szerző:
Csikász Brigitta
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A szigorúbb büntetőpolitika kialakítása előtt nem vizsgálták, hogy a szabadságvesztések növekedése milyen hatással lesz a börtönköltségekre. Most a Budapest Intézet készített egy ilyen vizsgálatot, igaz, nem a kormány, hanem egy civil szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság felkérésére. A kutatás számításai azt mutatják, hogy jelentős kiadásokkal jár a kapacitások bővítése, és hogy különösen fontos lenne például az előzetes letartóztatásban lévők számának drasztikus csökkentésével a fogvatartottak számának mérséklése.

Fejenként több mint másfélszeresére, közel 2,2 millió forintra növelheti a fogvatartás költségét a kormány börtönberuházási terve, melynek célja, hogy néhány éven belül hét darab ötszáz- és egy ezerfős börtönnel bővítsék a meglévő kapacitásokat. Ha a terv megvalósul, a jelenlegi 140 százalékos kihasználtság lecsökken, és a raboknak meglesz a minimális fejenkénti 4 négyzetméteres mozgástér. Ezt az a kutatás állapította meg, amelyet a Magyar Helsinki Bizottság felkérésére a Budapest Intézet végzett el.

A kutatás úgy számol, ha 1 500 fővel több rabot kellene a börtönökben elhelyezni a mostani mintegy 18 ezerhez képest, akkor változatlan - 140 százalékot meghaladó - zsúfoltság mellett is 21,5 százalékkal nőnének a költségek. Amennyiben csak az előírt létszámot tartanák fogva, és ezzel a telítettség nem lépné túl a 100 százalékot, akkor a mostanihoz képest elítéltenként 39 százalékkal kellene többet költeni a fogvatartásra – állapította meg a Márk Lili és Váradi Balázs közgazdászok által készített kutatási anyag, amelynek részleteit csütörtökön ismertetik a Magyar Kriminológiai Társaság ülésén.

A kutatás kimutatta, hogy ma átlagosan évi 1 317 507 forintba kerül egy rab őrzése és ellátása. Amennyiben 1 500-zal nőne a fogvatartotti létszám, akkor 1 600 862 forint, ha pedig az ideális körülmények, a 100 százalékos telítettség lenne a cél, abban az esetben 2 161 251 forintra nőne az egy elítéltre számított fajlagos költség.

Ha megnézzük a statisztikai adatokat, jól látni, hogy az előzeteseben ülők aránya milyen magas a fogvatartottak teljes körén belül. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) évkönyvében található adatok szerint tavaly év végén17 890 volt a fogvatartottak létszáma, miközben az év közbeni fogvatartotti átlaglétszám még ennél is magasabb, 18204 fő, ami141 százalékos átlagtelítettséget jelentett. Az előzetesen letartóztatottak létszáma ehhez képest tavaly 4 400 fő volt, ami a teljes fogvatartotti kör 24,6 százalékát tette ki. Viszonyításképpen: ezzel egy időben 352-en voltak csak házi őrizetben.

A változatlan a 144 százalékos telítettségre, az ideális a 100 százalékosra vonatkozik
©

A számításba vett dolgok

A kutatás a fogvatartottak egy főre eső költségének kiszámolásánál egy sor költségelemet figyelembe vett: így a börtönépítés, azaz a férőhelybővítés várható költségét, melyet a legújabb büntetés-végrehajtási intézetek, a tiszalöki és a szombathelyi börtönök bekerülési árával számoltak (az államnak 8-8 milliárd forintjába fájt). Emellett hozzáadták az intézetek karbantartásának, valamint  üzemeltetésének várható költségeit (személyzeti kiadások, élelmezés, egészségügyi ellátás, rabok foglalkoztatása). A kutatók költségként számoltak továbbá azokkal a jóvátételekkel is, amelyet a zsúfoltság miatt indított strasbourgi perekben ítéltek meg az érintetteknek. Mivel a kutatás 2014 végén zárult, ez az összeg még csak évi 2 ezer forint ot jelentett fogvatartottanként. Azóta az irányadó ítélet is megszületett idén március 10-én, így fogvatartottak tömegei kaphatnak hasonló jóvátételeket, ha az állam érdemben nem lép belátható időn belül

A kormányt egyébként a jelenlegi állapotok megváltoztatására még a szóban forgó ítéleten kívül egy alkotmánybírósági határozat is sürgette. Tavaly ősszel ugyanis a taláros testület megsemmisítette az 1996-os vonatkozó igazságügyi miniszteri rendelet 2010-ben módosított azon kitételét, amely a fogvatartás körülményeivel kapcsolatos minimális feltételeket úgy írta le, hogy a jogszabály szövegében a „legalább” szót felcserélte a „lehetőleg” és „lehetőség szerinti” kifejezésekkel. Ez alapján a rendelkezés olyan megengedő jogszabállyá vált, amely alapján ad absurdum az sem lenne jogellenes, ha a jogalkalmazó teljesen megvonná a mozgásteret a fogvatartottaktól.

A büntetések kiszabásánál a túlzsúfoltság fel se merül

"A bírókat a büntetések kiszabásánál nem befolyásolhatja, hogy milyenek a hazai börtönviszonyok, és hogy mennyire túlzsúfoltak a büntetés-végrehajtási intézetek" – mondta egy büntetőügyekben eljáró bíró a hvg.hu-nak, neve elhallgatását kérve, mert mint megjegyezte, a büntetőpolitikáról nem nyilatkozhat. „A bírókat csak az érdekli, hogy az aktuális törvények milyenek, ha szigorodik a Büntető törvénykönyv, akkor szigorodik a büntetés kiszabási gyakorlat is.”

A bíró szerint a börtönök telítettségét az előzetes letartóztatásban lévők számának csökkentésével biztosan jelentősen mérsékelni lehetne, de Magyarországon nincsenek az előzetesnek alternatívái. A házi őrizet költségei sem olcsóak, hiszen ellenőrizni kell, hogy az illető valóban otthon tartózkodik-e, ráadásul azzal is számolni kell, hogy a rendőri „felügyeletet” ellenére könnyű otthonról megszökni. A hatósági ellenőrzés kiváltható az elektronikus nyomkövető eszközzel, de ennek alkalmazása néhol technikai okok – áram és térerő – miatt nem lehetséges. A hvg.hu úgy tudja, hogy a rendelkezésre álló mintegy 650 eszközből egy évvel ezelőtt 200 volt használatban. A bíró összességében úgy vélte, hogy szigorúbb büntetőpolitika alkalmazása esetén a kormánynak vállalnia, és állnia kell a fogvatartotti költségek növekedését is.

A kutatás egyik készítője, Váradi Balázs a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a közpolitika jelenleg kevéssé épít a tényekre. „A vizsgálat megállapításai egyrészt rámutatnak arra, hogy a büntetőpolitika kialakításánál fontos egy ilyen számítás elvégzése is, másrészt, felvetődik az a kérdés, hogy szükség van-e arra, hogy ilyen nagy számban legyenek előzetes letartóztatásban emberek, hiszen alternatív módszerekkel az ő fogvatartásuk költségei jelentős mértékben csökkenthetők lennének, például elektronikus nyomkövető eszköz nagyobb mértékű használatával.” Mint a közgazdász megjegyezte, másoktól úgy tudja, hogy nem jellemző, hogy a „lábpereccel” otthon lévők megpróbáltak volna elszökni, akik erre kísérletet tettek, nem jutottak messzire, mert minden esetben elkapták őket. A kutatással kapcsolatban Váradi Balázs még megemlítette, hogy kizárólag közvetlen költségekkel számoltak, a közvetettekkel, például a felmerülő társadalmi kiadásokkal nem.

Elkapták a megszökött házi őrizetest
2013 novemberében, ahogy arról a hvg.hu is beszámolt, az osztrák határtól száz méterre fogták el azt a férfit, aki megszökött bátonyterenyei házi őrizetéből, miután levágta a lábáról a nyomkövetőt. A menekülőre az M1-es autópálya hegyeshalmi kilépőjénél találtak rá a rendőrök egy taxiban. A férfi kipattant az autóból, s futásnak eredt, de végül nem tudott kereket oldani.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Itthon

500 rab kaphat kártérítést a magyar államtól

Március 31-i hatállyal megsemmisíti az Alkotmánybíróság (Ab) a fogvatartottak minimális mozgásterének nagyságára vonatkozó rendelkezést, mivel az nemzetközi szerződésbe és Alaptörvénybe ütközik. Egy héttel ezelőtt a strasbourgi bíróság hat fogvatartott embertelen bánásmódja miatt ítélte a magyar államot mintegy 74 ezer euró kártérítésre. További 500 hasonló magyar ügy van még az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.

Simonka bejelentette, vallomást tesz a fideszes politikusról, aki kizáratná őt a pártból

Simonka bejelentette, vallomást tesz a fideszes politikusról, aki kizáratná őt a pártból

Milliós bánatpénzt kaphatott a kirúgott szakszervezetis a Suzukitól

Milliós bánatpénzt kaphatott a kirúgott szakszervezetis a Suzukitól

Donald Trump hajmosási panaszai miatt módosulhatnak a szabályok az Egyesült Államokban

Donald Trump hajmosási panaszai miatt módosulhatnak a szabályok az Egyesült Államokban