szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A nyáron már másodszor van hőségriadó. Az elviselhetetlen hőség miatt nem jár Magyarországon szabadnap, viszont a munkaadónak oda kell figyelnie a dolgozója egészségére. Jó tudni, hogy ilyenkor milyen jogai vannak egy munkavállalónak.

©

„Csak a főosztályvezető irodájában volt klíma, így mi csendesen izzadtunk a betontetejű, átforrósodott irodaépületben” – idézte fel egy rendőr, hogy miképp teltek a napok a BRFK egyik józsefvárosi épületében. Míg a legtöbb irodában a klíma ma már alapfelszerelés, egyes állami munkahelyeken az egészségügyben vagy a rendészeti közigazgatásban, valamint a kis- és közepes vállalkozások esetében főként az építő- és szolgáltatói iparágakban a vendéglátástól a raktározás-logisztika területéig előfordul, hogy nincs klíma vagy megfelelő árnyékolás. És bizony komoly megterhelést jelent, ha beüt a kánikula.

Amikor vakít a nap, folyik az izzadság, kiszárad a torok és elnehezül a gondolkodás, a teljesítmény sem ugyanaz munka közben, mint egy normál napon. Miközben kint 35-40 °C van, a törvény előírja, hogy a munkáltatónak már a 24 °C-nál melegebb irodai hőmérsékletnél igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítania. A jogszabály még azt is tartalmazza, hogy „a folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.” Egyébként hasonló előírás nagy hidegre is van, ilyenkor persze meleg védőital az ajánlott.

Klímatényező

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet többek előírja, hogy nagy hőmérsékletnél a munkavállalót nem érheti nagyfokú hősugárzás. Óránként 5-10 perc közötti pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a hőmérséklet a 24 °C-t meghaladja. A rendelet melléklete azt is rögzíti, hogy álló munkánál egy méter, ülő munkánál pedig 0,5 méter magasságban milyen hőmérsékletet („klímatényezőt”) kell biztosítani.

A közigazgatásban és a versenyszférában azokban a munkakörökben, ahol van ügyfélkapcsolat, a dress code nem tűr olyan ruházatot, ahol fedetlen marad a kar vagy a lábszár. Ahol azonban a munkatársak nem találkoznak a kuncsaftokkal, a munkavállalók megegyezhetnek a munkáltatóval lazább napközbeni öltözékben. Például, hogy ne kelljen nyakkendőt, hosszú ujjú inget vagy harisnyát venni. Ahol persze amúgy sincs előírás a munkaruhára vonatkozóan (például egyes kreatív foglalkozásoknál), ez a kérdés fel sem merül.

©

Szabadban szigorúbb

„Sokkal szigorúbbak a munkavédelmi szabályok a szabadtéri foglalkoztatásnál, például az építőiparban vagy a karbantartási területen, hiszen itt jobban ki vannak téve a meleg hatásának a dolgozók, mint a zárt helyeken, irodákban” – mondta a hvg.hu-nak Bodnár Lilla ügyvéd, munkajogász. A szabályok betartását pedig – legyen szabadtéri vagy zárt a munkahely – szigorúan ellenőrzi a munkavédelmi hatóság.

„A védőital, a pihenőidő és a jól szellőző munkaruházat mellett a munkáltatónak ügyelnie kell arra is, hogy a legnagyobb hőségben, 11 és 15 óra között, ha lehet, ne legyenek a szabadban a munkavállalók. Figyelni kell a dolgozók cseréjére, azaz arra, hogy felváltva tartózkodjanak a napon” – sorolta Bodnár Lilla, aki azt is megjegyezte, az sem árt, ha a dolgozók pihenőhelye zárt helyiség vagy a jól árnyékolt. A munkavállalók számára lazább öltözék engedélyezésnél fontosabbnak tartotta a munkajogász, hogy megoldott legyen a klimatizálás az épületben.

©


A munkajogász hozzátette: tapasztalt olyan esetet, amikor a hőség miatt biztosított pihenőidőt a munkáltató le akarta dolgoztatni, pedig azt nem teheti meg. „Amennyiben egy cégnél úgy akarják átvészeltetni a munkavállalókkal a kánikulai napokat, hogy szabadságra küldik az embereket, akkor azt 15 nappal korábban jelezni kell. Ha ez elmarad, akkor csak a dolgozó beleegyezésével rendelhetik el a szabadság kivételét. Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló gondol arra, hogy otthonról végezné el a feladatait, de Magyarországon egyelőre ritka, hogy ezt engedélyezik.” Pedig az open office, iletve a home office hőség nélkül is értelmes megoldás lenne. Utóbbit például Hollandiában olyannyira támogatják, hogy a munkáltatón van a bizonyítási teher, ha el akarja utasítani a munkavállaló azon kérelmét, hogy munkaidejének egy részét otthon szeretné munkával tölteni.
Mi van a börtönben?
Különösen nagy probléma a hőség ott, ahol az emberek össze vannak zárva, és kiengedni sem lehet őket: a büntetés-végrehajtási intézményekben. Jelenleg is a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt  van annak az 52 éves, büntetlen előéletű kamionsofőrnek az ügye, akit 2011-ben 3 hónapon át tartottak előzetes letartóztatásban embertelen körülmények között. „Ebben a konkrét esetben az előzetes ideje alatt 56 napig 30, 17 napig 35 Celsius fok volt a külső hőmérséklet, ami bent ilyenkor még plusz 5-10-zel több” – mondta Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a sofőrt képviseli. Ehhez jön még a zsúfoltság: védence esetében például a 3 hónap benn töltött idő alatt átlagosan 2,55 négyzetméter volt az egy fogvatartott jutó nettó mozgástér, de voltak olyan napok, amikor ez 2 négyzetméter alá csökkent.

 

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!