szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Elrajtolt az iskolaév, vele együtt az átállás az egészséges közétkeztetésre. Kíváncsiak vagyunk, önöknek mi a tapasztalatuk az új menzai fogásokkal. Vajon kieszi otthon a hűtőt az éhesen hazatérő gyerek? Megy már a morgás szülői értekezleten, hogy minek kajapénzt fizetni, ha a moslékban landol a naponta kötelező fél liter tej többsége? Kitört már a lázadás a konyhás nénik közt, amiért nem tehetnek sót a főzővízbe? Írják meg nekünk, az önök óvodájában vagy iskolájában hogyan konvertálják át a való életbe a jogszabályban kidekázott mintamenzát!

„A félbarna kenyér az teljes kiőrlésű” – próbált győzködni egy vidéki közétkeztetési cég nevét nem vállaló munkatársa, mikor arról kérdeztük, mennyire menzareform-kompatibilis az első hivatalos tanítási napon feltálalt menüjük. Ezen a kenyértipológián ugyan lehetne vitatkozni, a mellé tálalt gulyásleves megítélhetetlen a hús zsír-mócsing tartalmának ismerete nélkül, de a mindezek mellé feltálalt sütemény összességében a minisztérium kedvenc szóhasználatával élve még nem nevezhető mintamenzának. Magyarázat persze van, mint mondta, az iskolai „báziskonyhájukban még nem tudták befejezni a felújítási munkákat”, ráadásul a mai nap eltelt az évnyitóval, valami a gyerekek „kezébe adható étel” kellett.

A hvg.hu-nak máshol is azt mondták, hogy a mai nap, sőt, még ez az első hét sem igazán mérvadó, érdeklődjünk majd pár hét múlva. „Ma olyan ételek voltak, amit az iskolások tudnak húzni-vonni. A létszámjelentések is teljesen összevisszák, kell egy kis idő, mire minden beáll” – mondták egy több ezer óvodásnak és iskolásnak főző, önkormányzati fenntartású konyhán.

Mondják el Önök, van-e változás!

Pedig hivatalosan a keddi nap volt a fordulópont: ettől kezdve hatályos és ellenőrizhető a közétkeztetésről szóló rendelet minden előírása, ami a korszerű táplálkozástudományi elvárások felé tolná a mindig is rossz hírű hazai közétkeztetést. Mostantól grammra lebontva meg van adva, milyen összetételűnek és tápanyagtartalmúnak kell lennie a menzaételeknek: drasztikusan kevesebb só és cukor, deciliterben minimalizált tej, illetve kalciumtartalmú tejtermék, sok zöldség, gyümölcs, alacsony zsírtartalmú húsok kerülhetnek a napi menübe.

MTI / Balázs Attila

Már többször írtunk róla, hogy az első hetek rázósak lesznek, ahogy egy már megreformált menzára járó gyerek édesanyja fogalmazott, brutális – már ha minden fokozatosság nélkül, máról holnapra akarják lenyomni a kicsik torkán a barna, korpás tésztát vagy az avokádókrémet. A hvg.hu folyamatosan követi az eseményeket, ezért indul a Menza Monitor: arra kérünk minden érintett olvasót – akár eszi, főzi vagy szülőként kifizeti, esetleg az éhesen hazaérő gyereket vigasztalja –, hogy szeptember folyamán küldje el erre véleményét, tapasztalatát a zs.gergely@hvg.hu címre. Az információkat bizalmasan kezeljük, lényeg, hogy pozitív és negatív példák is összegyűljenek a menzareformról, hol volt sima az átállás, és hol került egészséges, de esetleg ehetetlen étel a tányérokba. Fotókat, menüsorokat is várunk, a legjobbakat természetesen közöljük!

Nyugi, a "háromszögsajt" marad

Sok iskolában a honlapra is feltöltött étlapokon azért már az első nap is észrevehető a változás: a kistarcsai iskolában például csak uzsonnára járt cukros kalács, a másik két étkezés pékáruja teljes kiőrlésű, a bolognai spagetti pedig „zöldséges” – ami remélhetőleg nem a paradicsomszószt fedi. Láthatóan több helyen főzelékkel indították a félévet, és pozitívum, hogy sok helyen a kalória és többi érték mellett pontosan feltüntetik az allergéneket is. Egy zalaegerszegi iskolában két menüsorból is lehet a rendeletnek megfelelő ételt választani, kérdés, hány gyerek viszi el a pultról a cukorborsó főzeléket, ha ott figyel a paprikás krumpli is – de utóbbi mellé is azért salátát adnak.

Az interneten közzétett étlapokon azért jócskán akadnak klasszikus menzaételek is, uzsonnára például a pékáru mellé kínált sajt bevett fogás, esetleg abban van eltérés szolgáltatónként és tájegységenként, hogy simán kockasajtnak nevezik, vagy elkeresztelik háromszög sajtnak. Van, ahol a májkrém is már "házi májkrém", párizsit sehol sem láttunk, valószínűleg a zsírtartalmi előírások miatt inkább sonkafelvágottat adnak.

Stiller Ákos

„A mieink már edzettek” – mondta büszkén a főváros XVIII. kerületében található Kondor Béla Általános Iskola alsó tagozatát vezető igazgatóhelyettes, Altmann Györgyné. Ők ugyanis már korábban, fokozatosan kezdtek egészségesebb ételekre átállni, a konyhájukat is fejlesztették, a szeptember elseje így számukra nem jelent hirtelen váltást, szerinte már a csökkentett sótartalmat is megszokták. Az első ebéd paradicsomleves volt, majd rizses hús savanyúval, reggel pedig karamellás tejjel és margarinos, természetesen teljes kiőrlésű stanglival indították az új tanévet a gyerekek.

Mikor indul a menzarazzia?

Kérdés, hogy az első időszakban még elnézőek lesznek-e a közétkeztetési rendelet betartásának ellenőrzésével megbízott szervek. A közétkeztetési rendelet előírásait az adott területen illetékes kormányhivatalok népegészségügyi feladatkörben eljáró hatósága fogja ellenőrizni, állítólag a szakhatóságot már nyáron elkezdték felkészíteni a razziákra. Erre az információnkra korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumának Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága annyit mondott, hogy „az ÁNTSZ szakemberei számára képzést tartott” az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet OÉTI Főigazgatósága és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, amelynek „középpontjában valóban a rendelet állt, így a diétás étkeztetés, az étlaptervezés és az egészséges táplálkozás, illetve a hatósági ellenőrzés szempontrendszere”.

„Már eddig is szigorúak voltak, és mindig az óvodások étkezésére mennek rá. Mert ott több betarthatatlan előírása is van, miközben mi minden más kritériumnak megfelelünk” – mondta az egyik nagyvárosban működő közétkeztető névtelenséget kérő vezetője. A „kivitelezhetetlen” kategóriába ő is azt sorolja, amit már korábban több, a hvg.hu-nak nyilatkozó kollégája: az óvodásoknak adható sóbevitel irreálisan alacsony, az általános iskolásoknak előírt napi 3 deciliter, a középiskolásoknak pedig 5 deciliter tejet vagy ennek megfelelő tejterméket pedig egyszerűen nem fogyasztják el a gyerekek.

Forrásunk azonban nem aggódik a szeptemberi váltás miatt, két éve folyamatosan készülnek rá, így a fenti kivételektől eltekintve szerinte nincs félnivalójuk. „Jó a cél, és mi megtehettük, hogy új gépeket vettünk, például korszerűbb főzési módra alkalmas gőzpárolót. De vidéken sokkal rosszabb a helyzet, hogy fogják megfőzni az új ételeket a negyvenéves gáztűzhelyen?” – tette fel a kérdés. Mint hozzátette, sok helyen neki sem futnak a lehetetlennek, mert ha egy kisebb településen éhesen megy haza a gyerek, „még megdobálják a hazafele tartó élelmezésvezetőt”.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!