Nem kell minden esetben kitakarni a rendőrök arcát – így döntött kedden az Alkotmánybíróság. A testület szerint csakis nagyon indokolt esetben elfogadható ez az eljárás: csak akkor kell kitakarni az arcot, ha egy rendőr megsérül, esetleg rajta kívül álló okok miatt megalázó helyzetbe kerül, és a kép közlésével sérülnek a személyiségi jogai. Az Ab szerint a média nem hozhatja méltánytalan helyzetbe a rendőröket a szenvedésüket mutatva. A döntés szövegét szerdán hozta nyilvánosságra az Ab.

A rendőrök kitakarása, anonimitásának biztosítása évek óta vita tárgyát képezi, a rendvédelmi dolgozók előszeretettel fordulnak bírósághoz, és követelnek több százezres kártérítést a sajtótól. Az Alkotmánybírósághoz az Index jogásza, az Eötvös Károly Intézet és a Majtényi László ügyvédi irodája fordult, azt kérdezve, hogy a hatályos szabályok szerint miért nem minősül közszereplőnek a rendőr. A panaszosok szerint alkotmányossági szempontok miatt indokolt lenne a szabályozás megváltoztatása, szerintük ezzel az előírással ugyanis sérül a sajtószabadság. Ugyanakkor a legfőbb bírói fórum, a Kúria 2012-ben leszögezte: a rendőr nem közszereplő.

Az Ab most azt a bírói ítéletet semmisítette meg, amelyet az Index ügyében hozott a Fővárosi Ítélőtábla.

Azerbajdzsán nyomán?

"Rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának sérelmét jelenti (ilyen lehet például a hivatása gyakorlása során megsérült rendőr szenvedésének bemutatása)" – olvasható az Ab szerdai közleményében.

Előtte (visszaszerzték a rendőrök az ellopott biciklit)

police.hu

A bírói gyakorlat évek óta változatlan: a média sorra veszíti el az ellene indított pereket, még olyan esetekben is, amikor maguk a rendőrök tüntettek jogaik érdekében. Gyakori érv volt a sajtó részéről: miért kell kitakarni a stadionokban vagy a tüntetéseket intézkedő, sorfalat álló rendőrök arcát, ha az átadó ünnepségekre ez nem vonatkozik, a rendőrség hivatalos oldala, a police.hu pedig kitakarás nélkül közöl képeket? Ráadásul az előző parlamenti ciklusban alkotott új polgári törvénykönyv leszögezi: az érintett hozzájárulását nem csupán a fotó nyilvánosságra hozatalához, hanem már az elkészítéséhez is ki kell kérni.

Utána

police.hu

Egy évvel ezelőtt Székely László az új polgári törvénykönyv megalkotásáért felelős miniszteri biztos – jelenlegi ombudsman – azt mondta egy konferencián: az lenne a helyes szabályozás, ha az intézkedő rendőrnek tűrnie kellene képmása közzétételét, hiszen az emberek többsége számára ő testesíti meg a közhatalmat. Szerinte az lenne a jó, ha a súlyos, társadalmat felkavaró bűncselekmények elkövetőinek is kellene azzal számolniuk, hogy közszereplőkké válnak, és képmásukat sajtófotókon teszik közzé. Ugyanakkor megvédte az új Ptk.-t, mely szerinte nem hozott újat, csak a már bevett bírósági gyakorlatot szentesítette. Ezt a bírói gyakorlatot bírálta most felül az Ab.

A média képviselői egy éve egy konferencián felvetették, hogy jóformán csak Azerbajdzsánban van a magyarhoz hasonló gyakorlat. A magyar médiapiac meghatározó szerkesztőségeinek vezetői által létrehozott Főszerkesztők Fóruma a Kúria döntése után úgy fogalmazott: ellentétes a közérdekkel a rendőrök kitakarása.

Az Ab 2010 óta – leszámítva az online kommentelésről született döntést – több olyan határozatot hozott, melyben kiállt a sajtószabadság vagy az adatnyilvánosság mellett. Többek között megállapították: nem minden rágalmazás sértő, a közszereplőknek többet kell tűrniük, mint a magánembereknek. Az Ab szerint szükségtelen a bizalmas posztot betöltő állami alkalmazottak titkos eszközökkel történő gyakori megfigyelése, továbbá az állami cégek és – legújabban – azok leányvállalatai, valamint állami hivatalok gazdálkodási adatait nyilvánosságra kell hozni.

"Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését"

A testület döntése azért is érdekes, mert a "történelmi alkotmányra" hivatkozik, amikor leszögezi: "a sajtószabadság minden kétséget kizáróan történeti alkotmányunk vívmányai közé tartozik". A döntés felemlegeti az 1848-as forradalom 12 pontját: „Kívánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.” Ugyanakkor az Ab azt is megállapította: "A saját képmáshoz való jog nem szerepelt az előző Alkotmányban és nem szerepel az Alaptörvényben sem, jóllehet egyes nevesített személyiségi jogoknak vannak alaptörvényi megfelelői is (pl. jóhírnévhez való jog, személyes adatok védelméhez való jog)".

A konkrét bírósági ügyről az Ab ezt írta: "A rendőrök szolgálati feladat ellátása érdekében, közhatalom gyakorlójaként, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó, vagyis nyilvános rendezvényen vettek részt." A testület megjegyezte: "A képek bizonyos fokú szabad felhasználása nélkül a modern tömegtájékoztatás nem létezhetne, a polgári jogi szabályok szó szerinti, merev értelmezése alapján már a felvétel készítése is engedélyköteles lenne."

"Szabadságunk maradékának egyik legfontosabb darabját sikerült most megvédeni" - méltatta az Ab határozatát Eötvös Károly Intézet szerdán. A szervezet szerint ezzel a döntéssel pont került egy évtizedes jogi vitának a végére: a sajtószabadság a közhatalmat gyakorló rendőr személyiségi jogaira hivatkozással nem korlátozható.

A határozattal Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla nem értett egyet, ezért különvéleményt fogalmaztak meg.