Medián: erősödött a Jobbik, gyengült a Fidesz

A tél utolsó hónapja a Fidesz gyengülését és a Jobbik határozott erősödését hozta – ez a legszembetűnőbb eredménye a Medián legfrissebb, február végén 1200 fő személyes megkérdezésével készült felmérésének.

Stiller Ákos

Minden második válaszadó azt szeretné, ha az áprilisi országgyűlési választás kormányváltást hozna, míg 40 százaléknyian óhajtanák az Orbán-kormány hatalmon maradását. A gyakorlatban a Fidesz jelenleg is magasan vezeti a pártok versenyét, bár mostani fölénye jócskán elmarad attól, amit az előző választások előtt, 2010 februárjában mért a Medián: akkor az összes választó 44 (ezen belül a választani tudó „biztos” szavazók 62) százalékának támogatására számíthatott, most ugyanez az arány 36, illetve 49 százalék.

Az elmúlt hónapban lényegesen megugrott viszont a Jobbik támogatottsága, sőt a teljes szavazókorú népességben mért 14 százalékos népszerűség rekordnak számít – ilyen népes támogatói bázis eddig mindössze egyszer, két évvel ezelőtt állt a radikális párt mögött.

Az elmúlt hetek egyik meghatározó belpolitikai botrányáról, a február elején kipattant Simon Gábor-ügyről a lakosság meglehetősen tájékozott: a válaszadók 91 százaléka hallott az esetről, 72 százalékuk meg tudta nevezni a „főszereplőt”, 52 százaléknyian még a szóban forgó pénzösszeg nagyságával is tisztában voltak. A Simon-ügy lehetséges hatásai kapcsán a válaszadók 57 százaléka úgy vélekedett, hogy a botrány jelentősen rontja a baloldali Összefogás választási esélyeit – ennek ellenére a közös lista támogatottsága a januárihoz képest lényegében változatlan maradt, sőt az MSZP önállóan mért népszerűsége egy kissé még javult is. Ezt magyarázhatja az az adat, hogy a válaszadók többsége (53 százalék) szerint ilyen vagy ennél súlyosabb esetek nemcsak az MSZP háza táján vannak, hanem minden pártnál, így a Fidesznél is bőven előfordulnak. Az Összefogás változatlan számait persze úgy is lehet értelmezni, hogy a botrány eltántorította azokat az – egyébként folyamatosan csökkenő számú – bizonytalan szavazókat, akik a választások közeledtével esetleg a baloldali koalíció felé fordultak volna. 

Stiller Ákos

 Az egy évvel ezelőtt 40 százalékos választási részvételi hajlandóság mostanra 57 százalékosra nőtt, igaz, az önmagukat „biztos” szavazónak vallók egytizede még mindig nem tud vagy nem akar pártot választani. Ugyanakkor a tömegesen rejtőzködő baloldali szavazókat feltételező találgatásokra a Medián felmérései nem szolgálnak bizonyítékkal. Igaz, a nyílt pártpreferenciával nem rendelkezők közül lényegesen többen szeretnének kormányváltást (47 százalék), mint ahányan az Orbán-kormány hatalmon maradását remélik (mindössze 14 százalék) – erre logikus magyarázat, hogy a kormány támogatói döntő részben magát a kormánypártot is támogatják, míg a „kormányváltók” esetleg nehezebben találnak maguknak pártot. A pártpreferenciával nem rendelkezők egyéb kérdésekre adott válaszainak elemzése azonban nem bizonyítja, hogy számottevő lenne körükben a rejtőzködő baloldaliak aránya.

A kormány teljesítményének megítélése az előző hónaphoz viszonyítva valamelyest romlott (a januárban mért 44-ről 40 százalékra csökkent), összességében azonban a ciklus közepe óta javuló tendenciát mutat. Hasonló a helyzet az általános közhangulat tekintetében is: a két éve javuló trend megtört, és a januári 40-ről 36 százalékra mérséklődött azok aránya, akik szerint Magyarországon jó irányba mennek a dolgok.

A kormányoldal enyhe megingását jelzi a vezető politikusok népszerűségi rangsorának alakulása is. A rangsor első felét továbbra is nagyrészt fideszes politikusok uralják, de közülük többnek (Áder Jánosnak, Rogán Antalnak, Tarlós Istvánnak) három százalékpontnál is többet esett a népszerűsége az elmúlt hónapban. A tízes toplistában viszont Mesterházy Attila és Bajnai Gordon mellett (sőt őket egy hajszállal megelőzve) most először Vona Gábor is helyet követelt magának.

HANN ENDRE, LAKATOS ZSUZSA