szerző:
hvg.hu

A kormány tudja, hogy végül engedményeket kell tennie az Egyesült Államoknak, ám a miniszterelnök arra gyúr, hogy a számára fontos ügyekben erre ne kerüljön sor. Ehhez szövetségeseket keres az EU-ban, és Angela Merkel támogatásában bízik, aki viszont a jelek szerint letérítené Orbánt a különutakról. Fideszes politikusokat kérdeztünk és a német politikai reakciókat próbáltuk letapogatni, hogy megtudjuk, mi zajlik a kitiltási botrány színfalai mögött.

Nem különösebben izgatja a Fidesz és a kormány vezető politikusait az amerikai–magyar kapcsolatok megromlása – legalább is ezt szűrtük le hétfőn a parlamentben öt kormánypárti politikussal beszélgetve. „Majd megoldjuk”, „tárgyalni kell”, „ne arra figyelj, amit a szavazóinknak mondunk, hanem arra, amit majd teszünk” – ezekkel a már más esetekben is hangoztatott mondatokkal zárták le a beszélgetést többen is a Fideszből. Majd inkább a netadó által felkorbácsolt indulatokat hozták szóba, a vasárnapi és a keddre tervezett tüntetésről beszéltek, a tömeg várható nagyságát találgatták – mintha ez jobban aggasztotta volna őket.

Az amerikai nagykövetség ügyvivője, André Goodfriend másfél hete ismerte el nyilvánosan, hogy korrupciós gyanú miatt az Egyesült Államok kevesebb, mint tíz – mint később kiderült: hat – magyar kormányzati tisztviselőt tiltott ki. A kormány tagjai az első napokban a „szoros” amerikai–magyar kapcsolatokról, „baráti”, „szövetségesi” viszonyról beszéltek, de az október 23-i ünnepi beszédekben már élesen kritizálták az USA-t, és azzal védekeztek, hogy a nagykövetség nem hajlandó kiadni a neveket, így a magyar hivatalok nem is tudnak lépni az állítólagos korrupciós ügyben.

Orbán: időben nézett maga mögé?
©

Déli Áramlat + civilek vegzálása

Annak ellenére sem tartják „értékrendi” – azaz Nyugat kontra Kelet – vitának a kormánypártban az ügyet, hogy a Fidesz választmányi elnöke, egyben az Országgyűlés elnöke, Kövér László október 23-án egy interjújában arról beszélt, ha folytatódik az EU-ban Magyarország bírálata, „érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyan kellene ebből szép lassan, óvatosan, de kihátrálni”.

A párt egyik, közismerten atlantista politikusa Kövér László felvetésére úgy reagált a hvg.hu-nak, hogy ebben a kérdésben „csak arra kell figyelni”, amit Lázár János miniszteri minőségében mond, minden más a Fidesz törzsszavazóinak szól, akiket viszont meg kell nyugtatni, hogy a kormánypárt nem bizonytalanodott el az amerikai nyomás hatására. Egy másik magas rangú politikus is úgy vélekedett, az USA-val folytatott vitában is az Orbán–Lázár „duó” fújja a passzátszelet, akik „érdekalapon” akarnak majd tárgyalni az amerikaiakkal. Forrásaink egybehangzóan állították, „szó sincs arról”, hogy a miniszterelnök hátat fordított volna a nyugati világnak, és akár említést tett volna szűkebb körben arról, hogy szakítana az európai vagy NATO-szövetséggel, de ezen belül növelni akarja Magyarország mozgásterét.

Bár a hvg.hu által megkérdezett fideszes forrásokat élénken foglalkoztatja, hogy vajon ki lehet rajta az amerikaiak listáján, azt minden egyes politikus „magától értetődőnek” veszi, hogy a kormány oroszokhoz fűződő „túl szoros” viszonya miatt alakult ki konfliktus az Egyesült Államokkal. Forrásaink állították, Orbánt nem érte felkészületlenül a „támadás”, korábban a kormány már kapott informális jelzéseket az atlanti szövetségesektől. Úgy tudjuk, még brit közvetítésen keresztül, a szeptember 4-5-i walesi NATO-csúcsot megelőzően is kaptunk információkat arról, hogy az USA be fog keményíteni. Források szerint informális úton a magyar kabinet már kapott jelzéseket arról, hogy az amerikaiakat „igazából” mi zavarja: a legfelsőbb szintű döntéshozatalra rálátó két forrás az orosz gázvezeték, a Déli Áramlat építésében való részvételt és a Norvég Alapból részesülő civil szervezetek vegzálását emelte ki.

Orbán olvasgatva készült az „ütközetre”

A miniszterelnök forrásaink szerint tudatosan készült a „harcra”. A hvg.hu tudósítója szeptember 24-én jelen volt, amikor Orbán megállt a parlament folyosóján beszélgetni az egyik ellenzéki frakcióvezetővel és Trócsányi László igazságügyi miniszterrel a parlament folyosóján. Akkor hosszan beszélt arról, hogy folyamatosan elemzi az amerikai külpolitikát és diplomáciát, figyeli általában mire és hogyan reagálnak (Barack Obama az előző nap bírálta a magyar kormányt a civil szervezeteket ért retorziók miatt – a szerk.).

 

A kormányfő még arra is kitért, hogy ehhez szakirodalmat is gyűjtött, éppen Magyarics Tamás Amerika-szakértő „Az Egyesült Államok külpolitikájának története” című könyvét tanulmányozza. Bírálta is az USA-t, amiért szerinte túl „egysíkúan” reagál egyes kérdésekre, így többek között azt is kifejtette, hogy az amerikaiak nem értik, hogy az egyes országoknak eltérő a politikai kultúrája. Szóvá tette például, hogy az USA „odahaza” sok tekintetben „illiberális”, így felemlegette példaként az Amerikában „természetesnek” vett rendőri szigort. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy az „egyenlőségre” alapozó nyugati, zsidó-keresztény kultúrában tudott csak gyökeret verni a demokrácia, és amikor ő kereszténység fontosságáról beszél, nem hitbéli kérdésekre gondol.

Vigyázó szemét Merkelre vetette

„Túl sok minden került az orosz mixbe: Paks, Déli Áramlat, az Oroszországgal szembeni szankciók bírálata, az ukrán békerendezés kritikája, az ukránoknak való gázszállítás leállítása. Le kell ülni tárgyalni az amerikaiakkal és megkérdezni, mit akarnak ebből kitenni” – magyarázta egy magát atlantistának való forrás, aki szerint Orbán és Lázár ezzel tisztában is van. Ugyanakkor információink szerint ilyen típusú felajánlás az USA felé még nem történt meg, a színfalak mögött sem zajlanak még részletekbe menő tárgyalások.

Ezt egy magas rangú kormányzati forrás azzal magyarázta, hogy a miniszterelnök elsősorban Angela Merkelre figyel. „A német kancellár egyelőre még nem szólalt meg nyilvánosan, és ez számunkra megnyugtató” – fogalmazott a diplomáciai döntéshozatalra ráhatással bíró forrás, aki azt állította, Merkel a legfontosabb ügyekben egyelőre nem pártolt el Orbántól.

A másik, fentebb említett fideszes forrásunk szerint a miniszterelnök aszerint fog tárgyalni az amerikaiakkal, hogy az „orosz mix” mely elemeihez tud szövetségeseket – a németek mellett a cseheket, szlovákokat említette – szerezni az EU-n belül. Több fideszes és kormányzati forrás úgy vélte, Orbán úgy fog tárgyalni az amerikaiakkal, ahogy az EU-val szemben taktikázott az előző ciklusban: kisebb ügyekben látványos gesztusokat akar majd tenni, hogy a számára fontos ügyekben eredményekre tudjon jutni. Csakhogy a tapasztalatunk szerint, a német kormány épp Orbán különalkus taktikáját szeretné visszaszorítani a fontos összeurópai kérdésekben.

Vissza a tárgyalóasztalhoz!

Az mindenesetre jelzésértékű, hogy a héten két magas rangú német politikus is Magyarországon járt: Michael Roth, a nagykoalíciós kormány európai ügyekkel foglalkozó szociáldemokrata (SPD) külügyi államtitkára, valamint Hans-Peter Friedrich, a Bundestag kereszténydemokrata-keresztényszociális (CDU/CSU) frakciójának helyettes vezetője. Bár egyes esetekben a hangsúlyok eltérőek voltak, a sajtóbeszélgetéseken kiderült, a Merkel-kormány határozott szándéka, hogy Orbánt letérítse a különutakról. Azokban az ügyekben, ahol egyértelműen van közös európai érdek (pl. európai energiapolitika, Oroszország-politika), megértesse, hogy egy 500 milliós Európa sokkal jobban tudja kifelé érvényesíteni az érdekeit, mint egy 10 milliós Magyarország vagy akár egy 80 milliós Németország.

Amúgy pedig az összes tagállamot köti az európai közösségi jog, és a vitás kérdésekben aszerint kell eljárni, miközben maga az intézményrendszer is fejlődik. A közeljövőben nemcsak a a jogállamiság és uniós alapértékek védelmének monitorozására születhet mechanizmus, hanem döntés születhet az európai védelmi politikáról, az európai védelmi képességek fejlesztéséről, illetve az energiafüggetlenség biztosításának lépéseiről. Az előbbi a magyarhoz hasonló demokrácia-ügyek, az utóbbi az ukrán válság miatt lett sürgető. A németek szemmel láthatóan bíznak az európai intézményrendszer konszenzuson alapuló működtetésében, és azt is leszögezték, hogy az Európai Unióban egyetlen országot sem lehet kipécézni, és izolációs politikát folytatni vele szemben (ez korábban Ausztriával szemben sem vezetett eredményre – szerk.). Hanem minden erővel mindig vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz.

Orbán európai rezsiharcot akar

Versenyképesség és energiaárak – ezeket említette a Fidesz egyik magas rangú politikusa, mint amik Orbánnál kulcskérdéssé váltak.

„A múlt héten azzal ment be az európai csúcsra, hogy kifejtette a kormány- és államfőknek: kész lemondani az orosz kapcsolatról, ha garantálják más formában az energiaellátást. Például térjen vissza Németország az atomenergiához” – mondta egy, az eseményen jelen volt néppárti forrás, aki szerint Orbán pontosan tudja, ezt otthon Merkel nem tudja keresztülvinni, de így próbált rávilágítani arra, miért függ még sokáig Európa az orosz gáztól.

Forrásunk szerint Orbán neki is kifejtette már, hogy a német ipar az EU motorja, ami viszont csakis olcsó energiával tud hosszú távon versenyképes maradni a globális piacon. Márpedig a miniszterelnök szerinte abban bízik, hogy Paks vagy a Déli Áramlat révén Magyarország növelni tudja régiós versenyképességét azáltal, hogy így szállítja az olcsóbb energiát a német iparnak. „Hányszor mondtuk az amerikaiaknak, segítsenek megépíteni legalább a horvát cseppfolyósgáz-terminált, növeljék a mozgásterünket. Eddig nem kaptunk érdemi választ” – mondta a Fidesz egyik elnökségi tagja, hogyan érveltek az USA-nak korábban.

Orbán: most akkor őt követem
©

A sajtóbeszélgetéseken szerzett benyomásaink alapján a Merkel-kormánynak viszont épp ezeknek a pontokon túl sok Orbán külpolitikai aktivizmusa: egyrészt ahol van európai érdek és eredményesebb lehet a közös érdekérvényesítés, ott közösen kell fellépni, és nem szabad belemenni egyetlen tagállamnak sem különalkukba. Ez nemcsak a nagyobb politikai súly miatt van így: az EU a szolidaritásra épül – ezt Magyarországon az összes parlamenti politikus nem emlegette ennyiszer az elmúlt 4 évben, mint a két német meghívott két nap alatt.

Bár egy ország az energiamixéről saját maga dönt, az európai energiaellátásra is kiható projekteknek transzparensnek és jogilag EU-konformnak kell lenniük. Amennyire ezek a kijelentések „lefordíthatóak” konkrét ügyekre, Magyarország ne képviseljen külön álláspontot se az ukrán válság kezelése, se az Oroszország elleni szankciók ügyében – ha az utóbbiak nem is elég hatásosak, de mivel már döntöttek róluk, nem szabad folyamatosan megkérdőjelezni ezeket. A Déli Áramlat megépítése (a szállítóútvonalak diverzifikálása) Európa számára fontos, de csak úgy lehet hozzákezdeni, ha az illeszkedik a közösségi joghoz: a Gazprom (ahogy korábban az E.on a magyar földgáz-szállítórendszer esetében) nem birtokolhatja egyszerre a tranzitországokban az alapinfrastruktúrát és nem lehet egyszerre nagykereskedő.

Emellett bizonyos témákban Németország az európai ajánlatra próbálhatja felhívni a magyar kormány figyelmét: például, hogy lehet közös megoldást találni az energiafüggetlenség biztosítására, kölcsönösen építve egymás energiavagyonára. (Például az északi olcsó szél- vagy vízenergiára, a francia atomerőmű-kapacitásokra, a délkelet-európai „napenergia-készletre”.) Paksot sem ab ovo ellenzik a németek: ott is inkább a transzparenciát hiányolják, hogy nem tudni, milyen üzleti tervezés mellett milyen megállapodás, illetve háttéralkuk nyomán kötött az Orbán-kormány szerződést a bővítésről az oroszokkal.

Ezek mind a puha diplomácia következetes és határozott irányvonalai: Németország sose mondana olyat, hogy meg kell fontolni, Magyarország szövetségese és barátja marad-e, mert az megkérdőjelezhetetlen. Talán néha olyan barátról van szó, aki berúg, és haza kell kísérni, de erről inkább diszkréten nem beszélünk.

Elhúzódó vita lesz

Ugyanakkor az Egyesült Államok a jelek szerint egyértelműen beszállt a kommunikációs hadviselésbe, ezt jelezte André Goodfriend ügyvivő a négynapos ünnep közepén tartott másfél órás sajtótájékoztatója, amin új bejelentés nem hangzott el, kifejezetten azzal a céllal szervezték, hogy az újságírók minden kérdésére válaszolhasson a kitiltási üggyel kapcsolatban. Goodfriend ezek után az internetadó elleni első tüntetésen is részt vett, és nyilvános vitába keveredett a Twitteren Kovács Zoltánnal, a kormány kommunikációs államtitkárával.

A mandátuma utolsó heteit töltő Barroso-bizottság meglepően gyorsan reagált a még csak tervezet formájában létező internetadóra, és szólított fel annak visszavonására. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a januárban Jean-Claude Juncker vezetésével felálló új testület hogyan viszonyul majd értékalapú kérdésekhez. Az új bizottságtól egyelőre mindenki azt várja, jóval politikusabb lesz elődjénél, a jogállamiságért, alapjogokért, az EU alapértékeiért felelős alelnök, a holland Frans Timmermans pedig már több nyilatkozatában előre jelezte, hogy nem marad csendben, ha egyes tagállamokat kell majd kritizálnia, megemlítve Magyarországot is.

(A cikk megírásában közreműködött: Bogár Zsolt, Kósa András, M. László Ferenc.)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Holtestet találtak a tűzoltók egy kiégett kazánházban Makón

Holtestet találtak a tűzoltók egy kiégett kazánházban Makón

Mégsem lehet polgármester Kengyelen a vádalkut kötő Nagy Szilárd

Mégsem lehet polgármester Kengyelen a vádalkut kötő Nagy Szilárd

Tudjon róla: csak egyfajta töltővel lehet majd tölteni a mobilokat az EU-ban

Tudjon róla: csak egyfajta töltővel lehet majd tölteni a mobilokat az EU-ban

Feleakkora sebesség is elég lesz a Marson, ha egy űrhajót akarnak kilőni

Feleakkora sebesség is elég lesz a Marson, ha egy űrhajót akarnak kilőni

“Akiket megszeretünk, először idegenek voltak” – Feldmár András a dokumentumfilmekről

“Akiket megszeretünk, először idegenek voltak” – Feldmár András a dokumentumfilmekről

Célzott likvidálás: a terrorizmus ellen nem hatásos a vezetők kilövése

Célzott likvidálás: a terrorizmus ellen nem hatásos a vezetők kilövése