Lobbiérdekek szolgálatában a bürokráciacsökkentés

Amenekültügyön kívül a közelmúltban másik úgynevezett nemzeti konzultáció is lezajlott, igaz, kevesen tudhattak róla. A kormány mindenesetre arra hivatkozik, hogy a választókkal történt egyeztetés alapján íródott az a közigazgatási bürokráciacsökkentő program, amit múlt pénteken nyújtott be a parlamentnek, és hétfőn már tárgyalt is róla a Ház. A 110 jogszabály módosítását érintő salátatörvényt Lázár János, az immár két tárcára szakadt Miniszterelnökség minisztere szerint tulajdonképpen a választók írták: a kormányhivatalokban kihelyezett kérdőívekre adott szavazatok alapján állt össze azoknak az ügyeknek a listája, amelyekben az állampolgárok az eljárások gyorsítását, egyszerűsítését, és olcsóbbítását szeretnék elérni. Nem kellene a jövőben fizetni például a lejárt okmányok cseréjéért, az erkölcsi bizonyítvány beszerzéséért, a felsőoktatási felvételiért, a gépjárművek üzembe helyezésekor a forgalmiért és a törzskönyvért, ingatlanvásárláskor a tulajdoni lapért, adóigazolásokért, cégkivonatokért.

A közkívánatra készült felsorolás mindenesetre tartogat meglepetéseket. Az még egészen hihetőnek tűnik, hogy a kormány állampolgári nyomásra vezetné be az ügyintézések gyorsítását szolgáló új jogintézményt: a „függő hatályú döntést”. Ez tenné lehetővé, hogy ha a hatóság adott ügyben nem tud időben érdemi döntést hozni, akkor „a kérelmezőt megilleti a kérelmezett jogosultság”, ami jól jöhet például, amikor egy építkezést akadályoz a döntéshozók teszetoszasága. Aki azonban nem rest átböngészni a 152 oldalas indítványt, a 206 paragrafus egyikéből arról is meggyőződhet, hogy a függő hatályú döntés kedvezményezettjei közé tartoznak a haditechnikai termékekkel és haditechnikai szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások, amelyek adott esetben teljes mentességet is kaphatnának az eljárási költségeik megfizetése alól.

Fülöp Máté

A lobbiérdekek szolgálata több más paragrafusról is szinte ordít. Már az is kérdéses, hogy tömegigényt szolgál-e ki a kormány azzal, hogy kevesebb papírmunkával jár majd szálláshely-szolgáltatásba, utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységbe fogni. Ám hogy épp az arannyal és más nemesfémből készült ékszerrel üzletelni kívánók szenvedtek volna leginkább az állami bürokráciától, felettébb kétséges. Mindenesetre nekik – bár eddig engedélyt kellett szerezniük – a jövőben elég lenne egyszerű bejelentést tenniük a működésük megkezdéséhez. Hasonló könnyítésre számíthat az is, aki állatpanziót készül nyitni. Sőt „az alapesetben tiltott elektromos halászgép használatával történő halfogási tevékenység végzésére” is kiadható lesz már engedély; igaz, csak korlátozott számban, és szakminiszteri hozzájárulással.

Leplezetlenül maga felé hajlik a törvény előterjesztőjének keze, amikor a bürokráciacsökkentés ürügyén a helyettes államtitkárok és polgármesterek jutalmazására is javaslatot tesz (célprémium címén az alapilletmény akár 30 százaléka is kiosztható). Az pedig kifejezetten álszent hozzáállásra utal, hogy az élelmiszerláncok szereplőinél nemcsak azért szorgalmazzák az egységes elektronikus ügyintézést, mert „a folyamatosan változó ügyféligényeket követni kell”, hanem azért is, hogy a jövőben egyszerűbben tarthassák a kapcsolatot az államigazgatással. Nem titok, hogy az online pénztárgépek bevezetése után a kormány arra kötelezné a cégeket – elsőként épp az élelmiszer-kereskedő multikat –, hogy a készletnyilvántartásukat is kössék be az adóhivatalhoz, amelynek így pontos rálátása lenne az áruházak aktuális raktárkészleteire.

Mindezek a furcsaságok jobbára a sorok között olvasva – pontosabban a sok-sok paragrafus közt elrejtve – tűnnek csak fel. Maga az „állami rezsicsökkentés programja” valóban bosszantó problémák tömegét orvosolja, épp ezért jól kommunikálható, és méltán lelhet pozitív fogadtatásra a választók körében. Márpedig a kormánynak nagyon kellett valami népszerű témát találnia arra az esetre, ha a menekültügy túlságosan leülne.

Ha csak meghatározott kört érint is, valós igény például a külföldi tartózkodás ideje alatt született gyerekek magyarországi anyakönyvezésének egyszerűsítése, amely a jelenlegi több hónapos tortúrát, bürokratikus cirkuszt szüntetné meg. De hasznos lehet, amikor olyan csip-csupnak látszó ügyekben is gyorsabb lesz az ügyintézés, mint például a gázcsatlakozók szerelése. Gazdák ezreinek az életét könnyítheti meg, hogy – mint az indoklás fogalmaz – már „a hígtrágya termőföldön történő felhasználására vonatkozó szándék bejelentését követően megkezdődhet a tevékenység végzése”. De egyszerűsödik például a munka- és a fogyasztóvédelemmel, vagy a közúti szabálytalanságokért járó büntetőpontok nyilvántartásával kapcsolatos ügymenet is.

Kormányhivatali ügyintézés

Fülöp Máté

Egyes illetékek elengedése – a jövőben nem szívatnák ilyennel például azt a szerencsétlent sem, aki a természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott lakása helyett vásárol magának másikat – nem is fájna túl sokba az államnak. A Miniszterelnökségen éves szinten 10 milliárd forint kieséssel számolnak. Összehasonlításképpen: ez töredéke annak, amit a szerb és horvát határszakaszon a kerítésépítésre szán a kormány (60 milliárd forint), s különösen csekélyke ár az intézkedések várható politikai hozadékához képest.

Az is igaz persze, hogy az effajta rezsicsökkentések csak ideig-óráig képesek kifejteni a választókra gyakorolt „jótékony” hatásukat. A parlamentben maradásért küzdő MDF javaslatára az országgyűlés 2008 decemberében például eltörölte a „haláladónak” nevezett egyenes ági örökösödési illetéket, ami abban is segíthetett Dávid Ibolya pártjának, hogy 2009 tavaszán egy mandátumot megcsípjen az európai parlamenti választáson. Igaz, egy évvel később viszont már történelmi vereséget szenvedett a parlamenti megméretésen.

DOBSZAY JÁNOS