szerző:
Kálmán Attila

Szabó Tímea és Karácsony Gergely február 15-én jelentette be, hogy a Párbeszéd Magyarországért az alapjövedelem bevezetését szorgalmazza. Bő egy éve került elő az ötlet, de a PM az első párt, amely valóban komoly lépéseket fontolgat az ügyben, és összegeket is bemondott, hogy hogyan képzeli a bevezetését. A radikális baloldalinak címkézett alapjövedelem-gondolat egyelőre az egyetlen reformjavaslat a baloldali pártok oldaláról, ami a NER-től markánsan eltérő társadalompolitikai víziót sejtet. Nem lenne meglepő, ha a következő években ennek különféle koncepciói kerülnének a viták középpontjába. A hvg.hu végigvette a kockázatokat és mellékhatásokat is.

Az alapjövedelem önmagában annyit jelent, hogy egy közösség minden tagját olyan mértékű jövedelmi juttatás illeti meg, hogy ne süllyedjen egy meghatározott szint alá; azonban ezen túl a variációk száma szinte végtelen. A hvg.hu megkérdezte az alapjövedelem ötletével előálló Szabó Tímeát, a PM-es képviselő azt mondta, hogy javaslatuk nagyban építene a független szakértők által alapított LÉT-munkacsoport 2014 elején publikált tanulmányára (a zászlóbontásról a hvg.hu annak idején részletesen beszámolt), ami a „LÉT-pénz” bevezetése mellett érvel. Az már a tavaly tavaszi választások előtt felvetődött, hogy valamelyik politikai erő építene a koncepcióra, de végül az Összefogás nem vette be a programjába. (Az alapjövedelem politikai történetére alább még visszatérünk.)

A LÉT-pénz egy olyan feltétel nélküli alapjövedelem (továbbiakban FNA), ami alkotmányos alapjog alapján illetne meg minden Magyarországon adózó magyar állampolgárt. 2015-re kalkulálva számokban ez úgy nézne ki, hogy gyereknek 25, felnőttnek 50, várandós édesanyának 75 ezer forint készpénz járna havonta, amin nincs semmilyen közteher, amelyért cserébe nem követelhető semmilyen magatartás, és ami szabadon elkölthető.

„16,4 százalékról 8,4 százalékra csökkentené a szegénységet, 40,7 százalékról 29,1 százalékra a létminimum alatt élők számát” – visszhangozza Szabó a LÉT-ben leírt számokat, azaz a PM által javasolt FNA összege nem térne el a LÉT-pénztől. Havasi Éva statisztikus, a LÉT-program egyik kidolgozójának számításai szerint 620 ezer ember él mindenféle jövedelem nélkül Magyarországon, a létminimum kétharmadának megfelelő 50 ezer forint számukra óriási változás lenne. De az alapjövedelmet legelvakultabb hívei sem tartják mindent megoldó csodaszernek, a pénzjuttatások mellett különféle szakpolitikákra és állami szolgáltatásokra ugyanúgy szükség van, hogy ne boruljon fel a rendszer.

Karácsony Gergely és Szabó Tímea az Országgyűlés Plenáris ülésén
©

Radikális változás

A LÉT és a PM is a segélyezési és az adórendszer radikális megváltoztatásáról beszél: az FNA-nél alacsonyabb összegű segélyeket egyszerűen kivezetnék, néhány szociális transzfer maradna csak pluszban, az egykulcsos adót pedig progresszív adózás váltaná. A körülbelül 6000 milliárd forintos költségvetési átrendezést igénylő alapjövedelem a gyerekek esetében egy megemelt családi pótlékként értelmezhető, a nyugdíjasoknál állampolgári alapnyugdíjnak, a nagy átrendeződés és társadalmi ellenállás ezért főleg az aktív korúak körében várható.

Önmagában értelmetlen kérdés, hogy finanszírozható-e az FNA, erről csak konkrét javaslat ismeretében érdemes beszélni, és értesüléseink szerint a PM a LÉT-hez képest éppen a finanszírozás tekintetében képzel el más megoldást. Bánfalvi István, a LÉT-munkacsoport vezetője állítja, hogy a LÉT esetében „kijön a számtanpélda”, mindössze a költségvetés 2 százalékának megfelelő 353 milliárdos lyukat kellene betömni, még úgy is, ha csupán a társadalom 5 százaléka járna papíron rosszabbul az LÉT bevezetése után. Ezért mondja, hogy ez „nem Robin Hood-módszer”, azaz nem olyan újraelosztás, amely a gazdagabbaktól a szegényebbek felé csoportosít át radikálisan, hanem a nyereségek egyenletesebben oszlanának el a társadalomban.

Az FNA elsődleges célja a szegénység és a kirekesztettség mögötti jövedelemhiány csillapítása, de Bánfalvi ehhez hozzátette, hogy az egyre növekvő számú bizonytalan helyzetű réteg is nyer ezzel, mert kiszámíthatóságot visz a rendszertelen jövedelmekbe. Azonban attól függetlenül, hogy mindenki részesül az FNA-ből, nem mindenki jár vele jól, Magyarország gazdasági teljesítőképességét figyelembe véve jelentős eladósodás nélkül nehezen képzelhető el olyan konstrukció, ahol ne lenne egy „billenési pont”, ami fölött ne fizetnének több hozzájárulást, mint az alapjövedelem. Misetics Bálint, szociálpolitikus, az alapjövedelem gondolatának egyik első magyarországi népszerűsítője szerint ahhoz, hogy jelentősen javuljon a rosszabbul élők jövedelmi helyzete, komoly redisztribúcióra van szükség, de „baloldaliként ebbe bele kell állni”.

A csirkefogót is megilleti

„Az alapjövedelem olyan jövedelem, amelyet egy politikai közösség valamennyi tagja számára egyéni alapon biztosít, anyagi helyzettől függetlenül és munkakötelezettség nélkül” – olvasható a definíció az alapjövedelem egyik főideológusának, a belga filozófus-közgazdász Philippe Van Parijs tanulmányában. Az FNA tehát definíció szerint megillet mindenkit egy közösségben: szegényt és gazdagot; munkáltatót, munkavállalót és munkanélkülit; csecsemőt és aggastyánt. Az FNA továbbá rendszeresen, készpénzben járna, nem háztartásokat, hanem egyéneket illet meg.

„Lehet valaki csirkefogó, elszerethette a feleségemet, megszeghette a törvényt, de az alapjövedelem ugyanúgy megilleti” – Bánfalvi szerint azon túl, hogy az FNA előfeltételezi, hogy minden embert egyenlő jogok illetnek meg, és ezért nem lehet kérdés a transzfer univerzalitása, más előnyökkel is jár, hogy nincs a rendszerben mérlegelő bürokrácia: nem stigmatizál, nem esnek ki a rendszerből jogosultak, és olyan „szociális állampolgárságot” implikál, ami egy közösség együvé tartozását hirdeti.

„A nyomorgó éppen most akar éhen halni, nem 2-3 hónap múlva” – magyarázza képszerűen Havasi Éva, hogy miért kiemelten fontos a rendszeres, kiszámítható alapjövedelem. Utal magatartáspszichológiai vizsgálatokra, amelyek mind azt támasztják alá, hogy teljesen megváltozik a fogyasztás, ha valaki rendszeres jövedelemmel számolhat. „Miért kávézik a szegény, ha be sem fizette a villanyszámlát”, emlegeti fel Bánfalvi azokat a gyakori érveket, hogy „kár a szegényekbe”, teljesen irracionálisan költenek, pedig kutatások azt bizonyítják, hogy a racionális költekezés nagyon ritka a teljes társadalomban, mert annak nem a szegénység, hanem a szűkösség és a jövedelmek rendszertelensége a fő oka.

Közmunka helyett

A központi érv az FNA mellett, hogy „valódi szabadságot biztosít”, azaz a minimális megélhetéshez szükséges pénz folyósításával rengeteg kényszer alól szabadítaná fel az állam nem csak a mélyszegénységben élőket, de általában a társadalom „alsóbb” fertályát. Nem csak megszűnne a szó szerint vett nincstelenség, hanem például különböző bérmunkák elfogadása előtt is nagyobb mérlegelési lehetősége lenne az embereknek, és a bérrel nem honorált munkák – házimunka, családtag ápolása, háztájizás stb. – is elismerésben részesülnének.

Ezek alapján nyilvánvaló, hogy FNA és közmunka együtt nem fér meg, a PM ki is vezetné a közmunkát. Ezzel biztosan várniuk kell még egy jó darabig, mert a február eleji Emmi-konferencián egyértelművé tette a minisztérium, hogy a szegénység felszámolását elsősorban a közfoglalkoztatási programtól várják, ahogy Rétvári Bence, parlamenti államtitkár fogalmazott: „nem segélyt és alamizsnát, hanem munkát és méltóságot” adnak az embereknek.

Szabó Tímea két adatot idézett annak alátámasztására, hogy nem csak morális kifogásaik vannak a sokszor értelmetlen munkavégzést jelentő közmunka ellen: a KSH becslése szerint egy közmunkás évente átlagosan 2-3 hónapot dolgozik, és körülbelül 9 százalékuk tud hosszú távon elhelyezkedni. Az alapjövedelemtől ezzel szemben azt várják, hogy „a munkakeresés útjára terel, és felszámolja a szociális elszigeteltséget”, tehát ténylegesen a nyomorból kivezető útnak látják.

„Az alapjövedelem semmiképpen nem cél, hanem eszköz” – ezért Misetics szerint azt is mérlegelni kell, hogy vannak-e más közpolitikák, amik hatékonyabb válaszok egy adott problémára. Léteznek olyan megoldások, amik ugyan eltérnek a mainstream szociálpolitikáktól, de valamilyen feltételhez kötik a minimumjövedelmet, vagy adópolitikán keresztül hatnak, a szociálpolitikus szerint ezek is megfontolandók a stratégiailag a társadalmi helyzettől függően. Szerinte jelenleg olyan rossz a szociális helyzet Magyarországon, hogy „még az EU vagy az OECD által javasolt hagyományos szociálpolitikák is sokat segítenének”, de az egyáltalán nem probléma, ha valaki az FNA-t tűzi a zászlajára, „valakinek ezt a pozíciót is el kell foglalnia”.

Nem lelkesedik a baloldal

Az FNA parlamentbe jutásra esélyes párt programjába még soha nem került bele Magyarországon: 2014-ben olyan alig mérhető formációk – például a Horváth Aladár-féle MCP – kampányoltak vele, akik bármit ígérhettek volna, akkor se kerülnek az 5 százalékos küszöb közelébe. Az LMP környékén már régóta fel-felbukkan az FNA, de Schiffer András pártelnök azt közölte a hvg.hu-val, hogy „üdvözölnék” az alapjövedelmet, de „körülbelül 10 év tervezésnek”, átgondolt foglalkoztatáspolitikának és széles körű egyeztetéseknek kell megelőznie a bevezetését.

Az MSZP egy prominens politikusától úgy tudjuk, hogy az FNA nem téma a pártban, főleg a Lendvai Ildikó és Szekeres Imre nevével fémjelzett Deák-kör szerette volna programmá emelni, a december 13-ai pártkongresszuson azonban csekély érdeklődés mellett leszavazták a javaslatot. „Úgy láttuk, az emberek sem támogatják az ötletet, úgyhogy mi sem erőltetjük” – magyarázza a döntés pragmatikus okát szocialista forrásunk. Egy másik magas rangú szocialista szerint viszont ez olyannyira nem igaz, hogy a következő választmányon szavazni fognak a kérdésről.

©

Az Együtt frissen megválasztott elnökeként Szigetvári Viktor odaszólt a Szirizát éltető volt szövetséges PM-nek: szerinte abba a „higgadt, realista” irányvonalba, amit az Együtt megjelölt magának az alapjövedelem biztosan nem fér bele. Viszont a frissen alakuló Demokratikus Kerekasztal – amihez Bánfalvi is kötődik – jó eséllyel FNA-párti lesz, köszönhetően nagyrészt az alapjövedelemmel régóta szimpatizáló, DEKA-alapító Ferge Zsuzsának.

A PM önálló zuglói útja

„A PM önálló útra lépett” – indokolja a javaslat bedobásának időzítését Szabó Tímea. Az FNA lehet a párt markáns megkülönböztető jele, 2018-ra az Európában sokfelé felfutó újbalos pártokéhoz hasonló agendát jósolhatunk nekik, addig is egyetlen bástyájukat, Zuglót használják terepasztalként.

Karácsony Gergely, a kerület polgármestere korábban azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, hogy helyi szinten próbálja ki azt a baloldali politikát, amit országosan is megvalósíthatónak tart, úgyhogy a zuglói kísérletnek óriási a tétje a PM szemszögéből. Azonban itt két szempontból is olyan kényszerhelyzet állt elő, ami erősen korlátozza Karácsony lehetőségeit: egyrészt az önkormányzati képviselő-testületben folyamatosan pengeélen táncol, másrészt decemberben derült ki, hogy március elsejétől minden önkormányzatnak önálló szociális rendeletet kell alkotnia, amiben szabályoznia kell olyan területeket, amik korábban a szociális törvényben voltak szabályozva.

A rendelet elkészítésében a Budapest Intézet három munkatársán kívül Misetics Bálint is részt vett, és a szűkös mozgásteret ő is nagy nehézségnek látja, de ettől függetlenül szerinte egy előremutató rendeletet fogadhat el Zugló. „A minimumjövedelmet szokták felkapni, pedig a lakásfenntartási támogatás és az adósságcsökkentési támogatás is legalább ennyire fontos elemek” – Misetics becsült nagyságrendeket is tud mondani: a 26 000 forintos minimumjövedelem 40 millió körüli terhet jelent majd az önkormányzatnak, míg a lakásfenntartási támogatás általuk javasolt változata (ami jóval magasabb összegekkel segítené a leginkább rászorulókat) 380 milliós tétel a lesz a kerületi költségvetésben; de helyi adók kivetését nem tervezi egyelőre az önkormányzat.

Misetics szerint az a leginkább egyedi a tervezett zuglói koncepcióban, hogy szembemegy az önkormányzatok általános gyakorlatával, és nem megszabadulni próbál a szociális problémáktól, hanem kezelni azokat: több támogatás feltételein lazítanának, veszélyeztetett csoportok esetében lehetőség lesz eltérni az adott főszabálytól, és nem csak a Zuglóba bejelentettek, hanem az életvitelszerűen ott tartózkodók is részesülhetnek majd a támogatásokból.

Kockázatok és mellékhatások

„A zuglói rendelet a legjobb alátámasztása annak, hogy miért kell FNA és nem garantált minimumjövedelem” – mondja Bánfalvi István, mert szerinte a legjobb szakpolitikusok legjobb tudása alapján készített rendelet is „borzasztó” szabályozás szempontjából. A minimumjövedelem nem összekeverendő az alapjövedelemmel: előbbi – amit most Zuglóban bevezetnének – rászorultsági alapon jár, felhúzza a jövedelmet egy szintre, afölött viszont elveszik, valamint hozzáférési feltételeknek – jövedelemteszt, vagyonteszt, stb. –  kell megfelelnie az igénylőknek.

„Ahol törés van a rendszerben, azaz nem univerzális az ellátás, ott biztosan vesznek el emberek. Ettől függetlenül rövid távon üdvözlendő a minimumjövedelem, de hosszú távon csakis az alapjövedelem lehet megoldás” – mondja Bánfalvi, aki szerint csak az FNA jelenthetné azt a biztonságot, hogy senki ne hulljon ki a szociális hálón. Azt is fontosnak tartja, hogy az FNA megtörné a „maradvány elvet”, azaz azt a gyakorlatot, hogy – ahogy ő fogalmaz – a „kenyérzabáló” területek, mint a szociális, a kulturális vagy az oktatási csak a költségvetés utolsó tételein osztozkodhatnak. Ha az FNA alkotmányos jog lenne, akkor politikai alkuktól függetlenül számíthatna rá mindenki, „ezért utálják a pénzügyesek” – állítja Bánfalvi.

Nem csak a pénzügyesek, a közgazdászok sem lelkesednek általánosan az FNA gondolatáért. Egy ilyen komplex, mélyreható reform rengeteg veszélyt és csapdát rejteget, amiket még szimulálni sem egyszerű.

Segélyezési csapda

Szakértő és laikus körökben is az merül fel elsőként, hogy miért menne el valaki dolgozni, ha anélkül is kap pénzt? A LÉT-rendszerben egy két szülőből és két gyerekből álló háztartás havi 150 ezer forintot kap az államtól, ami – sajnos, vagy nem sajnos – sokaknak jól hangozhat. A szakirodalmak segélyezési csapdának vagy munkanélküliségi csapdának nevezik azt a jelenséget, amikor nem igazán éri meg elmenni (legálisan) dolgozni, mert a befektetett munkával megszerezhető (legális) pluszjövedelem lényegében nem több, mint a munka nélkül kapott segély. Az alapjövedelem-tervezetek ennek kiküszöbölésére egyrészt különböző ösztönzőket építenek be – például a LÉT-pénzből 8 ezer forint egészségügyi biztosításra menne a munkanélküliek 50 ezréből, amit a munkaerőpiacra lépés után átvállalna a munkáltató –, másrészt adóoptimalizálással sarkallnák az embereket a munkavállalásra.

Az FNA kapcsán nem klasszikus csapdahelyzetről van szó, mert az alapjövedelmet nem veszítik el, ha kilépnek a munaerőpiacra, hanem arról a mérlegelésről, hogy megéri-e dolgozni a jövedelmek növeléséért, de mivel létminimum alatti összegről van szó, ezért ez feltehetően kevesek dillemája. Sokkal többen lennének azok, akiknek ez a munkanélküli segély jelenlegi összegénél kétszer nagyobb összeg lenne az egyetlen jövedelme, ami már egy nagyon szűkös megélhetéshez elégséges.

Azonban a többkulcsos adó miatt, ami az FNA-mel jár, megnő a feketemunka és az adóelkerülés csábítása. Az adóék így is kiugróan magas nemzetközi összehasonlításban Magyarországon, ami eleve nem a gazdaság fehéredése felé mutat, az FNA mellett még inkább kitrükközhető lehet a rendszer.

Hiába mondják az FNA teoretikusai, hogy átalakul a munka fogalma is, a bérmunka egyre inkább háttérbe szorul, és erre is reagál az alapjövedelem; ettől függetlenül a szegénység általi veszélyeztetettség legfontosabb jelzőrendszere még mindig a munkanélküliség. Magyarország foglalkoztatási adatai a közfoglalkoztatás felpumpáló hatását leszámítva szélsőségesen alacsonyak a régiónkon belül. Az Orbán-kormány által 2020-ra ígért 75 százalékos foglalkoztatottsági ráta is vad fantáziálásnak tűnik csupán. Mindenesetre az FNA bevezetése után is prioritás maradna a foglalkoztatás szélesítése, ami egyrészt jelentheti az atipikus foglalkoztatási formák elterjedését, másrészt minimálbér-emeléssel kellene járnia, mert egyébként működésbe lép a segélyezési csapda. A nem minimál nettó bérek viszont csökkenhetnek ezzel párhuzamosan, mivel egyrészt a munkavállalóknak is járna az FNA, másrészt ennek finanszírozása szinte biztosan valamilyen új bérteher bevezetésével járna együtt.

Megerősítheti a patriarchális viszonyokat

Feminista gondolkodók azt is megjegyzik, hogy amennyiben az FNA nem járna együtt nemi egyenlőséget célzó politikákkal, úgy könnyen megerősíthetnék a fennálló patriarchális viszonyokat: a nők könnyen visszaszorulhatnának „segélyezettekként” otthonaikba, míg a férfiak juthatnak el inkább a munkaerőpiacig.

Amennyiben az FNA finanszírozása mellett a politikai akarat is meglenne a bevezetésére, úgy is számíthatnak a pártok jelentős társadalmi ellenérzésekre. A legtöbb felmérés egybehangzóan mutatja, hogy a magyarok a munkát kiemelten fontos értéknek tartják, egyre inkább egyetértenek az érdemes és érdemtelen szegények megkülönböztetésével, és ha a segélyezéssel szemben nincsenek is egyértelmű ellenérzéseik, az „együttműködés nélküli osztogatást” kevesen nyelik le.

„Egy álom akkor jó, ha megvalósítható. De ehhez következetes, harcos munka kell, gondoljunk csak Martin Luther Kingre” – emeli történelmi távlatba Szabó Tímea a PM attitűdjét. Legyen bármennyire is életképes gondolat a feltétel nélküli alapjövedelem, az biztos, hogy a PM rázós útra lép, és elhagyja a baloldali komfortzónát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hónapokig nem volt médiaengedélye, de csak most szűnik meg a szombathelyi propagandalap

Hónapokig nem volt médiaengedélye, de csak most szűnik meg a szombathelyi propagandalap

Nagy durranásra készülhet napokon belül az Apple

Nagy durranásra készülhet napokon belül az Apple

Jön az évnek az a napja, amit nagyon nem szeretnek a magyarok: óraátállítás

Jön az évnek az a napja, amit nagyon nem szeretnek a magyarok: óraátállítás

Összeházasodott Napóleon és az utolsó magyar király leszármazottja

Összeházasodott Napóleon és az utolsó magyar király leszármazottja

Székesfehérváron veszélyes a levegő minősége a szmogtól

Székesfehérváron veszélyes a levegő minősége a szmogtól

Digitális országutak: mi legyen a jó öreg sofőrökkel?

Digitális országutak: mi legyen a jó öreg sofőrökkel?