Hild korábban a Lehman Brothers New York-i alelnöke is volt, most megbízott vezérigazgatónak nevezték ki. Feladata a NIÜ stabil vezetése, míg meglesz az új, végleges vezérigazgató.
A kar élén több mint tíz év után lesz változás.
A Fidesz-kormány által létrehozott, a tanárok számára eddig kötelező tagságot jelentő Nemzeti Pedagógus Kar megszüntetését kezdeményezné a PDSZ, az oktatási miniszter viszont csak a kötelező tagságot törölné el, de felmerült egy kamara alakítása is. A kar elnökét, Horváth Pétert kérdeztük.
Bár tagadhatatlan, hogy vannak vesztesei, de alapvetően jól szűri a gyerekeket a középiskolai felvételi rendszer – véli Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója. Szerinte jó lenne, ha az esetleges sikertelen felvételit nem tragédiaként élnék meg a szülők és a gyerekek, mert ma már sok lehetőség van a hagyományos iskolai pálya mellett más sikeres utat találni.
Horváth Péter szerint nem valószínű, hogy valaki az új szabályok miatt hagyná el a pályát.
Milyen volt az idei gabonatermés és hogyan alakulhatnak a takarmányárak, illetve az állattenyésztés jövedelmezősége a következő 2-3 évben? - Horváth Péter, az egyik legnagyobb hazai mezőgazdasági cégcsoport, az UBM Nyrt. vezérigazgatója, és leányvállalatuk, az UBM Feed Romania ügyvezetője, Laczkó Dénes mesélt a hvg.hu-nak a takarmánygyártás kihívásairól a Marosvásárhely melletti Kerelőszentpálon működő gyáruk bemutatása során.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke osztott meg újabb részleteket a tanárok formálódó teljesítményértékelési rendszeréről.
Nem volt szó a tanártüntetésekről a szombati kormányülésen a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint.
Nemcsak viszi a pénzt, hanem hasznot is hoz, ha az oktatásra költ az ország – mond ellent Horváth Péter, a kormány gründolta Nemzeti Pedagóguskar elnöke Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek. A bérvita és a tanárhiány ellenére a közoktatás összeomlásáról szóló világvégejóslatokat túlzóknak tartja. Interjú.
Az oktatásba jól befektetett minden egyes forint sokszorosan térülhet meg – mond ellent a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke Gulyás Gergelynek, aki az oktatásra költségként tekint.
„Érdekes dolgokkal foglalkozni és meggazdagodni” – ez az ars poeticája a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézete 41 éves igazgatójának, akinek a rákkutatásban is előrelépést ígérő, mesterséges intelligenciára épülő eljárásról szóló cikkét nemrég közölte a Nature folyóirat. Első generációs értelmiségi, dolgozott a Zürichi Műszaki Egyetemen, majd Svájc és a tervezett Harvard helyett hazatért Szegedre. „Magyarországon vadkapitalizmus van, nagyok a szélsőségek, nagyobbat lehet bukni, de jobban ki is lehet lőni” – mondja. HVG-portré.
Ciklusok óta politikai okokból halogathatja a kormány a tervet, hogy kis vidéki iskolák felső tagozatait összevonja. Most azonban maga az oktatásügyet átvevő miniszter vetette fel: nézzék meg, kell-e ennyi iskola. A hvg360 kérdésére közölték, Pintér a köznevelés területén is megfogalmazta célkitűzéseit, a vonatkozó terveknek nyáron el kell készülniük. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint most a sok kényszerhelyzet változást hozhat, Setényi János oktatáskutató biztos abban, hogy a tárca hamarosan előáll egy racionalizálási tervvel.
A tárca szerint anonim módon fogják megkérdezni a pedagógusokat, és a válaszokat beépítik az ágazatot érintő fejlesztési tervekbe.
Horváth Péter szerint ma a nemzetgazdasági átlagbért egy pedagógus 61 éves korára éri el. A tanárok bérhelyzete nem lesz jobb az Orbán által bejelentett 10 százalékos béremeléstől, hiszen a minimálbér több mint 20 százalékkal fog emelkedni.
Bátrabb iskolaigazgatókra és bérrendezésre lenne szükség – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, aki állítja, a homoszexualitást senki nem „népszerűsíti” az iskolákban.
Horváth Péter szerint a pedagógusok fizetése nem követte a minimálbér növekedését.
Horváth Péter elnök szerint jó, hogy maradt két napjuk a felkészülésre, bár az ő javaslatuk az lett volna, hogy az iskolák saját hatáskörben is dönthessenek az online oktatás bevezetéséről.
Kétségek közepette és a bizonytalanságok miatt kissé tanácstalanul vágnak bele a koronavírus-járvány fenyegette új tanévbe az iskolák. Van ugyan minisztériumi protokoll, de a régi, korszerűtlen épületekben működő iskolákban erősen kérdéses a megvalósíthatósága, ráadásul sokak szerint nem is elég konkrét. A bizonytalanságok ellenére azonban többek szerint fontos lenne normálisan elindítani a tanévet, és ha romlik a helyzet, legalább az alsóban elkerülni a teljes leállást.
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta, az ő részvételével a köznevelési munkacsoportnak nem volt még olyan ülése, amelyen megvitatták volna a lehetőségeket. Tovább erősíti a bizonytalanságot, hogy a tanév rendjéről szóló rendelet több hónapos csúszásban van.
De mindenki – szülők, diákok, tanárok – a hagyományos oktatási rendet várja.
