Nem kért felülvizsgálatot a magyar állam az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) három hónappal ezelőtti, március 10-i ítélete ellen, amelyben – mint arról a hvg.hu is beszámolt,
hat magyar fogvatartott ügyében kimondták, hogy túlzsúfolt cellákban vannak elhelyezve, ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát.

A panaszosok által felhozott börtönkörülmények

A kérelmezők esetében a börtönök nem érték el a minimális 4 négyzetmétert, mivel egyikük Baracskán egy 30 négyzetméteres cellában töltötte büntetését 16 másik társával együtt, így csupán 1,76 négyzetméter mozgástér jutott egy főre – részletezték az ítéletet az Arsboni jogi folyóíratban. A második kérelmező a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet körülményeit sérelmezte. Elmondása szerint a 9 négyzetméteres, szellőzés nélküli, a nappalitól függönnyel elválasztott wc-s cellán négyen osztoztak, amely alapján 2,25 m2 jutott egy-egy rabra.

A harmadik kérelmező három büntetés-végrehajtási intézettel szemben nyújtotta be kérelemét: elsőként a Hajdú-Bihar megyei börtönben előzetes letartóztatása idején négyen osztoztak egy 10 négyzetméteres cellán, így csak 2,5 négyzetméter jutott minden egyes rabnak. A másik két büntetés-végrehajtási intézetben hasonló körülmények mellett éltek a rabok, azonban ott még a wc és a cella megfelelő elszeparálása sem történt meg. A további panaszosokra Márianosztrán 2,86 négyzetméter, a Pálhalmai börtönben pedig 1,5-2,2 négyzetméter közötti tér, illetve a szegedi börtönben 2,67 négyzetméter jutott.

A nem megfelelő higiéniai körülmények a lakótér és a wc nem megfelelő elszeparálását, kellő számú mosdó hiányát, illetőleg a szabad levegőn törvény által meghatározott ideig való tartózkodás akadályozását jelentette az elítéltek számára. A legkirívóbb eset Baracskán történt, ahol a fogvatartott magánelzárása alatt nem volt elengedő víznyomás a zárkában, így sem a wc öblítésére sem pedig kézmosásra nem volt lehetősége, amely következtében az elzárás ideje alatt orvosi ellátásra, később pszichiátriai kezelésre szorult.

AFP / Marcus Fehrer

Pilot eljárás a rendszerszintű probléma miatt

A hat rabnak összesen összesen több mint 84 ezer euró (kb. 25,7 millió forint) kártérítést kell fizetnie a magyar államnak, valamint a perköltséget is állnia kell. Magyarország esetében ez az első úgynevezett pilot-eljárás volt, amelyet akkor alkalmaz a strasbourgi bíróság, ha hosszú ideje meglévő, rendszerszintű problémáról van szó, ami miatt nagyon sokan fordulnak a bírósághoz ugyanazzal a panasszal. Az ítélet éppen ezért kimondta azt is, hogy hazánknak az ítélet jogerőre emelkedésétől számított fél éven belül menetrendet kell kidolgoznia, hogy milyen módon szünteti meg az egyezményt sértő állapotokat, illetve milyen intézkedésekkel tervezi megakadályozni a további jogsértést, illetve kárpótolni a túlzsúfoltság kárvallottait.

Nos, az Igazságügyi Minisztérium (IM) arról tájékoztatta a hvg.hu-t, hogy a Varga és társai kontra Magyarország ügyben a magyar állam nem kért felülvizsgálatot a bíróságtól. Hozzátették, hogy arról nem rendelkeznek információval, hogy a kérelmezőknek van-e ilyen beadványa. „Ha egyik fél sem kéri a felülvizsgálatot, az ítélet idén június 10-én véglegessé válik, amelyről a Bíróság tájékoztatja a feleket.” A megítélt kártérítéseket a véglegessé válástól három hónapon belül fizethetik ki – jegyezték meg az IM részéről.

Akár több ezren is kártérítést kaphatnak az államtól

A pernyertesek egyikének jogi képviselője Magyar Gábor ügyvéd, aki a hvg.hu kérésére érdeklődött a strasbourgi bíróságnál arról, hogy a kérelmezők bármelyikétől érkezett-e be felülvizsgálattal kapcsolatos beadvány, és úgy tájékoztatták, hogy június 11-ig nem érkezett be ilyen kérelem. Az ügyvéd úgy vélte, hogy nem is lenne logikus egy ilyen lépés a panaszosok részéről, hiszen ők nyertek, az állam pedig nem tudott volna időhúzásra játszani, mert szerintem a felülvizsgálati kérelmet nem engedték volna tovább” – mondta Magyar Gábor. Beszámolt még arról is, hogy csak ő és ügyvédi irodabeli kollégái 216, zsúfolt börtönviszonyokkal kapcsolatos panaszt adtak be még március 10-e előtt, azt követően pedig még kétezer fogvatartott fordult hozzájuk, hogy képviseljék az érdekeiket.

Az első fokú ítélet kihirdetése után a Magyar Helsinki Bizottság közleményben reagált. Mint írták, a strasbourgi bíróság hosszú ideje meglévő, rendszerszintű problémáról hozott ítéletet. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar állam megsérti az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát azzal, hogy másfélszer annyi fogvatartottat helyez el a börtönökben, mint ahány férőhely rendelkezésre áll. A magyar kormány börtönöket épít, igyekszik elosztani a fogvatartottakat az ország 31 büntetés-végrehajtási intézete között. Mindez azonban Strasbourg szerint sem jelent megoldást, hiszen értelmetlenül szigorodik a büntetőpolitika, indokolatlanul tartanak előzetes letartóztatásban ezreket – kommentálta a hírt a Helsinki Bizottság.

Budapest Intézet

A hvg.hu két héttel ezelőtt számolt be arról a kutatásról, amely azt vizsgálta, hogy a szigorúbb büntetőpolitika kialakítása, a szabadságvesztések növekedése milyen hatással lesz a börtönköltségekre. Ezt a Budapest Intézet nézte meg, igaz, nem a kormány, hanem egy civil szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság felkérésére. A kutatás számításai azt mutatják, hogy jelentős kiadásokkal jár a kapacitások bővítése, és hogy különösen fontos lenne például az előzetes letartóztatásban lévők számának drasztikus csökkentésével a fogvatartottak számának mérséklése.