A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A Tárki szerdai közleménye szerint az április 16. és 23. között elvégzett felmérés eredménye azt mutatja, hogy a kormánypártok szavazótábora a januári 24 százalék után, áprilisban 23 százalék volt, míg a pártválasztók körben 41-ről 38 százalékra csökkent.
A második legerősebb párt továbbra is a Jobbik, amelynek tábora a teljes népességen belül 12 százalékról 14 százalékra, a pártválasztók körében pedig 21-ről 24 százalékra nőtt január és április között.
Ugyanekkor az MSZP támogatottsága szinte változatlan maradt: a teljes népesség körében 11 után 10 százalékon állnak, míg a pártválasztók között 19-ről 17 százalékra változott szimpatizánsaik aránya.
A Demokratikus Koalíció a teljes népességen belül januárban 6 százalékot, áprilisban 5 százalékot kapott, a pártválasztók körében 10 százalék után 9 százalékon áll. Az LMP mindkét hónapban 3 százalékos a teljes népesség és 5 százalékos a pártválasztók körében, míg az Együtt, valamint a PM egyaránt 1-1 százalékot vonz mindkét választói csoportban.
A teljes választókorú népesség 40 százaléka nem tud vagy nem akar pártszimpátiával kapcsolatban válaszolni.
A kutatásban kitértek arra is, hogy a parlamenti választást követő első felméréshez, vagyis 2014 májusához képest jelentős változások zajlottak le mind a kormánypártok és az ellenzék viszonylatában, mind pedig az ellenzéken belül. A Fidesz-KDNP tábora körülbelül harmadával csökkent, miközben 28 százalékról 34 százalékra nőtt az ellenzéki pártok együttes támogatottsága, ezen belül a Jobbik és a DK erősödött.
