Egyetlen fideszes képviselő sem tartotta kínosnak, hogy megszavazza Tasnádi László belügyi államtitkárt, akiről a HVG írta meg elsőként, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának adatlapja alapján – a BM III-as, állambiztonsági főcsoportfőnökségébe tagozódó BRFK III/II-2 alosztályán tevékenykedett századosként. Az Index később ügynökaktáját is nyilvánosságra hozta, ami szerint nem lehet kizárni, hogy az egykori III/II-es ügynök 1989 június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén is szolgálatban lehetett.

A C alosztály feladata elsősorban a belső reakció, a kulturális, ifjúsági és egyházi vonalon ellenséges tevékenységet folytató személyek, diplomaták operatív megfigyelése, és a kiemelt népgazdasági objektumok védelme volt. A Heti Válasz korábbi cikke szerint Nagy Imre kivégzett miniszterelnök 1989-es újratemetésén „kapcsolatban állt több ügynökkel”.

Tasnádi maga úgy fogalmazott, esze ágában sincs lemondania. "60 éves vagyok, családom van, fiatalkoromban sportoltam, a hírekben megjelentek szerint a BRFK-ra kerülve kémelhárítással, majd terroelhárítással foglalkoztam. Ez után hírszerzési tevékenységet végeztem, de senkiről nem jelentettem. Becsülettel végeztem a munkámat" – mondta.
Arra a kérdésre, hogy nem volt-e kínos kémelhárítóként dolgozni, Tasnádi azt felelte, hogy "az is egy szakma". Mint mondta, amikor kinevezték, állambiztonsági múltja mindenki számára ismert volt.