"Egyáltalán nem számítottunk rá, hogy a Kehi nálunk bukkan fel. Nem szóltak előre, hogy bármit is elő tudtunk volna készíteni. Az Ökotárs Alapítványnál – a konzorcium vezetőjénél – várták őket, de ott nem jelentek meg” – mondta a hvg.hu-nak Béres Tibor, az Autonómia Alapítvány munkatársa. Délelőtt a Kehi ellenőrei dokumentumokat kaptak az Autonómia igazgatójától, azzal a megjegyzéssel, hogy elvben ezeknek a bekérésére nincs jogosultságuk.

„Hozzánk nem jöttek, pedig tíz órára vártuk őket” – erősítette meg Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője, aki jelezte: közleményben fognak közösen reagálni a Kehi-vizsgálatra. (A norvég kormány már megtette, jogellenesnek minősítve a lépést.) Délután aztán az Ökotársánál is felbukkantak az ellenőrök, miután végeztek az Autonómiánál és a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítványnál.

Mivel ezek a civil szervezetek régóta költségvetési és EU-pályázati pénzeket is kezelnek, ezért a törvényes működésüket vizsgálhatja a Kehi, más kérdés, hogy az NCTA dokumentumaiban való kutakodáshoz van-e jogosultsága. A pályázatok adatai – szenzitív, személyes adatok kivételével – egyébként nyilvánosak, nemcsak a Kehi, hanem bárki számára hozzáférhetőek.

A Norvég Civil Támogatási Alap pályázatkezelője 2007 óta egy négyfős civil konzorcium (Ökotárs Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, Kárpátok Alapítvány), mely közvetlenül az EGT / Norvég Finanszírozási Mechanizmus brüsszeli irodájával szerződött le. A norvégok 2010-ben újra megpályáztatták a lebonyolítást a következő finanszírozási időszakra (2009-2014), és ezt ismét ez a konzorcium nyerte – a második fordulóra nem maradt a pályázat feltételeinek megfelelő konkurens.

A Lázár János vezette Miniszterelnökség április elején nagy erőkkel támadt neki a Norvég Alapok csak kisebb részét kitevő civil alap közreműködő szervezeteinek, politikai részrehajlással  és pártkapcsolatokkal vádolva őket.  A norvégok kiálltak a független, nagy adománygyűjtői tapasztalattal rendelkező civil szervezetek mellett. A vita hátterében többek között az állt, hogy a norvégok már régóta kifogásolták, hogy az uniós fejlesztési intézményrendszer kormány által végrehajtott átalakítását nem egyeztették velük, az új intézményrendszer működőképességének ellenőrzésére pedig időt kértek. A Norvég Alapok pénzeinek utalását leállították, az NCTA kivételével, melynek forrásait a civilek továbbra is kezelhetik, Lázár János szándéka ellenére.

A Miniszterelnökség ezt követően nyilvánosságra hozta az NCTA, általuk problémásnak tartott támogatott szervezetei, valamint döntnökei listáját. Mint a 444.hu megírta, a kifogásolt kedvezményezetti lista furcsa módon megfelel egy Heti Válasz-cikkben évekkel korábban közölt listának. Az Index szerint pedig az amúgy szakmailag nehezen megkérdőjelezhető bírálók között pedig épp úgy vannak LMP-hez kötött, mint a kormányhoz vagy a kormánypártokhoz köthető nevek.