szerző:
Kálmán Attila
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Civilek és politika kapcsolatáról tartott konferenciát a Republikon intézet, ahol csütörtök délelőtt hat pártpolitikus, délután pedig öt civil mondta el a magáét. A szervezők szerint „még nem jött el az idő” arra, hogy egy asztalhoz üljenek a fent említettek, így viszont nem alakult ki párbeszéd a két oldal között. Az ellenzékiek pártstratégiáról és az orbáni autokráciáról beszéltek, a civilek egotripekbe bonyolódtak.

A Republikon hat ellenzéki párt – MSZP, DK, Együtt, PM, LMP, Liberálisok – képviselőit ültette egy asztalhoz csütörtökön, hogy kifejthessék mi pártjuk stratégiája a 2018-as országgyűlési választásokra, és hogy jönnek ebbe a képbe a civilek.

Az elvtelen összefogás kevés lesz

Fodor Gábor, az MLP elnöke rövid elemzéssel kezdte arról, hogy miért veszít népszerűségébőla  kormánypárt, szerinte a különböző botrányok – főleg a kititási ügy –, az RTL Híradó politizálódása, és a nagy civil demonstrációk együtt vezettek oda, hogy sok korábbi Fidesz-szavazó kellemetlennek kezdte érezni pártját. De rögtön emlékeztetett mindenkit, hogy már az előző ciklusban, 2012 táján is esett nagyot a Fidesz népszerűsége, mégis simán nyertek 2014 áprilisában, úgyhogy az ellenzék nem bízhatja el magát az újpesti és a veszprémi sikerek láttán. Fodor pártja legfőbb feladatának a piacgazdaság, az atlantizmus és a liberális demokrácia visszahozását mondta, mert ezeket számolta fel szerinte az illiberális állam.

Az Együtt egyik új alelnöke, Juhász Péter gyorsan emlékeztette Fodort, hogy a liberális állam elmélete nem csak a liberálisokról szól, hanem „konzervatívoknak és szocialistáknak is helyet enged.” „A Fidesz foglyul ejtette az államot, amíg nem foglaljuk közösen vissza a civilekkel, addig nem demokráciában élünk.” – mondta Juhász, aki civilek alatt minden olyan állampolgárt értett, aki munkaidején túl közügyekkel foglalkozik. Civil szervezetekkel akkor van dolga véleménye szerint a politikusoknak, ha szakértőkkel akarnak párbeszédet folytatni, viszont a szervezeteken kívüli aktív állampolgárok bevonása kulcsfontosságú a demokrácia visszaállításában. Ennek érekében pártok és választók „élő kapcsolatát” szorgalmazta, fontosabbnak állítva ezt be, mint az ideológiai harcok folytatását, de szerinte az „elvtelen összefogás” is káros, ezért sem akart az Összefogás közös listáján szerepelni 2014-ben.

 

Juhász Péter a barikádon
©

Kerék-Bárczy Szabolcs DK alelnök is úgy fogalmazott, hogy az ellenzéket a választási törvény kényszeríti összefogásra, „Orbán kottájából játszunk”, mondta. A pártok nem versenyeznek, mert egy platformra kényszerülnek, hiába gondolnak karakteresen mást központi kérdésekben, A DK-s politikus szerint azért is van ez így, mert nem konvergálnak úgy az ideológiák Magyarországon, mint Nyugaton, ezért az európai demokratikus berendezkedésbe vetett közös hit minimálkonszenzusa összeköti az ellenzéket.

Az LMP társelnöke, Schiffer András úgy beszélt a korábban felvetett problémákról, mint amik a helyzet meg nem értéséből fakadnak. „Akkor lesz kormányváltás, amikor valamelyik politikai erő megérti végre a 2010-es és a 2014-es választások üzenetét.” – ami szerinte az, hogy a rendszerváltás utáni magyar felzárkózási pálya zsákutcába jutott, és egy populista párt ezt kihasználta. Az ország szétszakadása, az oktatás átszervezése, a bérek befagyása oda vezetett a zöld politikus szerint, hogy Orbán „illúziója” elkápráztathatta az embereket, akik elhitték, hogy az illiberális állam – amit Schiffer „intellektuálisan sekélyes” kiszólásnak titulált – megoldhatja, hogy jobban éljenek. Schiffer a külpolitikát is ehibázottnak mutatta be, mert szerinte Magyarországnak nem keleten, de nem is nyugaton kellene „sztárországokat” keresnie, hanem a régióban. Ezeket a kapcsolatokat lehetne kihasználni arra, hogy megszűnjön a kettős gazdasági függőség, és Magyarország ne „összeszerelő ország legyen, ahonnan meg akarnak pattanni a fiatalok.” Abban egyetértett Juhásszal, hogy stabil demokrácia akkor lesz, ha „milliók mozdulnak meg”, új munkásmozgalom és a szakszervezetek felélesztése kellene szerinte, nem „kétezres tüntetőcsoportok.”

„Nem elég minden nap elmondani, hogy Rogán, Lázár, és Habony mekkora szemét és mennyit lopnak.” – Szabó Tímea, a PM országgyűlési képviselője új dimenziót hozott be azzal, hogy kimondta:„A baloldali pártoknak nincs víziójuk.” Mármint a PM-et kivéve, mert az alapjövedelem szerinte pont ilyen vízió, mivel nem pusztán annyiról van szó, hogy mindenki kap 50 ezer forintot havonta, hanem komplex átalakításokat vonna maga után a pénzügytől a teljes szociálpolitikáig. Az elmúlt 25 év kormányai szerinte egytúl-egyig megbuktak, de ő is együttműködésről beszélt, ami az utóbbi időben az összefogást váltotta az ellenzék szótárában. „Veszprémben nem Kész Zoltán gazdasági elképzeléseiről kellett szavazni, hanem a 2/3-ról kellett dönteni.” – magyarázta a két kifejezés különbségét Szabó.

 

Tóbiás József az MSZP pártétekezletén
©

Tóbiás József MSZP-elnök viszont nem hisz az „összefogósdiban”, ezért is indult el az MSZP a maga útján, és ezért indítanak Tapolcán saját jelöltet. Az Együtthöz hasonlóan Tóbiás is a helyi szervezetek megerősítésében, és a választókkal való intenzív kapcsolattartásban látja a jövőt. Azt is reálisnak látja, hogy a „veszprémi modell” lesz működőképes, és mind a 106 egyéni választókörzetben egy jól beágyazott civil mögé állnak majd be az ellenzéki pártok. (Kész Zoltán úgy nyilatkozott a hvg.hu-nak, hogy ez nem reális.) Tóbiás szerint két dologban kell egyetértenie azoknak, akik vissza akarják vinni Magyarországot az „euroatlanti körbe”: a Fidesz leváltásában és egy olyan közös Magyarország-képben, ahol konkrét javaslatok is le vannak fektetve az ideológia alátámasztására.

Diktatúra vagy korlátozott demokrácia? Mindegy, el kell végezni a munkát!

Miután mindenki elmondta a magáét Juhász és Fodor között alakult ki vita arról, hogy demokrácia vagy diktatúra-e a NER. Juhász szerint ez a vita arról szól, hogy félig telinek, vagy félig üresnek látja-e valaki a poharat, ő inkább üresnek, mert szerinte az Orbán-rezsi egy nem teljesen kiépült diktatúra, ahol csak az EU-nak mutatóba hagytak meg néhány „maradványt a demokráciából.” Fodor szerint viszont amíg meg lehet verni a Fideszt választáson, szabadan lehet beszélni a sajtóban, és lehet bármilyen tüntetést szervezni, addig „korlátozott demokráciában” élünk.

Fodor szerint az összefogás nem „Orbán-kotta”, mert a sokat idézett kötcsei beszédben vázolt centrális erőtérnek az kedvez, ha sok párt áll szemben a Fidesszel. Szerinte is a közösségszervezés az egyik kulcsa a 2018-as választásokra készülésnek, de emellett valóban kellene vízió a baloldalon, anélkül esélytelen az ellenzék külön és együtt is. Juhász az alapjövedelmet sem tartja elégnek, úgy viccelt, hogy az nem vízió, „csupán víz, én pedig már bort innék.”

„El kell végezni a munkát!” – ismételte meg körülbelül ötször az MSZP-elnök, szerinte a médiából nem lehet közösséget építeni, és hosszú, fáradtságos munka lesz ugyan, de a pártoknak el kell kezdeniük keményen építkezniük helyben. Ezt fontosabbnak gondolja, mint hogy megnyert pár időközit az ellenzék, bár lélektanilag annak is látja a hasznát, hogy újabb és újabb téglákat ütnek ki a rendszerből, „kikezdve ezzel a Fidesz legyőzhetetlenségének mítoszát.”

„Az Együtt friss formációként nem ott tart, ahol az MSZP 25 év után. Ezt nem sértésből mondom, de mondhatnám annak is.” – viccelt ismét Juhász, miközben Tóbiás József lefagyott pár pillanatra. Szabó Tímea és Schiffer András korábbi párttársak ekézték is kicsit az MSZP-t és a DK-t, régi volt közöttük ekkora összhang abban a  kérdésben, hogy hitelüket vesztett, magukat baloldalinak mondó politikusok többet árthatnak az ellenzéknek, mint amennyit profitálhatnak belőle. Schiffer azt sem értette, hogy miért kell „civil világról” és „helyi világról” beszélni, szerinte az ilyen kifejezések pont azt a hibás beidegződést mutatják, hogy a politikusok még mindig egy „üvegfal túloldaláról” politizálnak. AZ LMP-s képviselő szerint amikor egy párt „megérzi a nép ütőerét”, akkor történik az, amit Spanyolországban vagy Görögországban láttunk a közelmúltban.

Becukisodtak a baloldali mozgalmak

A délutáni civileket felvonultató blokk a moderátor kérésére önbemutatással kezdődött, amibe néhányan úgy belehevültek, hogy csak a beszélgetés végére érintettek kényes témákat, Vágó Gábor meg is jegyezte, hogy „nem kellett volna annyit egotrippelni, végre fontos dolgokról van szó.”

 

Vágó Gábor az éjszakában
©

Gulyás Balázs (Fideszfigyelő, 100 ezren a netadó ellen) szerint azért nehéz civilnek lenni, mert nincs kormányprogram, amivel szemben fel lehetne lépni, ehelyett kapkodó döntések jellemzik a kormányzást. Papp Réka Kinga szabadúszó újságíróként aposztrofálta magát, már gimnáziumba is egyedül írt iskolaújságot, amit betiltottak, mert megírta, hogy cigiznek a gimnazisták, majd nagyon hosszan beszélt különösebb vezérfonal nélkül feminizmusról, anarchista mozgalmi múltról, házfoglalásról és a jelenlegi vezetés hibáiról. Vágó Gábor is felidézte alterglobalista, környezetvédő aktivista, majd LMP-alapító múltját, és azt miért hagyta ott a „parlamenti bolhcirkuszt” és lett újra civil. Ő a konferencia témájához is hozzászólt, miszerint nem szívesen vonul pártzászlók alatt, de minden további nélkül együttműködik pártpolitikusokkal ügyek mentén.

Beszélt továbbá a MostMitől Lang András, aki elmesélte, milyen volt '86-ban 16 évesen részt venni egy március 15-ei megemlékezésen, és azt is, hogy lett Schiffer András az általa alapított Pesti Est ügyvédje. Szerinte szervezetfejlesztési hiányosságok vannak a civil szférában, vagy szétterülnek a csoportok és szétesnek, vagy valaki maga alá gyűri azokat. A volt Krétakörös, volt Humán Platformos Gulyás Márton pedig a „gettópolitizálást” szapulta, azaz azt a jelenséget, hogy a pártpolitika nem csak a választókkal, de semmilyen politikai ágenssel nem találja a kapcsolódási pontokat.

Papp Réka KInga szerint azért haltak el a tüntetések, mert „becukisodtak”, ezzel szemben egy neki tetsző Facebook posztot idézett arról, hogy 100 éve a napokban szüfrazsettek bevertek minden ablaküveget, mert nem értettek egyet a nőpolitikával, most meg hogy nem fogadta el a Parlament az Isztambuli Egyezményt nem történt semmi. Ezt azzal az alattvalói mentalitással is összefüggésbe hozta, amihez szerinte a „poroszos oktatás” vezet. Vágó szerint pont itt kezdődik a civilek feladata, hogy megmutassa és tegyen azok ellen a rendszerek ellen, amik fenntartásában az állam érdekelt. Viszont ez azért nehéz szerinte, mert a civilek, az „állami csöcsön csüggenek.”

 

Gulyás Márton
©

A civilek pártoknál is sokszínűbb világa

Vágó beszélt arról a dinamikáról is, ami szerinte nagyon hasonló a tüntetéseket szervező civilek világában, mint a pártpolitikában: „a kezdeti őskáoszban mindenki összefog, aztán szektásodnak a csoportok – 'Dögöljön meg a szomszéd tüntetése is!' –, majd keresik az együttműködés lehetőségeit. A gyakran felmerülő konfliktust is érintette, azaz beengedjék-e a civilek a pártzászlókat? Szerinte azzal nincs baj, ha egy aktív civil megjelenik egy pártrendezvényen, viszont bizonyos pártok logói „sérthetik” sokak szemét, ezért kirekesztőek. A volt LMP-s képviselőnek például egy MSZP-zászlóról „nem feltétlenül a korrupcióellenesség jut eszébe”, ezért nem is látná szívesen.

A civileknek nem tetsző ellenzéki pártok közül az MSZP és a DK került elő leginkább, de általában negatívan beszéltek a jelenlegi pártokról. A beszélgetés vége felé ki is alakult egy érdekesnek ígérkező Gulyás-Gulyás összecsapás: Gulyás Márton kérdőre vonta Gulyás Balázst, hogy miért engedik be a pártokat a március 15-ei tüntetésükre, szerinte ezzel az egész civil szféra eddigi erőfeszítéseit köpik szemen, és rombolják le azt a képet, hogy nem árulják ki magukat pártoknak. Gulyás Balázs erre annyit mondott, hogy a civil világ  „sokszínű, lehet még sokszínűbb, mint a pártok világa.”

Gulyás Márton a fő roblémát abban látta inkább, hogy nincs „kulturális projekt”, ami körülbelül a „nincs vízió” párja. Azt fejtegette, hogy a jobboldalon a Fidesz a Polgári Körökkel, és azzal, hogy kisiskolásokat utaztatnak a Terror Házába kialakított egy közös világot. Vagy a Jobbik-univerzum is jó példa erre szerinte, de a baloldalon nincsenek ilyen szubkultúrák. Vágó erre azt kezdte el mondani, hogy lehetne olyan együttese a baloldalnak, mint a Romantikus Erőszak, vagy a Harcoshoz hasonlóan „ellenzéki ruhamárka.”

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ha van önnél otthon ilyen tűzijáték, meg ne gyújtsa

Ha van önnél otthon ilyen tűzijáték, meg ne gyújtsa

Már hatan haltak bele a koronavírusba Kínában

Már hatan haltak bele a koronavírusba Kínában

Kiugrott debreceni kollégiuma ablakán egy egyetemista

Kiugrott debreceni kollégiuma ablakán egy egyetemista

Így verte át Európa uralkodóit Kempelen Farkas

Így verte át Európa uralkodóit Kempelen Farkas

Schobert Norbert: A házasságokat a nők teszik tönkre, mert nem fogynak le szülés után

Schobert Norbert: A házasságokat a nők teszik tönkre, mert nem fogynak le szülés után

Ködös, párás időnk lesz

Ködös, párás időnk lesz