szerző:
Tetszett a cikk?

A Rezesova-ügyből elfogultság miatt kidobott igazságügyi szakértő főállásban évekig rendőrségi vezető volt – és ez nem összeférhetetlen? Lehet valóban pártatlan egy szakértő, vagy elkerülhetetlenül az őt kirendelő hatóság vagy a megbízást adó ügyfél felé fog húzni? Vagy igazságot tesz a bíró, akinek viszont egyszerűbb bólogatni a szakértők állításaira? Egy sor súlyos problémát vetett fel a szakértők botrányos csörtéjévé vált Rezesova-per, és ezek rendezése nélkül bárki pórul járhat, aki az igazságszolgáltatás területére sodródik.

Eva Rezesova nemrég jogerős ítélettel lezárult perének egyik legemlékezetesebb fordulata volt, amikor a másodfokú bíróság egymás után kizárt az eljárásból két szakértőt: először a védelem által felkért Melegh Gábort, majd a szintén Rezesova védője által behozott Kovács Miklóst. Kovácsot filmbe illően gyakorlatilag lebuktatták, úgy állt a bíróság előtt, mintha ő lenne a vádlott, amikor Stubeczky Sarolta tanácsvezető bíró feltett neki két egyszerű kérdést: ha bármilyen felkérés nélkül, a nyár közepén kidolgozott egy újabb szakvéleményt, amelyhez nem csatolt díjjegyzéket, akkor mégis ki fizette ezért? És ha független szakértőként betartotta, hogy nem egyeztet Rezesováékkal, akkor mégis honnan tudta a védelem, hogy ezt a pusztán önszorgalomból elkészített munkát melyik nap adta le? A bíró azt is megjegyezte, hogy a fura körülmények közt beadott elemzésben olyan megfogalmazások vannak, „amilyeneket szakértői véleményekben nem látunk”, sőt inkább olyan, mintha egy ügyvédtől származna.

Kovács Miklós elhagyja a tárgyalótermet
©

Kovács Miklós természetesen nem ügyvéd, de az már kevésbé hangzik szokványosan, hogy éveken keresztül rendőr, sőt rendőri vezető volt, miközben független igazságügyi szakértőként működött. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) adatbázisába feltöltött bemutatkozásában ezt még ki is emeli, mint írja szakmai gyakorlatát „alapvetően a rendőrség kötelékében, főleg közlekedési szakterületen eltöltött 18 éves tapasztalatok útján szereztem, mellyel párhuzamosan végeztem szakértői tevékenységet is”. Ráadásul Kovács rendőri vezető volt: már a szakértői szakmérnöki szakot is az egri rendőrség közlekedési osztályvezetőjeként kezdte el, és mióta 2004 óta igazságügyi szakértőként felkérhető, magasra került a ranglétrán: 2009 és 2012 között a Heves megye rendőrségen főkapitány-helyettes, egyben rendészeti igazgató. 2012 januárjában azonban indoklás nélkül vonták vissza a kinevezését.

Megkerestük a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot, amely annyit közölt, hogy Kovács „2003-ban eleget tett bejelentési kötelezettségének a másodállásával kapcsolatban. Rendészeti igazgatói kinevezése alatt pedig nem működött közre szakértőként Heves megyei ügyekben”.

Az államtitkárt is megleptük

Ennek ellenére aggályosnak tűnik, főleg megyei szinten, ha egy közlekedési bűncselekménynél a rendőrség pont a közlekedési osztályvezető, majd rendészeti igazgatóként ténykedő kollégát rendeli ki, vagy ha magánszakértőként őt alkalmazták. Mikor erre rákérdeztünk Patyi Gergelynél, az Igazságügyi Minisztérium államtitkáránál, ő is erősen meglepődött, de miután a tárca átnézte a vonatkozó jogszabályokat, kiderült, hogy mindezt a szakértőkre vonatkozó jogszabályok legalábbis „nem zárják ki”.

2011-ben ugyanis módosították a büntetőeljárási törvényt, és azóta „ismételten akár nyomozó hatóság tagja is lehet szakértő, természetesen abban az ügyben, ahol nyomozóként is járna el, ott nem járhat el szakértőként”. Mivel a szakértői tevékenység a mi jogértelmezésünk alapján nem csak tudományos, hanem szolgáltatói tevékenység, így a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye mellett látható el, de ellátható” – közölte a tárca a hvg.hu kérdésére.

Patyi Gergely - meglepődött
©

Egy hivatásos rendőrnek óhatatlanul vannak olyan eszközei és kapcsolatai, amivel a testületen kívüliek nem rendelkeznek, és valószínűleg teljesen máshogy állnak hozzá a hatóságok, akár akkor is, ha éppen független szakértői minőségben jár el. Mindenesetre a kérdés érzékenységségét a minisztérium is érezhette, mert válaszukhoz azért hozzátették: „érdemes megjegyezni, hogy ez a kérdés elég nyitott”. „Több éve húzódik a szakmai vita abban a kérdésben, hogy a nyomozást végző hatósággal szolgálati vagy alkalmazotti viszonyban nem álló, azonban a rendőrség állományához tartozó személyek kirendelését, vagyis az úgynevezett átszakértést büntetőeljárási törvény lehetővé teszi-e vagy sem” – írták. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma végül úgy értelmezte a szabályokat, hogy az átszakértés megengedett.

Megkerestük Kovács Miklóst, hogy megkérdezzük, hogyan tudta elválasztani több évtizedes rendőri pályáját és a szintén régóta, 2004-től folytatott független igazságügyi szakértői tevékenységét, de nem kívánt nyilatkozni. Azt ismételgette, hogy amíg a Rezesova-ügy miatt ellene indult etikai eljárás nem zárul le a kamarában, egyáltalán nem nyilatkozik, hiába mondtuk, hogy nem is erről szeretnénk vele beszélni.

Mindenkinek van szakértős sztorija

A szakértők státuszának és elfogulatlanságának problémái a felszín alatt régóta megbújnak, ezt bizonyítja a számtalan megkeresés, visszajelzés, ami a Rezesova-ügy kezdete óta  érkezett a szerkesztőségünkbe. Szinte nincs olyan, aki ne került volna kapcsolatba igazságügyi szakértővel, hiszen nemcsak az ilyen súlyú büntetőügyekben, hanem számtalan ügyben megkerülhetetlenek, a sima kárszakértéstől kezdve az ingatlan-értékbecslésig, vagy a családjogi ügyekben készített pszichológusi szakvéleményekig. A munkájuk pedig per-, illetve ügydöntő lehet: még gyakorló jogászok is panaszkodnak – persze név nélkül, a háttérben – arra, hogy „szakértői igazságszolgáltatás” van, az eljáró szervek szívesen bólintanak arra, ami a szakvéleményben le van írva, áttolva ezzel a felelősséget. És mindeközben kialakult a közvélekedés, hogy jó pénzért lehet szakvéleményt venni.

Az igazságügyi tárca is érzi „a társadalmi igényt”, hogy valamit most már lépni kell az igazságügyi szakértői rendszer reformja érdekében, és elsősorban a szakértők függetlenségét erősítenék – erről beszélt Patyi Gergely államtitkár. Csakhogy szerinte „minden mindennel összefügg”, ezért nem lehet önállóan kezelni a szakértőkkel kapcsolatos problémákat, ráadásul „kapkodva nem lehet felborítani a kamarát”. Ezért október közepéig tanulmányozzák azt a „problématérképet" az igazságügyi szakértőkről, amelyet a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, az alapvető jogok biztosának jelentése és társadalmi visszajelzések alapján készítettek el, és ezután kezdenek hozzá az átalakítási javaslatok kidolgozásához.

Többek közt valamilyen minőségbiztosítási rendszer bevezetésén gondolkodnak, „akár a tudomány” (vagyis a Magyar Tudományos Akadémia, az egyetemek és kutatóműhelyek) bevonásával, de megemelnék a jelenleg 4000 forintos szakértői óradíjat is, hogy a hivatásszerűen ezzel foglalkozó szakértők anyagi okból ne hagyják el a pályát. Jelenleg a szakértők saját kamarája jár el fegyelmi-etikai kérdésekben, de ezen is változtathatnak, hogy például a szakértői korrupció ne maradjon büntetlenül. Az államtitkár szerint a változtatások egy része nem is igényel jogalkotást, „csak” a létező szabályokat kellene jobban betartatni. Plusz a hatóságoknál elérni, hogy ne a legolcsóbb, illetve a „kedvenc” szakértőiket rendeljék ki előszeretettel, ezért egy automatikus ügyelosztó rendszert építenének ki, valószínűleg az Igazságügyi Hivatal irányításával.

A kirendelt szakértő sem jobb?

Merthogy nem csak a védelem magánszakértőjével szemben merülhet fel elfogultság: a hvg.hu-nak több jogász is azt állította, hogy a rendőrség vagy ügyészség által kirendelt szakértők sokszor ugyanúgy húznak a „saját oldalukra”. „Az a tapasztalat, hogy a kirendelt szakértő is sokszor hajlamos azt alátámasztani, amit a hatóság állít – pont, ahogy a magánszakértő nyilván figyelembe veszi megbízójának a szempontjait. Minden büntetőjoggal foglalkozó ügyvéd tudna erre példát hozni, vagyis az elfogultság veszélye mindkét oldalon megvan” – mondta Fazekas Tamás ügyvéd. Ettől függetlenül az ügyvéd szerint nincs probléma azzal, hogy mindkét oldal hozza a „saját” szakértőit, és azok egyenrangúak, mert csak így érvényesülhet a büntetőeljárásban a fegyveregyenlőség elve. Magyarul, akit megvádolnak valamivel, annak lehetőséget kell kapnia arra, hogy ő is megvédhesse magát ilyen eszközzel is.

Merre billen?
©

„Inkább azzal van gond, hogy a bírók ritkán hajlandóak felülmérlegelni a szakvéleményeket, akár még akkor is elfogadják, ha nyilvánvalóan megalapozatlan. Van az igazságügyi szakértésnek ez a rossz értelmében vett megkérdőjelezhetetlenségi nimbusza, a bíró mechanikusan ragaszkodik ahhoz, amit a szakértő leír” – mondta Fazekas Tamás, aki szerint minél bonyolultabb szakkérdésről van szó, annál inkább hajlamosak a bírók ezt elfogadni.

A hatóságok általában olyan szakértőt szeretnek kirendelni, aki bevált, ami elsősorban azt jelenti, hogy tudják, „vele könnyebb dolguk van” – mondta névtelenül egy büntetőjogi ügyvéd, aki egyetértene azzal, hogy be kellene hozni a véletlenszerű kiválasztást az egységesebb ügyelosztás érdekében. „Az orvosi szakvéleményeknél például világosan látszik, hogy egyes szakértők elviszik az ügyek jelentős részét. Mondhatják, hogy a kompetencia alapján, de ha valójában más szempont is belejátszik, az már baj” – tette hozzá.
Szerinte a kirendelt szakértő kontra magánszakértőkkel kapcsolatos kérdések nagyon hasonlítanak a kirendelt védők és a felkérésre dolgozó ügyvédek helyzetének problémáira. „Például a pénz miatt, hiszen a kirendelt védőnek is 4000 forintért kellene odatenni magát, miközben vannak kollégák, akik azért több százezer forintot kérnek, hogy leüljenek átbeszélni az ügyet” – magyarázta.

Azért különösen nagy baj a szakértők egyre negatívabb megítélése, mert közülük is sokan korrekten, tisztességgel végzik a dolgukat, mégis egy kalapba kerülnek a korrupt, részrehajló társaikkal – mondta a büntetőügyvéd. Azt túlzásnak nevezte, hogy manapság valójában szakértői igazságszolgáltatás lenne, pont ezért fontos, hogy az egyik szakvélemény megdönthető legyen egy másikkal. Viszont az objektív tényállási elemek eldöntése sokszor annyira komoly szakkérdés, hogy muszáj rájuk hagyatkozni. Főleg bizonyos ügytípusoknál, ahol a szabad bizonyítási rendszeren belül a szakvélemény a legfontosabb bizonyíték: az orvosi vagy közlekedési kérdésekben. Szerinte „ezekben sokszor tényleg átveszik a bíró helyett a döntés szerepét, ezért kellene jobban szabályozni a munkájukat”.

Az országos szakértői szervezet vezetője szerint viszont nem azzal van a gond, hogy minden oldalnak saját szakértője van. „A kérdés markáns reformját az jelentené, ha szakítanánk a jelenlegi – álláspontom szerint – farizeus követelményrendszerrel. A perek jogász végzettségű szereplőinél senki sem háborodik fel azon, hogy szerepüknek megfelelő érdekek szolgálatába állítják teljes szaktudásukat, szellemi kapacitásukat” – mondta a hvg.hu-nak Agárdi Tamás, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) megbízott elnöke.

„E modell mintájára a vádnak, védelemnek, illetve polgári perekben a felperesnek, alperesnek külön szakértője van, aki a saját oldal érdekei számára előnyös tények, összefüggések feltárására fordítja energiáit. A bíróság által kirendelt szakértő az, akitől elvárjuk az érdeksemlegességet, hogy ezáltal segítse a bírák munkáját. De a több szakértős rendszerben is szigorú követelmény, hogy csakis valós tényekre alapozott vélemény születhet meg” – magyarázta a kamarai vezető. A finanszírozási kérdést viszont a minisztériumhoz hasonlóan ő is kiemelte, mert szerinte is „méltatlanul és szánalmasan alacsony” a szakértők óradíja. „A MISZK évek óta még az infláció követését sem tudja elérni. De mindezzel együtt, az alacsony díjazás sem ment fel a szigorú szakértői alaposság, korrektség követelménye alól” – tette hozzá.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Több Alaptörvény-sértést talált az Ab a 2019-es köznevelési törvénymódosításban

Több Alaptörvény-sértést talált az Ab a 2019-es köznevelési törvénymódosításban

Szlávik: Egyre több 40-50 éves ember kerül kórházba a koronavírus miatt

Szlávik: Egyre több 40-50 éves ember kerül kórházba a koronavírus miatt

Újra együtt zenél Kispál András és Lovasi András

Újra együtt zenél Kispál András és Lovasi András