A Gloria Victis Közhasznú Alapítvány által rendezett, Nemzetiszocializmus - kommunizmus, közös Európánk kettős mércéjéről című nemzetközi konferencián Tőkés László hangsúlyozta: "a tovább folytatódó diktatórikus, monolitikus, egypártrendszeri, totalitárius, nacionalista, idegengyűlölő államrendszeri hagyományok mindegyikével szakítanunk kell, és fel kell emelnünk a szavunkat ellenük".

Az EP-képviselő szerint az áldozatokat sújtó és a bűnösöket felmentő diszkrimináció, a kettős mérce jellemzi korunkat. Azt mondta: a kettős mérce "leggyalázatosabb formájának" az üldözöttekről, a tömeggyilkosságoknak áldozatul esett emberekről szóló hazugságbeszédet tartja.

A konferenciát levélben üdvözölte Vytautas Landsbergis, Litvánia volt elnöke, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy "a korábbi diktatórikus ideológiák ma élő mutáns formái ellen tiltakoznunk kell, a cselekvés hiánya megbocsáthatatlan. (...) A mai európai demokraták legfontosabb feladata: tiltakozni az orosz Kreml neohegemonisztikus törekvései ellen".

Göran Lindblad, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának elnöke előadásában az oktatás fontosságáról is beszélt. Sok hasonló rendezvényre van szükség - mondta a svéd politikus -, hogy az emberek, főleg a fiatalok megismerjék a történelmi tényeket. Szólt saját szervezetének igazságtételi projektjéről is, hangsúlyozva: nagyon fontos, hogy az áldozatok, a szemtanúk mondják el a történetüket. "Most kell cselekedni, amikor még élnek az áldozatok és még élnek az elkövetők is" - mutatott rá.

Hartyányi Jaroszlava, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke, az Ukrán Világkongresszus alelnöke a két totalitárius rendszerről szólva azt mondta, ha párhuzamot vonunk, kiderül, hogy alig van különbség közöttük. Az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban kiemelte: Európának közös tervet kell kidolgoznia arról, hogyan kell megvédeni az országot a "putyinizmustól".

Zinner Tibor jogtörténész az igazságtétel témájával összefüggésben egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1993-as törvény megszüntette a kettős mércét Magyarországon, és ennek alapján megkezdődhetett a számonkérés az úgynevezett sortűzügyekben. Emlékeztetett rá: végül nyolc ügyben emeltek vádat, és négy embert ítéltek szabadságvesztésre. Úgy fogalmazott: a történet innentől kezdve már nem a jogalkotóról, nem a törvényhozóról, hanem a vádhatóságról és a bíróságról szól.

A konferencián Horváth Attila jogtörténész egyebek mellett arról beszélt, hogy "amíg az oktatásban, a szakirodalomban folyamatosan hazugságok, csúsztatások vannak, addig a kettős mérce megmarad".