Kutatás: érvényes lehet a kvótanépszavazás és a nemek nyerhetnek

Egy friss kutatás szerint érvényes lesz az október 2-i kvótanépszavazás és a Fidesz által preferált válasz fog nyerni. Az Index megrendelésére a Závecz Research végzett telefonos közvélemény-kutatást a kérdésről, a válaszok pedig azt valószínűsítik, hogy akár érvényes is lehet a szavazás – ehhez a választókorúak legalább felének kellene elmennie.

A július utolsó hetében lekérdezett kutatás adatai szerint 54 százalék részt akar venni a népszavazáson, további 23 százalék pedig azt mondja, még nem döntötte el, hogy részt vesz-e, míg 19 százalék nem akar elmenni.

Azok között, akik elmennének, döntő fölényük van a nemmel szavazóknak: a felmérés eredményei szerint ők tízszer annyian vannak, mint akik igennel szavaznának az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésre.

A Fidesz által preferált nemmel 40,3 százalék szavazna, míg igennel mindössze 4,2-en. Bár több párt is bojkottra szólított fel, a kutatáson mindössze 18,6 százalék mondta azt, hogy nem megy el egyáltalán, 9,4 százalék még nem tudja, hogyan fog szavazni, és 27,6 százalék még nem döntötte el, hogy elmegy-e egyáltalán.

A pártszimpátiák egyértelműen megjelentek a válaszokban. A Fidesz és a Jobbik választói messze a legeltökéltebbek, és a két jobboldali párt tábora a népszavazási kérdést illetően szinte ugyanúgy viselkedik, a nemet ikszelnék be.

Az ellenzéki pártok közül a DK szavazói nagy többségben követik Gyurcsány bojkottfelhívását és nagy százalékban elutasítják a népszavazáson való részvételt, de a többi párt szavazói megosztottak, az MSZP-nél a bizonytalanok vannak a legtöbben, akik még nem döntötték el, hogy elmennek-e, bár az MSZP is a bojkott mellett kampányol. A többi párt támogatottsága túl kicsi ahhoz, hogy a népszavazás kapcsán érdemit lehessen mondani a szavazóikról.

A férfiak között egy kicsivel többeknek van már kialakult álláspontja arról, hogy hogyan fognak szavazni, életkor szerint pedig az idősebbeknél valamivel erősebb a nem tábora. A vélemények iskolai végzettség szerint sem határozhatók meg, a 8 általánossal rendelkezőktől a diplomásokig minden csoportban nagyjából hasonló arányban mondják, hogy elmennek, és nemmel fognak szavazni.

A kutatás ugyanakkor rákérdezett arra is, hogy az emberek szeretnék-e, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból, de a válaszadók mindössze 17 százaléka szeretne kilépni, míg a válaszolók 68 százaléka az EU-s tagságot támogatná, vagyis az emberek nem az EU-tagságról szóló népszavazásnak tekintik a referendumot, és az EU-pártiak között is vannak olyanok, akik ettől függetlenül nemmel szavaznának, sőt a fideszesek közel fele is igent mondana az EU-ra és nemet a menekültkvótákra.

A népszavazásnak elvileg egyébként nincs hatása arra, hogy érvényesítik-e a tavaly szeptemberben elfogadott, de több tagállam, köztük Magyarország által is ellenzett, kétséges jövőjű menekültelosztási kvótákat, melyek alapján 1294 ember jutna Magyarországra.

A felmérés 1000 fős reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel készült, a maximális hibanagyság +/-3 százalékos. A július végi megkérdezések közben volt a müncheni támadás, ezért nem zárható ki, hogy ez befolyásolhatta a válaszokat.