szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A felcsúti fociklub és akadémia pénzügyeit megvizsgálva nagyon nem tűnik igaznak Orbán Viktor megállapítása, aki underdognak nevezte a Honvéd-meccs előtt a közpénzekkel kitömött klubot.

A puskási tézis csak a magyar fociban nem működne? Kiesett a felcsúti PAFC az első osztályból – akörül még folyik a spekuláció, hogy ennek ellenére maradhat-e első osztályú csapat –, és egy blog kiszámolta, hogy a játékoskeret erősségét alapul véve hol kellett volna végeznie a csapatnak. Az eredmény meglepő: valahol a 3-4. helyen. Csak a bajokságot toronymagasan nyerő – és ez a játékoskeretben is jól megjelent – FTC, a Debrecen és a Videoton birtokolt erősebb játékoskeretet, mint a végén 12. helyen végző Felcsút.

És hasonló a helyzet a költségvetéssel is. A 2015–16-os bajnokság előtt összemérte a Blikk a magyar klubcsapatok költségvetését. Ebből kiderült, hogy a Fradi és a Vidi 3-3 milliárd forintból gazdálkodhatott, a Felcsút pedig az Újpesttel, Debrecennel, DVTK-val egyaránt 1,2 milliárdból. Ez alapján is előrébb kellett volna tehát végeznie a csapatnak, bár a DVTK is a 9. lett csak. Ennek alapján nem állja meg a helyét a Felcsútot esélytelen kiscsapatnak, azaz underdognak nevezni, ahogy Orbán Viktor tette. Sokkal inkább ilyen csapat az évi 800 millióból a 7. helyig eljutó Paks.

Ennyi pénz még gombócból is sok

De ha ehhez hozzávesszük a tao-pénzeket is (vagyis a cégek által a társasági adóbefizetésből kapott kedvezményért fejében nyújtott sporttámogatásokat), még több pénzt látunk a Felcsúthoz áramolni. 2010, a tao bevezetése óta 2014-ig 9,047 millió forintot kapott a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, az utána következő legtöbbet kapó Újpest kevesebbet kapott 2 milliárdnál. Az mfor.hu összeszedte a következő kedvezményezettek is: Szolnoki MÁV, Szigetszentmiklós, Debreceni Labdarúgó Akadémia, Diósgyőr, Szeged, FTC. Csak 2014-ben viszont 2,25 milliárdot kapott a Felcsút. A pénzek Felcsúton belüli megoszlását így mutatta be az Origo:

-1,389 milliárd forintot utófinanszírozással megvalósítandó tárgyi eszköz beruházására, felújítására,
-243,4 millió forintot előfinanszírozással megvalósítandó tárgyi eszköz beruházására, felújítására,
-515 millió forintot utánpótlás-nevelési feladatokra,
-103,5 millió forintot személyi jellegű ráfordításokra.
Látható, hogy az akadémia és a fociklub pénzügyei összeérnek.

A közpénz átkígyózik a védelmen

A tao-pénzeket cégek ajánlják fel, így ennyivel kevesebb adót kell fizetniük, azaz a szakértők szerint közpénz áramol az akadémiákhoz – a magyar kormány így is engedélyeztette a rendszert az Átlátszó szerint az Európai Bizottsággal. Az egyes látványsportágak támogatásáért felajánlott pénzeket a szövetségeknek juttatják el, ők osztják szét. Ezt utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, a sportrendezvényekhez szükséges biztonsági követelményeket szolgáló infrastruktúra fejlesztésére, meghatározott beruházásokra, felújításokra, illetve személyi jellegű ráfordításokra lehet fordítani. A PAFC is kapott tao-pénzt, ebben az Újpest vezetett 2014-ben toronymagasan: 535 millió forintot ítélt meg nekik az MLSZ. Ezen a listán a PAFC csak a 9. volt.

Ahogy az origo.hu kiszámolta, a felcsúti akadémia minden egyes játékosára 4 millió forint támogatást kapott az alapítvány (U7-től U21-ig). Ehhez képest a kiesett csapatban alig szerepeltek a saját nevelésű játékosok, a 444.hu szerint inkább a légiósokra támaszkodott – sikertelenül – a klub.

Lejtett a pálya a foci javára

A Transparency International szerint (amelyet az Átlátszó szemlézett)  a tao-rendszer bevezetése óta 204 milliárd forint jutott el az öt látványsportághoz (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong), azaz ezek szövetségéhez, ebből a focinak jutott az összes pénz 37 százaléka, ami összesen 74,5 milliárd forintot jelent. Ebből részesült a Felcsút 9,2 milliárddal, ami az összes, nagyobb támogatást kapó 13 klub pénzének 44 százaléka, a többi 12 klub osztozott a maradék 56 százalékon.

Ebből a pénzből épült például a felcsúti Puskás Aréna. Az, hogy a stadionfejlesztések ilyen átcsatornázott, közpénzből zajlottak, a sportközgazdászok nem mind értettek egyet – az Origónak Dénes Ferenc sportközgazdász azt mondta, hogy a fejlesztéseknek a fogyasztókat kéne megcélozniuk, a fogyasztókról kellene szólniuk, nem az állami források megszerzéséről. Dénes szerint az is fura, hogy a közpénzekkel induló kimenet végén magánvagyonok jönnek ki a rendszerből.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!