.
hvg.hu: Ugyanazt a személyt javasolja majd főpolgármester-jelöltnek, akit egykor kormányfőjelöltnek.
Gy. F.: Lehet. Maguk jobbak, mint egy közepes tehetségű ügyész, de ennél többet nem mondok (nevet).
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
