Hiúságok vására

Nehezen megy az egykori kiváló kézilabda-szövetségi kapitány, Mocsai Lajos beilleszkedése az egyetemi közegbe. Már ahhoz is törvényt kellett módosítani, hogy az újra önállóvá vált Magyar Testnevelési Egyetem (közkeletű nevén TF) rektora lehessen, hiszen nem volt meg az állás betöltéséhez szükséges doktori fokozata. Ezért a törvénymódosítás szerint a sporttudományi felsőoktatásban már az alapképzésben szerzett oklevél is elég a rektorsághoz, a doktori fokozatot kiváltja az olyan díj, amelyet az olimpián szerzett helyezésekért kapott valaki. Most pedig Debrecenben az borzolja a kedélyeket, hogy a doktori fokozat nélküli Mocsait a tudományegyetem vezetése díszdoktorrá szeretné választani. Első körben el is hasalt a kezdeményezés: miután a szenátus szabad utat hagyott az ötletnek, a véleményező testületként eljáró doktori és habilitációs tanács nagy többséggel leszavazta az előterjesztést. A rektori tanács viszont támogatta, s a héten kerül újra a szenátus elé, ahol már a vélemények ismeretében döntenek. (A HVG cikkének megjelenése után derült ki, a szenátus odaítélte a címet.)

 Mocsai díszdoktori címe egyes hírek szerint annak köszönhető, hogy a TF segítségével megerősödhetne a sporttudományi képzés Debrecenben, a két egyetem közös munkát, kutatásokat tervez. Ehhez nagy segítség lesz Debrecenben a most épülő sporttudományi oktatóközpont, amelynek őszre várható az átadása.

Mocsai Lajos TF-rektor

Fazekas István

A doktori és habilitációs tanács persze saját magát komolyan véve nehezen dönthetett volna másként. Az egyetemek által adományozott díszdoktori cím persze sohasem volt csak a tudományos érdemeket elismerő, tudósok által egymásnak osztogatott kitüntetés. Nagyon gyakori ugyanis az, hogy marketing- vagy akár politikai okokból olyan személyt is díszdoktori címmel ruháznak fel, akinek sok köze nincs a tudományhoz. Az sem eldöntött, hogy doktori rangot ad-e vagy egyszerű kitüntetés a díszdoktori cím. A magyar jogszabályokban például a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló kormányrendelet szabályozza a tiszteletbeli doktori (doctor honoris causa) és tiszteletbeli doktori és professzori (doctor et professor honoris causa) cím adományozását. Ezt a latin elnevezést felhasználva a felsőoktatási törvény azt is lehetővé teszi, hogy a díszdoktorok a Dr.h.c. betűket írják a nevük elé. Ugyanakkor vannak egyetemek, amelyek mind az általuk adományozott kitüntetésekről, mind a doktori eljárásról szóló belső szabályzatokban foglalkoznak a díszdoktori cím odaítélésével.

A kormányrendelet pedig nem szól arról a lehetőségről, hogy a tudományos érdemeken túl más szempontok szerint is lehetne díszdoktori címet adni. Sőt kifejezetten azt írja elő, hogy az kaphatja meg e címet, aki „a doktori szabályzatban foglaltak alapján arra érdemessé vált abban a tudományágban, amelyben a felsőoktatási intézmény doktori fokozat odaítélésére jogosult”. Ennek alapján a diplomáciai protokoll részeként egyes egyetemek nem adományozhatnának díszdoktori címeket például politikusoknak, ami pedig az egész világon bevett gyakorlat. Ezért például a kormányrendelettel szemben a debreceni egyetem szabályzatában is az szerepel, hogy a kitüntető címet nemcsak nemzetközi elismertségű tudományos munkássággal, hanem „az egyetem érdekében kifejtett tevékenységgel lehet kiérdemelni”. Bár Magyarország még nem jutott el addig, hogy színészek, mint Barbra Streisand, rapperek, mint Kanye West, netán teniszezők, mint Rafael Nadal egyetemi díszdoktorok legyenek, de az egyetemek szabályzataikban lehetővé teszik, hogy magas rangú politikusok szinte minden intézményben megkaphassák e címet.

 Mocsai tehát úgy került a jelöltek közé, hogy nála sokkal kevesebb tudományos munkát felmutatni képes személyek is birtokolják a magyar egyetemek díszdoktori címét. Példa akár a TF-en is található, hiszen a Magyarországon járt nemzetközi sportvezetők közül többen szerepelnek a díszdoktorai között. Így a spanyol Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egykori elnöke, akárcsak utóda e székben, a belga Jacques Rogge. Nem maradhatott ki a foci tudománya sem a címosztásból, a brazil Joao Havelange egykori FIFA-elnök lett a kiválasztott már 1989-ben.

A debreceni egyetem egyébként a politikusoknak osztott díszdoktorságban kivételnek számít, ott ugyanis alig találni olyanokat, akik azt nem a tudományos teljesítményükkel érdemelték ki. De azért a díszdoktorai sorában ma is feltünteti például a debreceni kötődésű Kállai Gyulát, az 1989 előtti állampárt egyik vezetőjét, volt miniszterelnököt, aki kevéssé vétette észre magát tudósként. De nem tudományos érdemeiért kapott debreceni díszdoktori címet 2008-ban Vásáry Tamás zongoraművész sem.

Persze gonoszul azt is lehet mondani, hogy Debrecennek megadatott a fővárostól való távolság kegyelme: kevés magas rangú politikus jár arra, ezért könnyebben mondhatják az egyetem doktori tanácsának tagjai, hogy csak a tudományos érdem számít a díszdoktori cím adományozásánál. Budapesten nehéz elugrani e kérések elől, s általában az ELTE-t „tüntetik ki” azzal az állami keggyel, hogy része lehet Magyarország külpolitikájának. Emlékezetes, amikor 1978-ban Reza Pahlavi iráni sah lett az akkori keleti nyitás jegyében díszdoktor, éppen abban az évben, amikor megindult Khomeini ajatollah forradalma, ami rövidesen az uralkodó bukásához vezetett. Sőt akkor nemcsak a sah, hanem a felesége, Farah is díszdoktor lett – a férj a jogtudomány hírnevét öregbítette, párja a bölcsészettudományét. Legutóbb 2008-ban támogatta meg az ELTE a keleti nyitást, amikor El Hasan bin Talal herceg, a jordán királyi család tagja és Li Hszien Lung, Szingapúr miniszterelnöke is talárba öltözhetett az egyetemen.

Alijev azeri elnök a Corvinuson 2008-ban

MTI

Azóta az ELTE helyét a keleti kapcsolatok ápolásában átvette a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Budapesti Corvinus Egyetem. Az előbbin avatták díszdoktorrá Abdelfattah al-Sziszi egyiptomi elnököt, aki katonai múltja okán lehetett ott kitüntetett. Talán az NKE közszolgálati jellegével magyarázható, hogy a tudományos tevékenységgel közel sem vádolható Boross Péter korábbi belügyminisztert, majd miniszterelnököt is díszdoktorrá választották.

A Corvinuson nagyon megerősödött az arab jelenlét a díszdoktorok között, ami nemcsak a magyar diplomáciának, hanem Rostoványi Zsolt iszlámszakértő rektornak is köszönhető. Az egyetem egyébként saját belső szabályzatában megkülönbözteti a tudományos és a közéleti tevékenység nyomán odaítélt címeket, s az előbbinek a tiszteletbeli doktori és professzori, míg a politikusoknak a tiszteletbeli doktori címet adományozza. Így legutóbb Válid bin Talal Abdulaziz asz-Szaúd szaúdi mágnás, a szaúdi királyi család tagja kapta meg a díszdoktori címet, de korábban jutott ilyen Khalid bin Mohammed Al-Anqari szaúdi felsőoktatási miniszternek és 2013-ban Mohamad Sabah Al-Salem Al-Sabah kuvaiti sejknek is.

A magyar politika nemcsak Orbán Viktor miniszterelnöksége idején járt például az azeri elnök, Ilham Alijev kedvében, hanem már Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején is. Így lett Alijev a Corvinus díszdoktora is 2008-ban, s került így a 17 díszdoktori címe közé ez is. De jutottak azért európai „tudósok” is a Corvinusnak, mint például Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság volt vezetője, vagy Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter.

De vidéki egyetemek is labdába rúghatnak néha. A Szegedi Tudományegyetemnek adatott az a megtiszteltetés, hogy Angela Merkel német kancellárt díszdoktorává választhatta. Igaz, nem minden ment simán, hiszen a doktori címet már 2013-ban odaítélték neki, de egészen 2015 februárjáig nem nyílt mód a kancellár asszony felavatására. Akkor is hosszú tárgyalások előzték meg az ünnepélyes eseményt, mert Merkel nagyon rövid időt töltött Magyarországon. Végül a szegediek Budapesten, az Andrássy Egyetemen adhatták át az igazoló oklevelet.

A rektorok ennél hosszabb útra is hajlandók vállalkozni, ha arra érdemesnek nyilvánított személyt szeretnének díszdoktorrá avatni. Mezey Barna rektor például Madridig meg sem állt, hogy Mario Vargas Llosa Nobel-díjas író is az ELTE díszdoktora lehessen. Írókat egyébként néha bevesznek az egyetemek a tudósaik közé: a napokban a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem küldöttsége Budapesten fogadta díszdoktorai sorába Kertész Imrét.

A magyar politikusok sem ússzák meg, hogy külföldi látogatásukon megkapják e címet. Orbán Viktort például 2002-ben a jó hírű bostoni Tufts Egyetem jogi és diplomáciai akadémiája, a Fletcher School avatta díszdoktorává. Azóta Orbán díszdoktor lett például Japánban és Törökországban is. Ez utóbbi, tudományosnak mondott címet azért kapta, mert „támogatja Ankara európai uniós csatlakozási törekvéseit”.

RIBA ISTVÁN