A szeptember 11. és 15. között, azaz még a 16-i röszkei zavargás előtt készült reprezentatív felmérés szerint a korábban nem tapasztalt méretű migrációs hullám erőteljes hatással van a magyar lakosság idegenekkel és bevándorlással kapcsolatos nézeteire és politikai preferenciáira is.

Rendkívül erőssé vált a menedékkérőkkel szembeni idegenkedés: míg 2014 novemberében a megkérdezettek 66 százaléka, most 79 százaléka szigorítaná a menekültek befogadásának szabályait.

Az 1200 ember megkérdezésével készített felmérés összegzése szerint egy 1-től 100-ig terjedő skálán "az állampolgárok elsöprő többsége" átlagosan 79, illetve 78 ponttal jelezte az egyetértését az egészségügyi és terrorveszély meglétével a menekültáradat miatt.

A lakosság nagy többsége (58 százalék) a menekülteket inkább erőszakosnak és követelőzőnek, mintsem békésnek és együttműködőnek (42 százalék) látja - olyanoknak, akik nem tartják tiszteletben a magyar törvényeket és szokásokat.

Az illegális határátlépés elleni szigorú, börtönbüntetéssel járó törvényi fellépés is kiváltotta az állampolgárok zömének helyeslését, és szinte elenyésző kisebbségben vannak azok, akik szerint Magyarországnak előnyére válna, ha menekülteket fogadna be. 

Jelentős többség képviseli azt az álláspontot, hogy emberségesen kell bánni a menekültekkel, ám abban már nincs konszenzus, hogy ellátásuk a kormány, a civilek, vagy mindkettő feladata lenne. Az önkéntes segítők munkáját elismeri a társadalom, azonban még náluk is nagyobb elégedettség övezi a rendőrség teljesítményét - írták.

A felmérés eredményei szerint a kormány menekültválság-kezelésével többen elégedettek, mint ahányan a kormánnyal az utóbbi években bármilyen üggyel kapcsolatban voltak. A Jobbiknak így nem maradt tér, annak ellenére esett vissza a támogatottsága, hogy migránspolitikája jóval több ember véleményével egyezik, mint ahányan rá szavaznának - írták. 

Az LMP és az MSZP tábora centrista pozíciót képvisel a kérdésben a többi párthoz képest, ám az ő szavazóbázisukban is erősek a bevándorlókkal szembeni ellenérzések. Egyedül a baloldali kispártok szimpatizánsi köre foglalt el karakteresen menekültpárti álláspontot - írták. 

Az adatok szerint a felnőtt népesség 34 százaléka ért egyet azzal az állásponttal, hogy a határokat hermetikusan le kell zárni, és az illegálisan bejutni akarókkal szemben akár gumilövedék, könnygáz is bevethető.

Az ügy kiemelkedő médiasúlyának megfelelő helyre került a lakosság probléma-térképén, ám a menekültek számával kapcsolatban rosszul tájékozott az emberek túlnyomó többsége, csak minden ötödik válaszadó tudta nagyságrendileg helyesen megbecsülni azt is, hogy hány menekült érkezett Magyarországra 2015-ben (a többség alábecsülte) és azt is, hogy pillanatnyilag mennyi tartózkodik itt (a többség túlbecsülte).

A Fideszét (66 százalék) kivéve a pártok álláspontját csak egy kisebbség ismerte - az MSZP-ét 36, a Jobbikét 34, a DK-ét 19, míg az LMP-ét 14 százalék -, ám ez a tájékozottságon kívül már összefüggésbe hozható a pártok láthatóságával, ismertségével és álláspontjuk markáns képviseletével is - áll az összegzésben.

Amilyen egyöntetű a társadalom érzelmi viszonyulása a migrációs válsághoz, olyan megosztott a közvélemény a konkrét megoldási lehetőségek tekintetében.

Nagyjából ugyanannyian zárnák le hermetikusan a határt (34 százalék), mint ahányan magyar menekülttáborokba szállítanák a menekülteket (27 százalék) és ahányan szabad átvonulást biztosítanának nekik Németország felé (33 százalék).

Az Európai Bizottság kvótajavaslata is szinte egyenlő arányban találkozik a lakosság helyeslésével és elutasításával - összegezte közvélemény-kutatását a Medián.