Augusztus 16-ig meghosszabbította a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a romák elleni gyilkosságsorozattal kapcsolatban tavaly elrendelt katonai nyomozást – jelentette be a szervezet szóvivője, Nagy Andrea, aki azt is hozzátette: négy embert gyanúsítanak közokirat-hamisítással és az eljárás minden részlete titkos.

Ismert, tényleges életfogytiglani szabadságvesztést szabott ki a Budapest Környéki Bíróság a romák elleni támadássorozat három vádlottjára, negyedik társuk 13 év fegyházat kapott. A bíró bizonyítottnak mondta ki, hogy Kiss Árpád, Kiss István, Pető Zsolt és Csontos István felel a 2008–2010-es, hat halálos áldozatot követelő támadássorozatért, amelyet rasszista indítékból követtek el. A Nemzeti Nyomozó Iroda még keresi a banda ötödik, egyelőre ismeretlen tagját, aki egyebek mellett a fegyverbeszerzést segítette. Úgy tudjuk, jelenleg folyamatos a hatósági érdeklődés Debrecen környékén is.

További vizsgálódások az ügyhöz kapcsolódóan

Miközben a vádlottak a másodfokú tárgyalásra várnak, az ügyészség vizsgálja a titkosszolgálatok szerepét: a Kiss fivéreket a polgári szervek figyelték rasszista nézeteik miatt, de Kiss István megfigyelését épp a sorozatgyilkosságra való fegyverszerzés elkezdése előtt állították le. Csontos István pedig a Biztonsági Hivatallal (KBH) állt kapcsolatban, amit a nyomozás során tagadtak. Úgy tudjuk, a KNYF vizsgálódásának éppen ez a tárgya. Ezzel megegyező a Népszabadság korábbi cikkének értesülése is.

A HVG egyébként még 2009-ben írt arról, hogy „a koszovói békefenntartók táborából néhány éve eltűnt kézigránátok ügyében informálta a KBH-t Csontos István… nem volt a KBH ügynöke, ám legkevesebb két alkalommal szolgált értesülésekkel, és úgy tudni, híreiért pénzt is kapott (a második eset Magyarországon, a debreceni alakulatnál történt).”

Csontos István védője, Barcsi István a hvg.hu megkeresésére azt mondta, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodán (NNI) a kihallgatások alkalmával kezdetben csak Csontos katonai pályafutására kérdeztek rá. Az újabb gyanúsítást 2010. év elején közölték velük, azt, hogy Csontos István az utolsó, kislétai bűncselekmény elkövetésében is részt vett, mint sofőr. „Ügyfelem ekkor jelezte, ahhoz, hogy érdemi vallomást terjeszthessen elő, fontos a tiszalöki és a kislétai eset között eltelt több mint három hónap történésinek elmondása is. Ehhez viszont szükséges, hogy az arra illetékes tájékoztatást adjon arról, hogy titoktartásra kötelezett személy-e ügyfelem, vagy sem.”

A nyomozást felügyelő Pest Megyei Főügyészség megkereste a KBH-t – folytatta a védő –, ahonnan azt a választ kapták, hogy ügyfelem nem kötelezett semmilyen titoktartásra. Ez a közlés, mint Barcsi István megjegyezte, szerencsés fordulat volt védence számára, mert ekkortól tehát szabadon beszélhetett arról, hogy mikor, miért, milyen körülmények között szervezte be őt a KBH, illetve azt is, hogy tartótisztjével, akit így meg is lehetett nevezni, mikor, milyen körülmények között találkozott a két bűncselekmény közötti időszakban.

A KBH válasza jól jött a gyanúsítottnak

Ha a KBH másképp nyilatkozik, akkor Csontos István nem mondhatta volna el azt, hogy éppen a Kiss Árpádtól való elszakadás és a történtek épp bőrrel való megúszása miatt mondta el Árpádnak, hogy KBH-s és találkoznia kell a tisztjével. „Árpád erre két dolgot felelt: ha tudja, nem hozza be Csontit sofőrnek, illetve szüksége van a tiszt lakcímére, mert lelövi” – mondta az ügyvéd. Védence erre azt felelte, hogy nem tudja a címet. Ezt követően néhány nap múlva elment a tiszt lakására egy megbeszélésre, hogy védje az embert a lehetséges balhéktól.”

Barcsi István szerint ez rávilágított arra, hogy ügyfelének volt félnivalója Kiss Árpádtól. Megjegyezte még azt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai az első levélváltást követő gyanúsítotti beszámoló miatt küldték el a KBH-nak, hogy ellenőrizzék, mi igaz abból, amit a férfi elmondott nekik.

A HM vizsgálata számos hibát tárt fel

Mint ahogy azt a Hende Csaba honvédelmi miniszter által elrendelt belső tényfeltáró vizsgálat is igazolta, amelyről a jelentést, 2013 szeptemberében hozták nyilvánosságra, a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások voltak a Katonai Biztonsági Hivatalnál. A titkosszolgálati vezetők a KBH titkos kapcsolatát a negyedrendű vádlottal a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlament nemzetbiztonsági albizottsága előtt is eltitkolták.

A vizsgálati jelentés megállapította, hogy a KBH korábbi vezetői – Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató és helyettese, Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy – súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat követtek el az ügyben. Bebizonyosodott, hogy felelőtlen magatartásuk komoly károkat és jelentős presztízsveszteséget okozott a nyomozó hatósággal történő együttműködésben – állt a minisztérium által kiadott közleményben.

A katonai főügyész azt állapította meg, hogy az ügyben elkövetett mulasztások büntetőjogi felelősséget nem vetnek fel, csak fegyelmi felelősséget. Hende utasítást adott a fegyelmi felelősségre vonásra. Mivel az ügyben súlyos mulasztásokat elkövető felső- és középvezetőket már korábban eltávolíttatták a KBH éléről, kizárólag a Csontos Istvánnal kapcsolatban álló H. Ernő ellen indítottak eljárást. H. Ernőt végül az általa elkövetett ügyviteli és adminisztrációs hibák miatt más, alacsonyabb beosztásba helyezték át.

H. Ernő – mint azt tavaly nyáron a Magyar Nemzet megírta – azt állította, hogy felsőbb utasításra, akarata ellenére hazudott a parlamenti vizsgálóknak és a bíróságnak arról, hogy Csontosnak ő volt a tartótisztje. Ezt először nemcsak H. Ernő, hanem a Honvédelmi Minisztérium korábbi vezetése is tagadta. A volt tartótiszt nem mondott igazat az ügyet vizsgáló parlamenti bizottságnak és hamis tanúzás miatt a bíróság is feljelentette.

A nyilvánosságra hozott vizsgálatból nem derült ki, és továbbra sem világos, hogy azt a tényt, hogy Csontos Istvánt beszervezték, hivatalos megkeresésre is miért tagadta a KBH.