Dabóczi Kálmánt választotta a Fővárosi Közgyűlés a megváltoztatott státuszú Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) vezérigazgatójának. A szakértői vélemények megoszlanak arról, szakmai vagy személyes okai voltak valójában Vitézy Dávid leváltásának. Van, akik egyenesen úgy fogalmaz: Vitézyt túlexponálták a sikerei, túlságosan reflektorfénybe került, a fővárosi önkormányzatra nem hullott elég dicsfény, azaz szimpla féltékenység állhat a háttérben. A BKK kontója ráadásul összességében pozitív volt, szakmai okok elvben nem indokolták a cserét.

Háttérembereket kellett jutalmazni?

Nevük elhallgatását kérő szakértőink szerint szerepet játszhatott a döntésben az is, hogy a főpolgármester mögött álló bizonyos háttérszereplőket "meg kellett jutalmazni". Más problémára mutat rá, hogy az MSZP az ügyben Tarlós oldalára állt. Horváth Csaba, aki helyett az Összefogás végül Bokros Lajost indította Tarlós kihívójaként, folyamatosan arról beszélt, hogy a BKK káoszt és kiszámíthatatlanságot hozott. Szinte mindegyik frakció fúrta Vitézyt – amibe nyilvánvaló családi kötődésein túl (Vitézy szegről-végről rokona Orbánnak, édesanyja volt fideszes EP-képviselő) az a meggyőződés is a szerepet játszhatott, hogy "a választó autós ember", miközben Vitézy tevékenysége az autózásnak próbált használható alternatívát kínálni. Emlékezetes, hogy Tarlós első nagy kirohanása a BKK ellen épp a körúti lámpahangolás ellen történt, amikor az a villamosokhoz és nem az autókhoz hangolta a BKK a közlekedési lámpákat.

Túlexponálta magát?

MTI / Marjai János

Természetesen a BKV részéről is érkezhetett nyomás Vitézy eltávolítására (és a BKK szerepének lefokozására), hisz a vállalat nem könnyen találta meg a helyét az új szervezeti rendszerben, csökkent az érdekérvényesítő képessége, részben ki volt szolgáltatva a szolgáltatás megrendelőjének, a BKK-nak, amely a menetrendet, valamint a viszonylatok rendszerét is újraírta. A szolgáltatás mindazonáltal egyenletesebbé vált, 2010 előtt gyakoribbak voltak a járatkimaradások, nehezebben tudta tartani a BKV az elvárt teljesítményt.

A fő irány nem változik?

Egy optimistább vélemény szerint a BKK alapfunkcióiban nem várható változás. A helyzete nem változik akkorát, mint az tűnik – véli Dorner Lajos, a VEKE elnöke. Szerinte annak az integrált szemléletmódnak a képviselete, amely a közlekedést a maga komplexitásában kezeli, s eddig a BKK-hoz és Vitézy Dávidhoz kötődött a köztudatban, most – úgy néz ki – a Budapesti Városigazgatási Holdinghoz és elnökéhez, Bán Tamáshoz kerül, és gyelőre semmi nem utal arra, hogy a főváros vezetése ezentúl más szakmai elképzeléseket képviselne. "Reméljük, ez nem is fog változni, a VEKE nem támogatna egy visszarendeződést" – tette hozzá. Dorner szerint ezt az "integráns szemléletmódot" amúgy sokan képviselik, és nem csak Vitézy, akinek a beosztottakkal szemben megalázó, a tárgyalópartnerekkel fennhéjázó vezetési stílusa részben bukásának előidézője is volt (sokan panaszkodtak erre mind a BKV, mind a BKK Közút, a kerületek, minisztériumok, cégek felől).

A megrendelői és a szolgáltatói tevékenység szétválasztása a BKK-koncepció alapeleme, és Dorner szerint az, hogy a BKK bekebelezte a BKV-t, pont az alapelv felrúgása volt. A megrendelő (BKK) feladata azt meghatározni, hogy hol, milyen kapacitású és milyen felszereltségű járművekkel kell szolgáltatni, de nem szólhat bele abba, hogy a szolgáltató miként szervezze a saját életét, és kitől mit vegyen. Ha megteszi, akkor az a versenybe és akár a törvénybe is ütközhet. A BKK sajnos túlnőtt az eredeti szakmai célokon, és inkább hatalmi, mint szakmai ambíciók miatt – fejtette ki.

A városvezetési döntésmechanizmus ideálja a régi Közmunkák Tanácsa, ahol a fejlesztésekről közösen döntöttek az érintettek, a BKK pedig ebből épp hogy kihúzta magát – sokszor lépett közgyűlési felhatalmazás nélkül, megkerülve a döntéshozó plénumokat, önhatalmúan. Ezt maguk a képviselők is szóvá tették. Most az egész döntési mechanizmus közelebb, illetve visszakerül a főpolgármesterhez és a közgyűléshez – véli a VEKE elnöke. De az igazi, a legfontosabb kérdés szerinte inkább az lesz, hogy az utóbbi négy év viszonylagos működési bősége (nem kellett működési költségre hitelt felvenni) megmarad-e, azaz lesz-e elegendő forrás a közösségi közlekedés működtetésére. Mert ez továbbra sincs megoldva – épp szerdán döntött a közgyűlés a 4-es metrónak adandó 9 milliárdos állami juttatásról.

Válaszút előtt a BKK?

Stiller Ákos

Az utód

Dabóczi Kálmánról pozitív véleményeket hallottunk: tehetséges, relatíve fiatal, van véleménye, viszonylag szókimondó, van rálátása a közlekedésre (leginkább országos szinten, hiszen a Közlekedéstudományi Intézettől érkezik a BKK-hoz). De kérdés, miért hozták oda, mennyire leépítő-végrehajtó szerepet oszt neki Tarlós, mennyi mozgástere marad.

Dorner Lajos, a VEKE elnöke szerint viszont Dabóczi épp olyan dolgokkal foglalkozott eddig, ami a BKK profiljába vág: közösségi közlekedési szolgáltatások megrendelése, elektronikus jegyrendszer, elektronikus utastájékoztatás, csak épp országos szinten. Természetesen a fővárosi ügyekben kevésbé jártas, de a kormány mint legfőbb finanszírozó bizonyosan jóváhagyta a személyét.

Dabóczi a kormány embere?

MTI / Kovács Attila