A plágiumügybe belebukott volt köztársasági elnök is beszédet mondott az alaptörvény elfogadásának ötéves évfordulójára szervezett parlamenti ünnepségen.
Végre Schmitt Pál is megtartotta ünnepi beszédét az Alaptörvény ünnepén (amelyről bővebb beszámolónkat itt olvashatják el). Azzal kezdte, hogy hálás, amiért ő írhatta alá az új alaptörvényt. Felidézte, hogy 2011-ben többen szerencsétlennek tartották, hogy a soros EU-elnökség alatt állt neki a Fidesz–KDNP az alkotmányozásnak. Szerinte viszont szimbolikus, hogy pont akkor írták át a kommunista gyökerű alkotmányt, amikor magyarok vezették Európát.
"Az új alkotmánynak végre van morális töltete", majd hozzátette, hogy az alaptörvény egyfajta erénytükör, a szöveg pedig maga jól értelmezhető, korszerű és magyar. Ezenkívül az alaptörvény felidézi azokat az értékeket, amiért jó magyarnak lenni, véli Schmitt. Üzent a távolmaradó képviselőknek is a volt köztársasági elnök, mégpedig azt, hogy sajnálja, hogy az ellenzék a rövid távú érdekeit szem előtt tartva nem szavazta meg az alaptörvényt, és most is távol maradnak az ünnepségtől.
Schmitt szerint mindössze nyolc olyan alkotmány van Európában, amiben szerepel a keresztnység. Itt a lengyelt alkotmányt idézte, amiben az áll, hogy hisznek Istenben.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!
