A jövőben akár rendszeressé is válthatnak az olyan nyílt bírálatok a magyar kormánnyal szemben, mint Barack Obama beszéde a civil szervezetekkel szembeni hatósági zaklatásról. Ez a beszéd súlyosabb figyelmeztetés volt annál a diplomáciai jegyzéknél is, amit 2011 őszén kapott a kormány az akkori amerikai nagykövettől. Cserébe a magyar külügy bekérette az amerikai ügyvivőt.
„Megfigyelés alatt az Orbán-kormány” – írtuk még 2011 novemberében, amikor a Népszava hírül adta: Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövet szóbeli diplomáciai jegyzéket, úgynevezett demarsot adott át a magyar kormánynak, melyben az igazságszolgáltatás függetlensége, illetve a tervezett választási reform (ekkor dobta be a Fidesz az előzetes választási regisztráció ötletét) miatti aggodalmaikat jelezték. Mindez akkor történt, amikor Orbán Viktor 2011. október 18.-án találkozott a nagykövet asszonnyal.
A kormány igyekezett elbagatellizálni az amerikai részről hangoztatott kifogásokat, „badarságoknak”, „túl élénk fantáziájú újságírók” agyszüleményeinek deklarálva az amerikai kifogásokat. A magyar-amerikai kapcsolatok azóta sem lettek jobbak, Orbán Viktornak esélye sincs, hogy valaha is bebocsátást nyerjen a Fehér Házba, amíg Barack Obama az elnök, de valószínűleg ugyanez lenne a helyzet akkor is, ha republikánus vezetője lenne az Egyesült Államoknak, elég csak John McCain volt republikánus elnökjelölt idén januári budapesti látogatására gondolni. Obama egykori republikánus kihívója, miután találkozott Orbán Viktorral, nem is nagyon titkolta, hogy kifogásolják a demokrácia magyarországi helyzetét, és különösen aggasztja őket az Oroszországgal kötött szerződés a paksi bővítésről.
Jó társaságban
Ebben a helyzetben beszélt a héten Barack Obama arról, hogy Magyarországon, Egyiptomban, Azerbajdzsánban és egy sor államban a hatóságok elnyomják a civil szervezeteket. Az európai uniós országok közül csak Magyarországot említette meg az amerikai elnök. Diplomáciai forrásaink szerint ez sokkal komolyabb jelentőségű lépés, mint a 2011-es demars volt, főleg, hogy információink szerint az amerikai fél a napokban világossá tette a magyar kormány számára: ha maradnak a jelenlegi állapotok, akkor a következő időszakban akár rendszeressé is válhatnak a nyilvános bírálatok magas rangú amerikai vezetőktől. Úgy tudjuk, ezek között volt kifejezetten emelt hangú közlés is, aminek része volt, hogy az amerikai fél jelezte: az eddiginél sokkal aktívabban figyeli majd a hazai fejleményeket.
A kormányt egyébként nem lephette meg Obama beszéde: ha csak az idei évet nézzük is, már azt látjuk, hogy amerikai részről folyamatosan érkeztek a közvetlen jelzések. A már említett januári McCain vizit után júliusban Amos Hochstein az amerikai külügyminisztérium energiapolitikáért felelős különmegbízottja járt Budapesten, és találkozott a magyar kormány, valamint a MOL képviselőivel (a megbízott interjút is adott a hvg.hu-nak), majd két hete Derek Chollet biztonságpolitikáért felelős államtitkár már kifejezetten a civil szervezetek helyzetéről, és a médiaszabadságról is beszélt, de ettől függetlenül is, egy diplomáciai forrásunk azt mondta, az ilyen látogatásokon minden esetben szóba kerülnek az amerikai aggodalmak a kormány antidemokratikus lépéseivel kapcsolatban.
A felszínen a magyar kormány ugyanúgy reagált, ahogy eddig: Rogán Antal, Kósa Lajos, vagy éppen a KDNP-s Vejkey Imre az ilyenkor szokásos paneleket vette elő: Obama nem ismeri a magyar helyzetet, és egyébként is „félrevezették”. Orbán Viktor ennél talányosabban fogalmazott, amikor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában azt mondta, a nyilvános válaszon túl diplomáciai csatornákon keresztül is üzentünk vissza. Úgy tudjuk, ez a válasz viszont nem a kormányfő közvetlen stábjában született meg, hanem rábízták a külügyminisztériumra.
Péntek estére kiderült, hogy pénteken a külügyminisztérium bekérette André Goodfriend amerikai ideiglenes ügyvivőt, aki csütörtökön egy televíziós interjúban fejtette ki, hogy a magyarországi civil szervezeteket megfélemlítése ténykérdés. Magyar Levente a jelenlegi és a volt amerikai elnöknek, Bill Clintonnak címzett miniszterelnöki levelekben foglaltakra hivatkozva a zt mondta Goodfriendnek a külügyi sajtószóvivő szerint, hogy a kormány álláspontja szerint a civil társadalom megfélemlítésével kapcsolatos amerikai állításoknak nincs ténybeli alapjuk, és azt is közölte, hogy szerintük a magyar-amerikai szövetségesi viszony szellemiségével összeegyeztethetetlen, hogy amerikai részről olyan országok között sorolták fel Magyarországot, amelyek "a civil társadalom működését és a demokráciát illetően egyértelműen eltérő kategóriába tartoznak".
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.
Többféle nézetben is rá lehet nézni az éppen közlekedő vonatokra.
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
Érdemes lesz minél gyakrabban hidratálni és kerülni a tűző napot a déli órákban.
