A közös országos listán induló Összefogás 2014-es választási kudarca után most kapnak észbe a baloldali pártok, hogy el kell kezdeniük dolgozni saját karakteres arculatukon, ha 2018-ban labdába rúgnának a Fidesz-KDNP és a Jobbik mellett. Egy közelmúltbeli kerekasztal beszélgetésen teljes volt az egyetértés, hogy a baloldalnak “vízióra” van szüksége. A veszprémi időközin ugyan még egységesen felsorakoztak Kész Zoltán mögött az ellenzéki pártok, de “összefogás” helyett már a választási rendszer által kikényszerített “együttműködésről” beszéltek.
Az MSZP-ben szokás szerint kiújultak a párton belüli harcok, és a múlt is teherként nehezedik azokra a középgenerációs politikusokra, akik új pályára állítanák a szocialistákat. Prominens MSZP-sek egyhangúan mondják, hogy a pártban valamiféle fordulatra van szükség. Hogy milyen irányba indulnak el, nagyban múlik azon, ki állítja maga mellé a választmány többségét.
Kész Zoltán
Túry Gergő
A DK tisztújító kongresszusán Gyurcsány Ferenc “polgári Magyarországról” és új stratégiáról beszélt, de egyelőre nem látszik, mit értett ez alatt a pártelnök. Az Együtt frissen megválasztott elnöke, Szigetvári Viktor pedig a "higgadt, realista politikát" irányozta elő, aminek a részleteit a Pápa Levente alelnök által vezetett Váradi András Alapítvány hívatott kidolgozni. Ezen kívül az is jól látszik, hogy a szintén alelnökké választott Juhász Péter nem fogja elengedni az antikorrupciós harcot, ami marad fontos ügye az Együttnek.
A baloldali ellenzéki pártok közül mindazonáltal a Párbeszéd Magyarországért (PM) kezdett el a leglátványosabban építkezni. Tavaly októberben létrehozták a Megújuló Magyarországért (MMAA) névre hallgató pártalapítványukat, idén februárban pedig bejelentették, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését kezdeményezik.
A Zöld Teraszokból nem lesznek Polgári Körök
Scheiring Gábor, az MMAA elnöke, volt országgyűlési képviselő, valamint Tordai Bence, az alapítvány ügyvezető alelnöke a sajtónak ismertette a párt stratégiáját, valamint az alapjövedelmi koncepciójuk részleteiről is konkrét számokkal álltak elő.
“Védeni az alkotmányt kevés, ha nincs demokratikus kultúra” – fogalmazott Scheiring, ezért kezd a PM aktív “szubkultúra- és közösségépítő munkába”, aminek elsődleges formája a Zöld Terasz-hálózat kiépítése. A Zöld Teraszok ugyan kapnak központi támogatást, de a PM-ben önszerveződő helyi közösségeknek képzelik el ezeket, ahol rendszeres előadásokkal, beszélgetésekkel segítenék a “társadalmilag beágyazott zöld baloldal” létrehozását. Eddig kilenc helyen indult el a kezdeményezés, Tordai azonban gyors bővülést remél, “a ciklus végéig jelen akarunk lenni a 100 legnagyobb városban” – mondta.
Scheiring Gábor - Mennyi az annyi?
MTI / Beliczay László
“Ebből nem lesz akkora léptékű program, mint a Polgári Körök voltak” – utalt Tordai a lehetséges párhuzamra, és arra is, hogy forrásaik és kapacitásuk korlátozottak, amit a fokozott online-jelenléttel ellensúlyoznának. A rendszeresen egy százalék körülire mért támogatottságú pártról közkeletű vélekedés más ellenzéki pártok körében, hogy “visszaszorultak Zuglóba” (ahol Karácsony Gergely a PM talán legismertebb arca a polgármester; januárban készítettünk is vele interjút), így érthető, hogy keresik az országos terjeszkedés lehetőségeit.
Az MMAA 23,6 millió forintos költségvetési támogatásból gazdálkodik, amit pályázati pénzekből egészítenének ki. A Zöld Teraszok mellett ekkora büdzséből akarják megoldani 2015 első felében az online felületek beindítását, egy alapjövedelemről szóló konferencia lebonyolítását, és a Re | Vízió Műhely működtetését, ahol a szakpolitikai jövőképen dolgoznak, ami most elsősorban a feltétel nélküli alapjövedelem körül forog.
2200 milliárdból oldható meg az alapjövedelem
Szabó Tímea, a párt országgyűlési képviselője a fent idézett kerekasztal-beszélgetésen az alapjövedelmet nevezte a PM víziójának, amire Juhász Péter úgy reagált, hogy az csak szakpolitikai kérdés, nem vízió. A többi ellenzéki pártot korábban kérdeztük az ötletről, Schiffer András úgy nyilatkozott, hogy hosszú előzetes egyeztetéseknek kellene megelőznie egy ilyen koncepció bevezetését, a MSZP pedig – vezető politikusaitól legalábbis úgy tudjuk – a következő választmányi ülésen dönthet a kérdésről.
“Azt tapasztaljuk, hogy az alapjövedelemhez még az is szkeptikusan áll hozzá, akinek szeretnie kellene” – mondta Tordai, aki szintén “egy szép utópiát” látott benne évekkel ezelőtt, amikor először találkozott a gondolattal. "A LÉT-tanulmány volt az áttörés, konkrét számokkal volt levezetve, amit addig egy álomnak gondoltam” – tette hozzá Tordai. Hasonlóan lehetett ezzel a PM is, miután erre a tanulmányra építették saját koncepciójukat is, bár főleg a finanszírozási oldalba nyúltak bele.
Fazekas István
Az MMAA alapjövedelem-tanulmánya szerint ahhoz, hogy minden legalább 8 éve Magyarországon élő magyar állampolgár havi alapjövedelemhez jusson (18 év alattiak 25 ezerre, 18 év feletti inaktívak 50 ezerre, várandós kismamák 75 ezerre számíthatnának havonta; a munkaviszonyban állóknak pedig a 100 ezres nettó minimálbért garantálnának) évente 2156 milliárd forintba kerülne az államnak.
A finanszírozás hat pillére, konkrét számokkal a következő:
- alapjövedelem által kiváltott állami kiadások (565 milliárd)
- adórendszer átalakítása (488 milliárd)
- alapjövedelem bevezetése nyomán keletkező többletbevételek (193 milliárd)
- államháztartási pazarlásellenes fordulat (146 milliárd)
- progresszív gazdaságpolitikai fordulat (597 milliárd)
- korrupcióellenes fordulat (175 milliárd)
Arra a felvetésre, hogy a különböző “fordulatok” elég homályosnak hatnak, úgy válaszolt a két politikus, hogy az “LMP-s időkben”, amikor alternatív költségvetéseket készítettek, akkor ezekre a tételekre sokkal magasabb becsléseket adtak, ezek a lehető legvisszafogottabbak számok. Az LMP alternatív költségvetéseinek készítésére rálátó forrásunk viszont azt mondta, akkoriban “sokszor vastagon fogott a ceruza”, és tudottan túlzott becsléseket adtak.
