A The Guardian brit napilap pénteki szerkesztőségi cikke az internetadóval foglalkozik.

A szerző szerint az  internetadó elleni tiltakozások jelzik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök sebezhetőbb lehet, mint amilyennek látszik.

A magyar középosztály megmutatta, hogy a nehéz politikai környezetben is képes a mozgósításra, és a civil társadalomra rákényszerített számos korlátozás után az internetügy bizonyulhatott az utolsó cseppnek a pohárban. Az Európai Uniónak fel kell ismernie, hogy a tiltakozókat segítenie kell, és konkrétabb fellépésre van szükség, akkor is, ha nehéz beavatkozni egy tagállam belügyeibe – áll a The Guardian pénteki szerkesztőségi állásfoglalásában. 

MTI / EPA / Julien Warnand

A The Economist című folyóirat Kelet-Európára szakosodott blogrovatának (Eastern approaches) elemzése szerint az eddig megállíthatatlan formában lévő magyar miniszterelnök most "ráfutott egy sebességkorlátozó fekvőrendőrre". Orbán és a Fidesz hirtelen szokatlan látvánnyal szembesült: tízezrek tiltakoztak Budapest utcáin. Hosszú ideje most először tűnik úgy, hogy vannak határai annak is, amit Orbán Viktor megtehet.

A legtöbb megfigyelő szerint Orbán internetadója is abba a mintába illeszkedik, amelyben az adók és a szabályozások a független gazdasági és társadalmi tevékenység feletti ellenőrzésre szolgálnak a kormányfő által meghirdetett illiberális állam jegyében. A Fidesz elleni korábbi tiltakozások néhány hét után elhaltak ugyan, ám lehet, hogy az internetadóval a kormány most túl messzire ment – áll a The Economist írásában. 

A Gazeta Wyborcza lengyel napilap Mariusz Piotrowski kommentárját közli, amely kifejti: az internetadó bevezetése elleni tüntetések nem döntik meg Orbán Viktor – a szerző által tekintélyelvűnek minősített – kormányát, de megmutatják, "a magyarok alternatív megoldást keresnének a Fidesz helyébe, amely azonban – minden hibája ellenére – egyre gyakrabban a kisebb rossznak tűnik" a Jobbikhoz képest. 

Lengyel hetilap: a Bunge lehetséges áfacsalása miatt tüntetett a nép

Az internetadó elleni tüntetésekről Lengyelország legnagyobb példányszámú társadalmi-politikai hetilapja, a Gosc Niedzielny is közölt véleménycikket. A külföldi rovat vezető szerkesztője, Andrzej Grajewski rámutat, a havi 700 forintos internetadó "csak formális oka a tüntetéseknek". A kommentár kifejti, a pártpolitikától függetlennek minősített tiltakozások egyik szervezője, Gulyás Balázs nemrég még a "posztkommunista baloldal ifjúsági szervezetének aktivistája volt", de a tüntetések háttérében a nemzetközi konszernekre kivetett különadó is meghúzódik, valamint a Bunge cég lehetséges érintettsége a magyarországi áfacsalási ügyekben.     

Ezzel kapcsolatban a cikk André Goodfriendnek, az Egyesült Államok nagykövetsége ideiglenes ügyvivőjének a szerepére utal, aki – mint írja – "nem véletlenül jelent meg az internetadó bevezetése elleni tiltakozáson", korábban pedig a magyar közéleti szereplők ellen bevezetett beutazási tilalmat jelentette be "zavaros módon", ami arra ösztönözte a magyarországi ellenzéket, hogy korrupcióval vádolja meg a magyar kormányt. Ezzel kapcsolatban a kommentár azt a következtetést vonja le: "Amikor Orbán a befolyásos nemzetközi lobbi ideológiai vagy gazdasági érdekeit sérti, nemcsak a hazai tiltakozásokra, de a külföldi központok által megszervezett obstrukcióra is számítania kell."