Március 31-i hatállyal megsemmisíti az Alkotmánybíróság (Ab) a fogvatartottak minimális mozgásterének nagyságára vonatkozó rendelkezést, mivel az nemzetközi szerződésbe és Alaptörvénybe ütközik. Egy héttel ezelőtt a strasbourgi bíróság hat fogvatartott embertelen bánásmódja miatt ítélte a magyar államot mintegy 74 ezer euró kártérítésre. További 500 hasonló magyar ügy van még az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
„A zárkában (lakóhelyiségben) elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre lehetőleg hat köbméter légtér, és lehetőség szerint a férfi elítéltek esetén három négyzetméter, a fiatalkorúak, illetve a női elítéltek esetén három és fél négyzetméter mozgástér jusson.” Ez az a mondat az 1996-os igazságügyi miniszteri rendeletben, amelyet az Alkotmánybíróság megsemmisítésre ítélt tavaly ősszel. Ez még azelőtt történt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) pilot-ítéletében kimondta, a túlzsúfolt magyar börtönökben raboskodóknak jár a kártérítés a magyar államtól.
Kártérítési perek a büntetés-végrehajtással szemben
Az Alkotmánybíróság azt követően ült össze határozatot hozni 2014. október végén, hogy három, a Fővárosi Törvényszék előtt lévő kártérítési ügyben a bíró az Ab-hez fordult. Mivel mindegyik eljárás tárgya az volt, hogy az illetőt (a kártérítésért perlőt) a börtönben az előírtaknál kisebb mozgásterű zárkában tartották fogva, az Ab egyesítette a beadványokat és egy eljárásban bírálta el azokat. Miután az Ab-ülésén a kifogásolt igazságügyi miniszteri rendelet pontját egyezménysértőnek és Alaptörvénybe ütközőnek találták, elrendelték annak március 31-i hatállyal történő megsemmisítését.
Az Ab határozatában felhívta a figyelmet arra is, hogy az IM-rendelet 2010. október 24-ével módosult, és addig a jogszabály szövegének „legalább” kitételét felcserélték a „lehetőleg” és „lehetőség szerinti” kifejezésekkel, amellyel a rendelkezést olyan megengedő jogszabállyá tette, amely alapján ad absurdum az sem lenne jogellenes, ha a jogalkalmazó teljesen megvonná a mozgásteret a fogvatartottaktól.
Kevesebb mozgástér, mint a nemzetközi előírás fele
Az Ab határozatát becsatolta a Fővárosi Törvényszéknek (FT) egy, a büntetés-végrehajtással szemben szintén kártérítési pert indító volt rab. A felperes négy hónapig volt előzetes letartóztatásban 2010-ben. Ez idő alatt négy zárkában is megfordult, és mindegyikben az egy főre jutó szabad mozgástér 1,78 és 2,28 négyzetméter között volt. Vagyis sehol sem közelítette meg az 1996-os miniszteri rendeletben írtakat – szerepel a hvg.hu birtokában lévő keresetpontosításban, amelyben a megjelölt kártérítési igény másfél millió forint a fogvatartás óta eltelt időszak utolsó napjától, a kifizetésig járó kamattal együtt.
A fogvatartott szerint a büntetés-végrehajtás megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az emberi méltóságot, továbbá a vele való bánásmód nemzetközi szerződésbe és Alaptörvénybe ütközik. „Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította, e minimális élet-, illetve mozgástér biztosítása nélkül olyan túlzsúfoltság jön létre, amely megakadályozza az érintettekkel való, emberhez méltó és őket adottságaiktól független megillető bánásmódot, így embertelen, megalázó bánásmódnak, büntetésnek minősül – hívták fel a FT figyelmét az Ab-határozatban írtakra.
A taláros testület egyébként megállapításaiban hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi, a fogvatartás körülményeit vizsgáló ítéleteire is, amelyekben a négy négyzetméternél kisebb mozgástér biztosítását az 1993-ban kihirdetett, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény 3. cikkét sértő, embertelen és megalázó bánásmódként értékelte.
Hat kártérítést már megfizet az állam, több száz ügyben döntenek még
A strasbourgi bíróság hat magyar rab fogvatartásával kapcsolatban megállapította az embertelen bánásmódot, ezért a magyar államot mintegy 74 ezer euró kártérítésre ítélte. Összességében azonban több milliárd forintra kiadása lehet majd Magyarországnak, ugyanis a EJEB előtt mintegy ötszáz hasonló, a magyar börtönök túlzsúfoltságára panaszkodó, elbírálásra váró ügy van. Erről Magyar Gábor ügyvéd beszélt a hvg.hu-nak, aki mintegy kétszáz fogvatartott kártérítési eljárását viszi Starsbourgban.
Az ügyvéd által mondottakat a Magyar Helsinki Bizottság, amely szintén képviselt rabot az EJEB előtt azzal egészítette ki, hogy a strasbourgi bíróság pilot-ítéletében arra kötelezte az államot, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának felügyelete mellett hozza meg a szükséges általános és egyedi intézkedéseket, melyek felszámolják a jogsértő helyzetet, és megoldják a magyar büntetés-végrehajtási rendszerben fennálló strukturális problémákat.
| Fogvatartási adatok |
| 2014 elején a 18 042 fogvatartottból 5 053 (28 százalék) volt előzetes letartóztatásban, szeptemberben közel ennyien, 4 721-en voltak előzetesben. Viszonyításképpen, ezzel egy időben 352-en voltak házi őrizetben. A házi őrizetek száma az elektronikus nyomkövetés ellenére sem emelkedett: 2012-ben 240 házi őrizetet rendelt el a vádirat benyújtása előtt, és hiába van lehetőség az elektronikus nyomkövető eszköz alkalmazására 2013 nyara óta, 2014 első félévében továbbra is csak 230 esetben rendeltek el házi őrizetet a bíróságok. |
Megvan a fővárosi költségvetés az év végéig, a kormány pedig kedvezményes lakáshitelt és az állami cégeknél folytatódó spórolást jelentett be. Eközben a nemzetközi színtéren arra készülnek, mi lesz, amikor hamarosan lejár a vámháború három hónapos tűzszünete.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A rendezőtrió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk.
