Nem alkalmazható az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépése, 2014. március 15. után rendőri intézkedésekről készített és nyilvánosságra hozott képfelvételekre vonatkozó kúriai jogegységi döntés az ezzel kapcsolatos személyiségijog-védelmi perekben mindaddig, amíg a Kúria el nem végzi annak felülvizsgálatát - tudatta a legfelsőbb bírói fórum csütörtökön.
MTI / Máthé Zoltán
A közleményben kitértek arra, a Kúria az idén egy másik jogegységi döntésben mondta ki, hogy a régi Ptk. alapján meghozott elvi iránymutatások nem irányadóak automatikusan az új Ptk. alkalmazási körébe tartozó esetekben.
Korábban arról írtunk, hogy a Kúria 2012-es döntése a mérvadó, tehát továbbra is ki kell takarni a rendőrök arcát. Az Alkotmánybíróság ugyanis egyedi ügyben hozott határozatot arról, hogy mégis meg lehet mutatni a rendőrök arcát. Ezt az információt azonban felülírja a Kúria legújabb közleménye.
Az Ab-döntés miatt kell felülvizsgálniuk
A Kúria 2012 őszén mondta ki egy jogegységi határozatban, hogy a rendőrök nyilvános helyen vagy közterületen való szolgálati kötelezettségük teljesítése közben nem minősülnek közszereplőnek, ezért a róluk készült beazonosítható képi vagy hangfelvételeket csak az ő beleegyezésükkel lehet nyilvánosságra hozni. Ez a jogegységi határozat nincs összhangban az Alkotmánybíróság szeptember 24-i határozatával, ezért válhat szükségessé, hogy a Kúria felülvizsgálja korábbi jogegységi döntését.
Ha még nem tette, nézze meg a kedvenc kitakart rendőreinkből álló galériát!
Az Alkotmánybíróság szeptember 24-én közzétett határozata szerint a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélú. Az Ab értelmezése szerint a nyilvánosságra hozatal akkor nem öncélú, ha az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül.
Az Index 2011-ben a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről készült tudósításában közölt rendőrökről felismerhető fotókat. Az emiatt indult polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kártérítés megfizetésére kötelezte a portált személyiségi jogi jogsértés miatt. Az Index azonban az Ab-hoz fordult alkotmányjogi panasszal, a testület pedig határozatával megsemmisítette a tábla ítéletét, mert az sértette az alaptörvényben rögzített sajtószabadságot.
