Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Addig hőbörögtek a tanárok, amíg Balog Zoltán és Czunyiné Bertalan Judit együtt nem állt mikrofon mögé, hogy ketten mondhassák el mire van szüksége a magyar oktatási rendszernek: elsősorban egy kis bürokráciacsökkentésre. Viszont a Klikhez ragaszkodnak, ami a bürokrácianövelés remek eszköze volt. Köznevelési Kerekasztal is lesz.
Úgy tűnik a miskolci Herman Ottó Gimnázium által indított tiltakozás elérte a nagypolitika tűrésküszöbét: közös sajtótájékoztatón beszélt szombat délben a kormányzat három legmagasabb rangú oktatásért felelős tagja.
Balog Zoltán miniszter nem győzte propagálni a 2016-os fideszes csodafegyvert, a bürökráciacsökkentést, amitől az oktatásban is nagy eredményeket várnak. Valamint fel fog állni a Köznevelési Kerekasztal.
A miskolci gimnázium nyílt levelét eközben már közel 20 ezer magánszemély és több, mint 250 oktatási intézmény és egyéb szervezet támogatja.
A rendszer marad, de korrigálnak
Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere világossá tette, hogy a tiltakozások hatására alapjaiban nem fogják felforgatni újra az oktatási rendszert, de „korrekciókra" szükség van. Ugyanis a nemzetközi- és magyar mérések is a diákok romló eredményeiről tudósítanak és a miniszter kifejtette, hogy ez természetesen ellentétes a kormány érdekeivel.
Lázár János a csütörtöki kormányinfón még megkérdőjelezte, hogy a pedagógusok munkakörülményei hatással lennének a diákok átlagteljesítményére, szerinte ezt „meg kell vizsgálni." Balog Zoltán viszont átlépett minisztertársa kétkedésén és a romló eredményeket a következőkkel kötötte össze:
A Klik biztosan marad, ennek felszámolása fel sem merült 73 másik minisztériumi háttérintézménnyel ellentétben. A másik két ügyben viszont Balog engedékenyebb hangot ütött meg: a tanterv átgondolását és az adminisztrációs teher csökkentését helyezte kilátásba.
A miniszter arról is beszélt, hogy 2013 óta már 200 milliárd forintot költöttek a tanárok bérmelésére és 2017 szeptemberéig azt akarják elérni, hogy minden pedagógus bére a 2013 előtti bér közel másfélszerese legyen.
A miniszter és a felsőoktatási államtitkár, Palkovics László szerint is olyan jól sikerült a pedagógus-életpályamodell és a béremelési program, hogy tanárnak menni ma már karrier. Ezzel magyarázták, hogy 2015-ben majdnem 15 ezren jelentkeztek ilyen szakokra a felsőoktaásba, míg ez a szám korábban a 10 ezret sem érte el.
Dübörög a bükorkráciacsökkentés
Czunyiné Bertalan Judit, köznevelésért felelős államtitkár bejelentette, hogy a korábbi két év helyett, csak öt évente kell értékelni a tanárokat, ezzel a harmadára csökkenhet a kötelező adminisztráció. Ezzel párhuzamosan a tanfelügyeleti látogatások száma is a korábbi tördékére esik vissza.
Az államtitkár azonban valamilyen ellenőrző- és értékelő rendszer fenntartásához ragaszkodott, mert szerint így érhető el, hogy egyre képzettebb pedagógusok foglalkozzanak a diákokkal.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter kritikusabb hangot ütött meg a kormány képviselőinél. A következő kritikákat fogalmazta meg:
Ha a kritikus kritizálnak, akkor mit csinálnak a kerekasztal résztvevői?
Balog Zoltán a sajtótájékoztató végén leszerelte az iskolákból hiányzó krétával kekeckedő és a centralizált oktatási rendszer egészét megkérdőjelező újságírókat:
A rendszert rossznak gondoló kritikus tautológia
– a miniszter szerint épp a kritizálástól kritikus egy kritikus. Majd a kérdésre nem válaszolt.
Egy másik sajtómunkás felvetette, hogy most nem csak szakértők és ellenzékiek elégedetlenek, hanem a tanárok is. Erre már Czunyiné (nem) válaszolt:
Köszönöm a szépen!
– majd ellépett a mikrofonoktól.
Balog Zoltán még bejelentette a felsőoktatásban már működő intézményhez hasonlóan egy köznevelési kerekasztal létrehozását. Ide az államtitkárok hívhatnak meg szervezeteket, annyi biztos egyelőre, hogy a Nemzeti Pedagógus Karra számítanak.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik az amerikai és orosz elnök a tárgyalásuk előtt.