Úgy tűnik a miskolci Herman Ottó Gimnázium által indított tiltakozás elérte a nagypolitika tűrésküszöbét: közös sajtótájékoztatón beszélt szombat délben a kormányzat három legmagasabb rangú oktatásért felelős tagja.
Balog Zoltán miniszter nem győzte propagálni a 2016-os fideszes csodafegyvert, a bürökráciacsökkentést, amitől az oktatásban is nagy eredményeket várnak. Valamint fel fog állni a Köznevelési Kerekasztal.
A miskolci gimnázium nyílt levelét eközben már közel 20 ezer magánszemély és több, mint 250 oktatási intézmény és egyéb szervezet támogatja.
A rendszer marad, de korrigálnak
Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere világossá tette, hogy a tiltakozások hatására alapjaiban nem fogják felforgatni újra az oktatási rendszert, de „korrekciókra" szükség van. Ugyanis a nemzetközi- és magyar mérések is a diákok romló eredményeiről tudósítanak és a miniszter kifejtette, hogy ez természetesen ellentétes a kormány érdekeivel.
Balog Zoltán
Túry Gergely
Lázár János a csütörtöki kormányinfón még megkérdőjelezte, hogy a pedagógusok munkakörülményei hatással lennének a diákok átlagteljesítményére, szerinte ezt „meg kell vizsgálni." Balog Zoltán viszont átlépett minisztertársa kétkedésén és a romló eredményeket a következőkkel kötötte össze:
- a 122 ezer munkavállalóval működő Klik nehézkes működése
- a gyerekeket túlterhelő Nemzeti alaptanterv
- az önértéklési- és minősítési rendszernek köszönhető rengeteg plusz adminisztráció.
A Klik biztosan marad, ennek felszámolása fel sem merült 73 másik minisztériumi háttérintézménnyel ellentétben. A másik két ügyben viszont Balog engedékenyebb hangot ütött meg: a tanterv átgondolását és az adminisztrációs teher csökkentését helyezte kilátásba.
A miniszter arról is beszélt, hogy 2013 óta már 200 milliárd forintot költöttek a tanárok bérmelésére és 2017 szeptemberéig azt akarják elérni, hogy minden pedagógus bére a 2013 előtti bér közel másfélszerese legyen.
A miniszter és a felsőoktatási államtitkár, Palkovics László szerint is olyan jól sikerült a pedagógus-életpályamodell és a béremelési program, hogy tanárnak menni ma már karrier. Ezzel magyarázták, hogy 2015-ben majdnem 15 ezren jelentkeztek ilyen szakokra a felsőoktaásba, míg ez a szám korábban a 10 ezret sem érte el.
Dübörög a bükorkráciacsökkentés
Czunyiné Bertalan Judit, köznevelésért felelős államtitkár bejelentette, hogy a korábbi két év helyett, csak öt évente kell értékelni a tanárokat, ezzel a harmadára csökkenhet a kötelező adminisztráció. Ezzel párhuzamosan a tanfelügyeleti látogatások száma is a korábbi tördékére esik vissza.
Czunyiné Bertalan Judit
MTI / Bodnár Boglárka
Az államtitkár azonban valamilyen ellenőrző- és értékelő rendszer fenntartásához ragaszkodott, mert szerint így érhető el, hogy egyre képzettebb pedagógusok foglalkozzanak a diákokkal.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter kritikusabb hangot ütött meg a kormány képviselőinél. A következő kritikákat fogalmazta meg:
- a béremelés ugyan széles rétegnek kedvezett, de mivel elszakították a pedagógusbéreket a minimálbértől, így felemás az eredmény
- a Kliknél jobban és hatékonyabban működtek a helyi önkormyzatok, amíg ők voltak az iskolák fenntartói
- a tanfelügyeleti rendszeren sokat kell javítani, nem csak az adminisztrációt leszorítani
- a tananyagban a kompetenciák megszerzésére nagyobb hangsúlyt kellene fektetni
- az irreálisan magas kötelező óraszámokat csökkenteni kell.
Ha a kritikus kritizálnak, akkor mit csinálnak a kerekasztal résztvevői?
Balog Zoltán a sajtótájékoztató végén leszerelte az iskolákból hiányzó krétával kekeckedő és a centralizált oktatási rendszer egészét megkérdőjelező újságírókat:
A rendszert rossznak gondoló kritikus tautológia
– a miniszter szerint épp a kritizálástól kritikus egy kritikus. Majd a kérdésre nem válaszolt.
Egy másik sajtómunkás felvetette, hogy most nem csak szakértők és ellenzékiek elégedetlenek, hanem a tanárok is. Erre már Czunyiné (nem) válaszolt:
Köszönöm a szépen!
– majd ellépett a mikrofonoktól.
Balog Zoltán még bejelentette a felsőoktatásban már működő intézményhez hasonlóan egy köznevelési kerekasztal létrehozását. Ide az államtitkárok hívhatnak meg szervezeteket, annyi biztos egyelőre, hogy a Nemzeti Pedagógus Karra számítanak.
